Von der Leyen kampányüzemmódban kevésbé sürgeti Ukrajna ügyét
26/02/2024 08:06
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Az Európai Bizottság elnöke korábban beleállt Ukrajna partnerségi tárgyalásainak mielőbbi megkezdésébe, ugyanakkor amióta eldöntötte, újra jelölteti magát, hátrébb szorult az ügy. Nemzetközi lapszemlénkben olvashatnak a V2+2-ről, valamint Ulf Kristersson és Orbán találkozójának visszhangjáról is.
A Le Monde úgy látja, mintha Ukrajna jövőbeli uniós tagsága már nem tartozna a legsürgősebb ügyek közé. Ursula von der Leyen a háború kitörése után politikai és erkölcsi küldetésének tekintette az ukránoknak nyújtandó – alapvetően lelki – támogatást azzal, hogy felajánlotta a partnerségi tárgyalások mielőbbi megkezdését. A franciák és a németek nem voltak olyan lelkesek, mint ő. S most, amikor az EB elnöke eldöntötte, újra jelölteti magát az elnöki posztra, rájött, nem kell annyira elsietni a dolgot, hisz szüksége van minden állam- és kormányfő támogatására. Legutóbb is úgy fogalmazott, a társulási tárgyalások megkezdésére aligha kerül sor az uniós választások előtt. A helyzetet pedig tovább bonyolítja – írja a Le Monde –, hogy a választások után, július 1-től a magyar kormány veszi át a félévente rotálódó uniós elnökséget, s tudvalevő, Orbánék nem támogatják Ukrajna uniós és NATO-tagságát sem.
Felszólalt a hétvégén a Washington DC-ben rendezett CPAC konferencián az Alapjogkért Központ vezetője. Szánthó Miklós legfőbb üzenete, hogy azonnali tűzszünetre és békekötésre van szükség Ukrajnában. Mondandója süket fülekre talált, mert egyetlen amerikai sajtóorgánumban sem találtunk utalást a kerekasztal beszélgetésen elhangzottakra, egyedül ő tette ki Facebook-oldalára, ami alapján megénekelte a The Budapest Times.
Varga Mihály pénzügyminiszter bírálta az EU versenyképességi problémáit és javaslattal állt elő a Gentben, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán. Szerinte túl bürokratikus, és túl szigorú szabályokkal korlátozza Brüsszel az innovációt és a piaci növekedést – számolt be a BNN Breaking. A Hong-Kong-i lapról tudnunk kell, hogy nemegyszer álhírek, illetve az MI, a mesterséges intelligencia által generált cikkek terjesztése miatt keltették rossz hírét. A pénzügyminiszter szavait idézte az MTI is, nos, amennyiben utóbbi megbízható, akkor a BNN Bréking is. Varga Mihály szerint a júniusi választások lehetőséget adnak majd a változtatásra, itt gyakorlatilag utalt arra, amit Orbántól is sokat hallunk: remélik, hogy ez a vezetés megy, és jönnek majd ők. Az ’ők’-be nemcsak a szélsőjobb és az ’unortodox’ gazdaságpolitika tartozik bele, hanem az is, hogy egy olyan kormány akar jótanácsokat osztogatni, amelyiknek sikerült az unió tagországai közül a legmagasabb inflációt elérni, amit tetéz az eladósodás és a magas költségvetési hiány. Lehet, hogy nem véletlenül nincs több, Varga előadását felidéző külföldi lapbeszámoló.
Persze mondanunk sem kell, hogy a legtöbb rólunk szóló cikk Orbán és Ulf Kristersson találkozóját dolgozta fel, legyen az amerikai, német, francia, orosz. Az Interfax orosz hírügynökség meglehetősen tényszerűen számolt be a pénteki, illetve a ma várható parlamenti történésekről, arról, hogy a svéd kormányfő ígéretet kapott NATO-tagságuk ratifikálására.
A Voice of America megemlítette ezenkívül azt is, hogy amerikai szenátorok delegációja Budapesten járt a múlt héten, hogy jelezzék Orbánnak, az ügy nem tűr halasztást. S Orbán Viktor tulajdonképpen csavart egyet a narratíván, mert úgy fogalmazott: Szövetségesnek lenni a NATO-ban azt jelenti, készek vagyunk meghalni egymásért, ha a helyzet úgy hozza. Sőt hozzátette még azt is, hogy a Svédország és Magyarország közti katonai üzlet elősegíti a két ország egymás iránti bizalmának a visszaépítését.