Legutolsóként a magyar országgyűlés is megszavazta Svédország NATO-csatlakozását
27/02/2024 07:11
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Legutolsóként a magyar országgyűlés is megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Peking felszólította az EU-t, hogy feltétel nélkül szüntesse meg a kínai vállalatokkal szembeni szankciókat. Gyenge lábakon áll a Magyarországnak juttatott 10 milliárd eurónyi támogatás miatt az EB ellen indítani tervezett per – mondta az EP német szociáldemokrata pártállású alelnöke. Nemzetközi lapszemle.
2024. február 27.
Reggeli gyors - részlet (2024.02.27. Kárpáti János lapszemléje)
05:47
00:00
Legutolsóként a magyar országgyűlés is megszavazta Svédország NATO-csatlakozását
Csaknem két évvel a csatlakozási kérelem beadása után, helyére került a kirakós játék utolsó eleme is a svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálásával – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség, és kiemeli, hogy a svéd haditengerészet hajói a Balti-tenger ellenőrzésének, a svéd légierő korszerű vadászgépei pedig az északi sarkköri térség szemmel tartásának a képességeit növelik meg számottevően az atlanti szövetség számára. A svéd tagság azt is megkönnyíti, hogy orosz támadás esetén csapatokat és hadfelszerelést juttassanak el a NATO keleti szárnyát alkotó országokba – elsősorban a balti államokba, illetve Finnországba.
A Bloomberg szerint az országban a NATO-tagság támogatottsága továbbra is magas, bár az azt ellenző kisebbséget erőteljesebb fellépésre ösztönzi a kilátásba helyezett felfordulás arra az esetre, ha ismét Donald Trump kerül a Fehér Házba. Svédországnak nem nagyon lehet olyan szemrehányást tenni, hogy nem veszi ki részét a közös erőfeszítésekből: idén teljesíti azt az általános NATO-elvárást, hogy a tagállamok saját nemzeti össztermékük legalább két százalékát fordítsák védelmi célokra. Emellett folytatódnak azok az infrastruktúra-fejlesztések, amelyek adott esetben a NATO-erőknek az országon való áthaladását segítik. Svédország kék-sárga lobogója az atlanti szövetség székháza előtt történetesen annak a Törökországnak a zászlaja mellé kerül, amely Magyarországhoz hasonlóan szintén harci gépek ígéretétől tette függővé Stockholm tagságának elfogadását – írja a Bloomberg, arra a részletre azonban már nem tér ki, hogy míg Ankara az Egyesült Államoktól 40 F-16-ost, addig Budapest magától Svédországtól 4 Gripent kért.
Peking felszólította az EU-t, hogy feltétel nélkül szüntesse meg a kínai vállalatokkal szembeni szankciókat
A Politico amerikai hírportál európai kiadásának tegnapi beszámolója szerint Peking haragos hangú közleménnyel reagált arra, hogy az Európai Unió, valamint a brit kormány is szankciókat fogadott el olyan kínai vállalatokkal szemben, amelyek a vádak szerint segítik Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A kínai kereskedelmi minisztérium által jegyzett dokumentum állítása szerint ezeknek a legújabb, egyoldalúan meghozott szankciós intézkedéseknek nincs semmilyen nemzetközi jogi alapjuk, és ellentétesek az együttműködés szellemével, amit pedig tavaly decemberben még mindkét fél hangsúlyozott Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóján. Az EU szankciós csomagja negatív hatással jár majd Kína és az Unió kereskedelmi, gazdasági kapcsolataira – helyezték kilátásba a kínaiak.
A Politico megjegyzi, hogy a szóban forgó, sorrendben 13. uniós szankciós csomagot mind a 27 EU-tagállam elfogadta, beleértve az – idézem – "hagyományosan Peking-barát Magyarországot" is.
A kínaiak hasonló hangvételű nyilatkozatot intéztek az Egyesült Királysághoz, ahol szintén szankciókkal sújtottak kínai cégeket. Peking felszólította Londont és Brüsszelt, hogy feltételek szabása nélkül hagyjon fel kínai vállalatok listázásával.
Gyenge lábakon áll a Magyarországnak juttatott 10 milliárd eurónyi támogatás miatt az EB ellen indítani tervezett per
Az EurActiv brüsszeli hírportál egyik cikke szerint Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata pártállású alelnöke egy múlt csütörtöki rendezvényen a berlini Jacques Delors Központban elismerte, hogy nagyon gyenge annak a pernek a megalapozottsága, amelyet az EP részéről kívánnak indítani az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság, vagyis az Unió végrehajtó intézménye ellen, amiért az feloldott a zárlat alól mintegy 10 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt, de korábban befagyasztott támogatást. Barley szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy az Európai Parlament megnyerje a pert. Emlékeztetett arra, hogy Didier Reynders igazságügyi EU-biztos azt mondta, a magyar kormány teljesítette a feloldás feltételéül szabott mérföldkövek mindegyikét. Barley felettébb valószínűtlennek tartja, hogy az Európai Bíróság azt mondaná, Reynders kijelentése túlment azon, aminek a megállapítására a Bizottság jogosult.
Barley, aki volt német igazságügyi miniszter – emlékeztet az EurActiv – Orbán Viktor magyar kormányfőt erőteljesen bíráló politikus, és tavaly közreműködött annak az alapjogi helyzetáttekintésnek a megfogalmazásában, amelyben az EP részéről felszólították a tagállami vezetőket, indítsanak olyan eljárást a jogállamiság követelményeinek megsértése miatt Magyarország ellen, amely akár az ország uniós szavazati jogának az elvesztéséhez is vezethet. Az EurActiv értékelése szerint Barley kommentárja nyilvánvalóvá teszi, hogy a Parlament nem képes hatékonyan befolyásolni a Bizottság döntéseit, annak ellenére sem, hogy korábban több, Magyarország ellen meghozott határozattal próbálta megmutatni az izmait. Az is megmutatkozott, hogy a tervezett perindítás sokkal inkább politikai mutatvány, mintsem valódi jogi kihívás a Bizottság ellen. A Parlament plénuma ugyan határozatban fogadta el a perindítási szándékot, de most előbb megvárják a parlamenti jogi szolgálat szakvéleményét, amely alapján március 11-én összeül a jogi szakbizottság, és ott döntenek arról, milyen ajánlással forduljanak Roberta Metsola parlamenti elnökhöz, indítson-e pert. Ha Metsola szembehelyezkedik a jogi bizottság álláspontjával, akkor az ügy visszakerül a plénum elé.
A teljes lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.02.27., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János
