„1%
Reggeli gyors

Lukasenka túlment a határon - Nemzetközi lapszemle

11/08/2020 07:11

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Pattanásig feszült a helyzet Fehéroroszországban a nyilvánvaló választási csalások miatt. Orbán Viktor szerepe óhatatlanul felmerül, amikor az EU-nak reagálnia kell.

2020. augusztus 11. Reggeli gyors - részlet 20.08.11. Lapszemle/Kárpáti János
06:08
00:00

Botokkal, kábító gránáttal, könnygázzal és gumilövedékkel támadt rá a fehérorosz rendőrség a fővárosban a vasárnapi elnökválasztás kihirdetett eredményét csalásnak minősítő ellenzéki tüntetőkre – írja helyszíni tudósításában a New York Times. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka államfő földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választáson. A belügyminisztérium azt közölte, hogy az egyik demonstráló életét vesztette, amikor a kezében pokolgép robbant. A Lukasenka számára hatodik elnöki ciklusát lehetővé tevő választási eredmény közzététele nyomán tegnap Minszkben metróállomásokat és utakat zártak le, illetve rohamrendőrséget vezényeltek a városközpontba, hogy megfékezzék a hatalom ellen tiltakozókat.

Lukasenka világossá tette: nem enged

A New York Times értesülése szerint Bresztben és más belarusz településeken is voltak megmozdulások. A lap megjegyzi: a korábbi választásokat követően a fehérorosz elnökhöz hű biztonsági szervek gyorsan úrrá lettek a szórványos tiltakozásokon, most azonban sokkal kiterjedtebb volt a reagálás, mert – mint azt a tüntetők egyike mondta – sokkal szembeötlőbb módon és tömegesen fordultak elő választási csalások. Lukasenka a hivatalos Belta hírügynökség tudósítása szerint kijelentette: Minszkben nem engednek semmi olyasmit megtörténni, ami annak idején a kijevi Majdan téren lezajlott, és nem hagyják, hogy kettészakadjon az ország.

Az ellenzéki jelölt megtámadja a választási eredményt

Szvetlana Tyihanovszkaja, az ellenzék legerősebb jelöltje tegnapi sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott hangot, hogy a választási eredményt – amely szerint Lukasenka nyolcvan, ő maga pedig csak tíz százalékot kapott - meghamisították. Szerinte valójában ő nyerte meg az elnökválasztást. Bejelentette, hogy megtámadja a hivatalosan kihirdetett eredményt, híveit azonban – jegyzi meg a New York Times – nem szólította fel arra, hogy kimenjenek az utcára tiltakozni. Tyihanovszkaja több órára eltűnt a nyilvánosság elől, amikor bement a központi választási bizottság székházába, hogy óvást nyújtson be a hatóságok által közzétett választási eredménnyel szemben. Hívei szerint átmeneti jelleggel foglyul ejtették, ám a Fehéroroszországban mind a mai napig KGB-nek nevezett titkosrendőrség azt közölte, hogy ellene irányuló gyilkossági kísérletet hiúsítottak meg.

Washingtonnak sem tetszik

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nyilatkozatban adott hangot az Egyesült Államok aggodalmának a vasárnapi elnökválasztás lebonyolítási módja miatt, ami szerinte nem volt sem szabad, sem tisztességes. Felszólította a belarusz kormányt, hogy tartózkodjék az erőszak alkalmazásától, illetve hogy engedje szabadon az igazságtalanul őrizetbe vetteket. A hatóságok szerint az előállítottak száma Minszkben mintegy ezer, az ország többi részén pedig összesen körülbelül kétezer volt. Több mint ötvenen sérültek meg, köztük 39 rendőr.

Kína és Oroszország másképp látja, mint a világ

Visszatekintésében a New York Times megállapítja: Lukasenka először az 1994-es elnökválasztáson került hatalomra, és az volt egyben az utolsó olyan alkalom, hogy külső megfigyelők elfogadhatóan szabadnak és tisztességesnek minősítették a voksolás lebonyolítását. Az elnök most nem mutatott semmi hajlandóságot arra, hogy az ellenzék követelésének eleget téve újraszámolják a szavazatokat. Az Európai Unió – teszi hozzá az amerikai lap – nem ítélte el közvetlenül a szavazás módját, de nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy most „pontosan kell megszámolni” a szavazatokat. Az elnökválasztást csak kevés külföldi ország méltatta egyértelműen, de köztük volt Kína és Oroszország.

Orbán Viktor Minszkben
 
Orbán-Lukasenka találkozó
 Minszkben 2020. június 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Mindenkinek a maga érdeke

A New York Times megjegyzi, hogy a kínaiak hatalmas ipari övezetet alakítanak ki Minszk közelében. Az orosz-belarusz kapcsolatok viszont az elmúlt hetekben drámai mértékben romlottak, különösen azt követően, hogy július végén őrizetbe vettek 33 olyan személyt, aki fehérorosz állítás szerint az elnökválasztás ellehetetlenítésével próbálkozó orosz zsoldos volt. A jelek szerint azonban – írja a New York-i lap – a két ország igyekszik elsimítani az ellentéteket, és Fehéroroszország szabadon engedett három orosz újságírót, aki korábban megfelelő akkreditáció nélkül próbált tudósítani a történtekről, és ezért őrizetbe vették őket.

A New York Times meglátása szerint bármennyire is ellentmondásos Lukasenka moszkvai megítélése, a Kreml számára még mindig ez a 65 éves veterán önkényúr az elfogadhatóbb, mint bármelyik riválisa – annak ellenére is, hogy Lukasenka jobb viszonyra törekszik a Nyugattal. Választási győzelmét üdvözlő üzenetében Vlagyimir Putyin két testvéri nemzetnek nevezte Oroszországot és Fehéroroszországot, valamint újra kinyilvánította azon törekvését, hogy alakítsanak ki szorosabb együttműködést az orosz-fehérorosz államszövetség keretei között. Ez a projekt a múlt század kilencvenes éveiben fogant, és lényegében az összeolvadást tűzte ki célul, de Lukasenka mindeddig nem volt hajlandó új életet lehelni belé.

Lukasenka bűnbakokat keres és talál

A minszki rezsim azt állítja, hogy az elnökválasztást követő országos nyugtalanságot kívülről – Nagy-Britanniából, Lengyelországból és a Cseh Köztársaságból – szítják és hangolják össze. Varsó kezdeményezte az európai uniós országok vezetőinek rendkívüli tanácskozását, annak megvitatása érdekében, hogy milyen választ adjanak a lengyel megítélés szerint csalásokkal tarkított választásra és a tüntetők elleni indokolatlan rendőri erőszakra. A New York Times azonban feltételezi, hogy Lukasenkát az EU-ban megvédheti Magyarország. Orbán Viktor júniusban Minszkben járt, és akkor felszólított arra, adják fel a Belarusz megbüntetésére irányuló törekvéseket – emlékeztet az amerikai lap, és hozzáteszi: bármilyen szankció az összes uniós tagország teljes egyetértését igényli, vagyis Magyarország meg tud akadályozni bármilyen Minszk elleni lépést.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.

Reggeli gyors
2020.08.11. 06:00
Szerző: Kárpáti János