Magyarországon szinte mindenkit megszívatnak a bérrel
15/11/2021 11:07
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Finnországban olyan törvényt készítenek elő, ami lehetővé tenné, hogy a munkavállalók megismerjék a fizetéseket, hogy így kiderüljön, van-e és mennyi a különbség a női és a férfiak fizetése között. Európában 16%, Magyarországon 20% a különbség. Hercegh Mária szociológus volt a Reggeli gyors vendége.
Finnországban még nem fogadták el a fizetések átláthatóságát biztosító törvényt, mert személyiségi jogokat sérthet, de egyértelműen szükség lenne az átláthatóságra, és Magyarországon is ezt kérik, tolmácsolta Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának elnöke a Reggeli gyorsban.
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 41:05-től hallgathatja meg.
Németországban már 2017-ben elfogadtak egy hasonló törvényt, hogy ha az üzemi tanácsok azt kérik, akkor a fizetéseket nyilvánosságra lehet hozni. "De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy Kiss Mariska bérét megnézem magam mellett, aki ugyanolyan szakértő, mint én, hanem kérek egy számsort" - mondta. Tehát, ha egy munkáltatónál többen dolgoznak azonos munkakörben, akkor ilyen esetben az üzemi tanács egy számsort kap, amin nevek nélkül mindenki bérének az abszolút értékét tüntetik fel. Innentől kezdve a munkavállaló tökéletesen fogja tudni, hogy melyik az ő bére, és melyik a másé. A személyiségi jogokat így nem sértik meg, de nem is ez a cél.
Furcsa magyar hozzáállás
Ezt szeretnék Magyarországon is: A cél az, hogy legyen tiszta az a fajta kép, ami ma nem hogy nem tiszta, de igencsak zavaros, mondta Hercegh, aki szerint Magyarországon nagyon vegyes a kép. Amikor ők a szakszervezetnél felvetik, legyen transzparencia, akkor a munkáltatók élénken elkezdenek tiltakozni, a kormány eközben eljátssza a semleges szereplőt, mint aki ebbe nem akar beleszólni. Ugyanakkor Hercegh elmesélte, hogy a legutóbbi ilyen kampányuknál, amit bérkülönbség ügyben folytattak, a kollégái a kezébe adtak egy szórólapot, amit a Posta akkori vezetése tett közzé, és abban "pontosan le volt írva, hogy ha ezt a munkát végzed, ilyen végzettséggel, akkor ennyit fogsz nálunk keresni". És ezt mind a három kategóriában, amit éppen hirdettek közzétették, mondta Hercegh. Tehát amikor éppen munkaerőhiány van és munkaerőt toboroznak a munkáltatók, akkor nem zavarja őket a személyiségi jog, sem a transzparencia, se hogy egy szumma összeget megadjanak, de amikor a szakszervezetek kérik, nem mindig bocsátják rendelkezésre.
Az uniós adatok szerint a nők és a férfiak közötti bérkülönbség 16%, finneknél is ennyi, Magyarországon volt már 13% is, de most a járvány és válság után megint 20 %-nál tartunk, mondta a szakszervezet vezető. Persze ez szakmánként nagyon eltérő lehet: a bankokban 30-40%, a szociális területen, ahol csupa nő dolgozik, ott nagyon alacsony a bérszínvonal egyöntetűen.
A szakszervezetek azt is kifogásolják, hogy a korosztályok között is különbség van. "Amikor elkezdik a munkát fiatalon, 25 évesen, akkor 5-6% a különbség, ellenben a 35-45 év között a legmagasabb, akár 19% is lehet. Ez a legnagyobb probléma, hogy akkor, amikor életet kell kezdeni, amikor életet kell kezdeni, amikor végzettséget kell szerezni, amikor családot kell alapítani, házat, fészket kell alapítani, akkor a legnagyobb a bérkülönbség".
Több oka van, hogy a bérkülönbség így nő Hercegh szerint, aki elsőként azt említette, hogy a nők nem elég bátrak az állásinterjún, hanem biztonságra törekszenek, hogy megkapják az állást, ezért nem elég bátran kérnek. Ezzel szemben szerinte a férfiak bátrabban állnak a kérdéshez. És az az "álság", ami a munkáltatókban benne van, amikor egy férfiről, családapáról van szó, akinek van két gyereke. Ez egy férfinél előnyt jelent a bérmegállapításnál, de ugyanebből a családban a nőnél a két gyerek úgy néz ki, hogy a munkáltató szerint neki nem kell annyi pénzt adni, belekalkulálja, hogy a gyerekek betegek lesznek. "És ez még 2021-ben is sajnos így van".
De hogy nem csupán arról van szó, hogy a férfiakat megfizetik, és a nőket nem, arra Hercegh egy példát hozott, ami az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé került, ahova egy takarítónő fordult, mert sokkal kevesebb volt a fizetése mint egy takarító férfinak. "És akkor kiderült, hogy a munkáltató azt a kimentési okot hozta fel, hogy az a férfi a takarítás mellett szakmunkákat is elvégez, például villanyt szerel". "Nekem a hajam égnek állt a történettől", nem elég hogy a nő hátrányba lett hozva, hanem a férfi maga is hátrányba lett hozva, hiszen ha ő szakmunkát végez és villanyt szerel, akkor ahhoz végzettség kell, képzettség kell, jogosítvány kell a villanyszereléshez, és kapott ugyanolyan minimálbért, nem pedig szakmunkás minimálbért vagy attól, többet".
A szakszervezet vezető szerint nemcsak a férfiak és nők között van bérszakadék, hanem területi megoszlásban is. Kelet- és Észak-Magyarországon sokkal kevesebbet keresnek az emberek ugyanazért a munkáért, mint Győrben. "Egy ilyen pici országban nem lenne megengedhető az, hogy ugyanazért a munkáért ne ugyanazt a bért fizessék".
Az átláthatóság szerinte ezért sokat segítene, hogy az emberek szembenézhessenek, vagy legalább tudják, hogy a munkájukért mennyit kérhetnek.