Lengyel László: A trend az ellenzéknek kedvez a következő másfél évre

Ha valami jellemezni fogja 2025-öt, az a bizonytalanság, ez igaz a nemzetközi viszonyokra és a belpolitikára is. Nyilván utóbbiban 2024 nagy fordulatot hozott. Eddig is megvolt ugyan egy, a Fideszével összemérhető ellenzéki tábor, de nem volt vezetője, képviselete, programja. Magyar Péter illetve a Tisza megjelenésével ez részben megváltozott. Ami előállt, az még mindig nem annyira pártszerű képződmény – mondta Lengyel László közgazdász, politológus a Reggeli személyben. Programja még nincs és az is kérdéses, mennyire vezeti ezt a tábort Magyar vagy mennyiben inkább az arca ennek, az egyébként saját magát vezető vagy még inkább vezető nélküli bázisnak. Jelenleg elsősorban hit van Magyar mögött, miközben ott vannak azok a Tisza szigetek, amelyek valóban alulról szerveződve, helyi ügyek mentén jönnek létre – az ezt hajtó lelkesedés nem valószínű, hogy alábbhagyna Lengyel szerint.

Egyelőre képlékeny állapotban van az ellenzéki mozgalom, olyan ez mint a Szolidaritás a '80-as évek végén Lengyelországban: mindenki benne volt, aztán a rendszerváltás után meg hirtelen senki, hiszen elkezdtek pártokat alapítani. Lehetséges, hogy a Tisza mögött gyűlik össze ez a tábor, de ettől még nem biztos, hogy kormányzóképes erő lesz belőle – magyarázta Lengyel. A politológus úgy gondolja, az előrehozott választás tematizálása puszta időhúzás, addig is be kell tölteni a kommunikációs teret, amíg nem történik semmi, amíg nem mondanak valamit arról, hogy milyen programot kínálnak. Annyit viszont mindenképpen látni fogunk szerinte az év végére vagy legkésőbb 2026 elejére az az, hogy milyen intézményi formát ölt az ellenzék a választásokra. 

Lengyel szerint a trend mindenképp az ellenzéknek kedvez és nem látszik, mitől fordulna ez át a következő másfél évben.

Magyarnak két üzenete van: az egyik, hogy hazahozza a pénzt, a másik, hogy azt majd nem fogja ellopni, hanem az országra költi. Ezt, mármint a pénzek hazahozását Orbán most nem tudja ígérni, még azt se meri kimondani, hogy kínai, orosz, ki tudja milyen pénzeket próbál hozni – mutatott rá a politológus.

Szerinte, ha lesz is osztogatás a választás előtt, annak egyáltalán nem biztos, hogy jelentős hatása lesz a szavazási hajlandóságra, ahogy annak sem, ha a makrogazdaság számai javulnak. Az infláció számításában például nincs benne egy csomó minden, ami befolyásolja, mit érzékelünk, hogyan tudunk megélni. Nincs benne a lakásárak, a lakhatás drágulása, az átlagos inflációra vonatkozó szám elfedi, hogy mennyivel lettek drágábbak az élelmiszerek. A mostani amerikai választásnál is láttuk – és persze általános igazság –, hogy az embereknek nem az elvileges számok számítanak, hanem az, hogy mit látnak a boltban vagy a benzinkúton – magyarázta Lengyel, aki szerint egész egyszerűen még nagyon friss tapasztalat az infláció, egy újabb osztogatás már arra a napi bizonytalanságra érkezik, hogy nem tudjuk mennyibe kerül a kenyér, ha holnap bemegyünk a boltba.

Lengyel beszélt arról is, mennyiben érzékelik a kockázatokat a Fideszben és arról is, hogyan alakulhat a kapcsolat a beágyazott ellenzéki szereplők, polgármesterek és a Tisza között. A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.