„Vásároljon
Zöldklub

Melyik a legszebb kutyafajta? A menhelyi!

30/11/2020 16:45

| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió

"A Morzsa lakás lakói átmeneti lakók. Aki ide beköltözik, gazdis lesz.
Hogy előbb vagy utóbb, az rajtunk múlik" - áll a Morzsa lakás Facebook-oldalán. Az ő kutyáikról készítettünk riportot.

2020. november 20. Zöldklub (2020. november 20., péntek 15:00)
46:32
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória
A Morzsa lakás két alapítója, Klekner Tímea és Polacsek Krisztina már régebben is önkénteskedtek, illetve ideiglenes befogadók voltak, így kézenfekvő volt, hogy együtt kezdjenek bele ebbe az új dologba. Konkrét céljuk nem volt, csupán néhány menhelyi kutyát szerettek volna kiemelni. Eredetileg a mátészalkai menhelyről hoztak el kutyákat, de másoknak is szívesen segítenek a gazdásításban.

Morzsa néni
 
Morzsa néni
 

A névadó Morzsa néni hat évet töltött állatvédelmi gondozásban, Timi tíz évesen fogadta örökbe. Az induláskor arra voltak kíváncsiak, hogy hol élt, és kik lakják éppen az adott kennelt. Első körben ezt a három kutyát kezdték el hirdetni, azóta kicsit változtak ugyan a szempontok, de ami megmaradt mint fő csapásirány, hogy az évekre beragadó kutyákra összpontosítanak. Ők azok, akik régóta várnak, kevésbé kelendőek, hiszen nem a legcukibbak, legszebbek, legfiatalabbak, akikre nincs érdeklődő. Belőlük válogatnak. Ki kapjon esélyt, és ki ne? Kit hagyunk ott? Ez ugyanaz a döntés, amitől adott esetben évekre beragadnak a gazdára váró kutyák. Sokszor a kutyák szerencséje éppen az, hogy érte őket valamilyen szerencsétlenség, ami miatt hamarabb ideiglenes befogadóhoz kerülnek.

Az első ideiglenes befogadók ők maguk és az ismerőseik voltak, illetve panzióban helyezték el az első, induló csapatot. Mostanra Timi szerint elképesztően szuper emberek sodródtak az életükbe, akik egy-egy kutya befogadásával vagy egyéb dolgok ellátásával segítik a Morzsa lakást. Az ideiglenes befogadóknál forgóban jönnek-mennek a kutyák, de tesznek ki ideiglenes befogadó-kereső posztokat is. Az indulásnál még nem látták, mik a kapacitásaik, de most már panziós segítséggel, b-tervekkel, és az oldalra jelentkező ideiglenesekkel több a mozgásterük, többet tudnak vállalni, de ettől még van egy plafon. A munkájukhoz hozzátartozik ugyanis, hogy személyesen is ismerjék az adott kutyát, részt tudjanak venni a szocializációjában, valamint a gazdásítás is igényel személyes találkozásokat. "A fő időtöltésünk néha ez, hogy érdeklődőkkel sétálgatunk a Hajógyári-szigeten, és utazgatunk ide-oda" – mondja Timi.

És hogy ki a jó ideiglenes? "Aki kellően bátor és elszánt, és nagylelkű ahhoz, hogy befogadjon egy szerencsétlen előéletű kutyát, és megmutassa neki a világ dolgait" – nyilatkozta Kriszta. Fontos, hogy hordja közösségbe, tanítson meg neki dolgokat, szoktassa hámhoz, pórázhoz. Legalább ebben az időszakban kapjanak meg mindent a kutyák, amit megkaphatnak.

Dimitrij
 
Dimitrij
 

A Morzsa lakás most főként mátészalkai kutyákkal van tele. Timi egyik gazdikeresője Dimitrij, a nyelőcsőtágulattal élő fiú kutya. Több mint egy éve van nála, ebből az első fél évük arról szólt, hogy a kutya hízzon. Annyira nem működött a táplálása, hogy az első egy-két hónapban próbálták kitalálni, hogyan és mivel etessék, hogy benne maradjon az étel és a folyadék. Ez viszonylag gyorsan sikerült, hanmarosan el is érte a versenysúlyát, és immár fél éve ivartalanítva várja a gazdit, de csak nem akar jönni. Voltak ugyan rá érdeklődők, de semmi komoly. Timi szerint a betegsége riaszthatja a jelentkezőket, annak ellenére, hogy emiatt nem igényel akkora plusz odafigyelést. Kezelésre nem kell járni, legfeljebb évi egy kontrollra kell vinni, de alapvetően teljesen jól működik. Dimitrij speciális etetőszékben állva eszik reggel és este, kicsit benne marad étkezés után, és utána egy óráig nincs mozgás. Néha előfordul, hogy hány, ezért picit több papírtörlőt és tisztítószert igényel a háztartás, de nagyon jó kutya. És nagyon keresi a szeretetet, akárkit megsimogatunk a közelében, ott van ő is.

Sok ideiglenes befogadó "bukja el" a feladatát, és lesz átmenetiből örök gazdája a kutyának. Simon, a kis kócos kutya még a menhelyen balhéba keveredett, aminek következtében a koponyája egy részéről hiányzott a bőr, és nem maradt füle. Sokáig állt orvosi kezelés alatt, de az ideiglenes gazdái már az állatkórházban fekvő kutyához is vigasztaló falatokkal jártak be, és miután hazamehetett hozzájuk, már nem is ment sehova. "Mi történik, ha bebukod az ideiglenességet?" - teszi fel a kérdést Timi, mire meg is jön a válasz: "Semmi, élsz vele boldogan". Egyik gazdája, Edina szerint Simon még kicsit fenntartással kezeli a dolgokat. Már a legelején tudták, hogy Simont nem adják oda senkinek, mert az állat nagyon félt, teljesen össze volt törve. "Úgyse tudta volna senki jobban csinálni, mint mi" - mondja Edina.

Tibád
 
Tibád
 

Simon már meglelte, Tibád még keresi azt, akivel leélheti az életét. A Krisztánál állomásozó kutya messze áll a klasszikus szép kutya külsőtől. Kriszta szerint pók lábaival és rövid testével inkább hasonlít egy vicces rajzfilmfigurához, mint egy kutyához. Tibád a mátészalkai menhely lakója volt, és vélhetően nem sikerült túl jól a szocializációja, hiszen egy kevésbé megérinthető, nem túl barátságos kutya volt. Tibád először megjárt egy ideiglenes gazdit, aztán egy panziót is, de egyik hely sem hozta meg a várt eredményt. Végül Krisztánál kötött ki, aki nem bedőlve a színjátszó tagozatos kutyának, az első estére egy hámban, nyakörvben kanapén fekvő illatos kutyát csinált belőle. Tibád kint tartózkodni nem szeret, valószínűleg most pótolja be, amit eddig fázással töltött, fél perc után kéri a meleg kuckóját. Ahhoz képest, hogy közel egy órája sétálunk vele a Hajógyári-szigeten, nagyon jól bírja, bár sűrű időközönként kapaszkodik Krisztába, jelezve, hogy menne már. Jelenleg ő és a kisfia a biztos pont számára, de már látni rajta, hogy napról napra próbál ismerkedni, hamarosan kész kutya lesz.

Bucky az első öt évét menhelyen töltötte, most öt hónapja gazdis, azóta pedig kutyaiskolát végzett, és uralja a Hajógyári-szigetet. Laura, a gazdája szerint nagyon messziről indultak, és még nincsenek sehol. A kutya nem játszik, csak nagyon ritkán, két hónapig pedig egyáltalán nem mert odamenni az emberekhez. De napról napra jobb, hamarosan pedig napközibe fog menni, hátha enyhül a gazdáitól való függése, és bátrabb lesz a többi kutyával. Bucky még nem tudja, de gazdáival együtt hamarosan ő is ideiglenes befogadó lesz. Merthogy az örök otthonra talált kutyák is tudnak segíteni a társaiknak. Elég megnézni egy Morzsa-séta alkalmával összeverbuvált csapatot. A kutyák kedvesen, békésen sétálnak együtt, függetlenül a létszámuktól, konfliktus szinte sosincs köztük. És még az én néha nagyszájú kutyám is alázatosan sétál mellettük, mintha tudná, honnan jöttek, és hová értek el.

Bucky
 
Bucky
 

Tibád kutya alakításairól és a többi gazdikereső kutyáról több információt találnak a Morzsa lakás Facebook-oldalán.

Zöldklub
2020. november 20. péntek 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Lay Viktória