A vádlottak padja - Hardy Mihály jegyzete
Furcsán hangozhat, de ettől még tény, hogy Európa legnagyobb és legtekintélyesebb nemzetközi szervezete nem volt felkészülve ilyenfajta belső bomlasztásra és cinikus árulásra, amit Orbán Viktor és Szijjártó Péter bemutatott.
Szegények – Szénási Sándor jegyzete
Amikor a görénykurzus névadója a kampányban elismerte, hogy elvesztette a nagyvárosokat, az értelmiséget, és a középosztály javát, akkor ez már régi igazság volt, és ez látszott is a Fidesz kommunikációján. Emlékszünk arra a borzongató emoji-kampányra, amelyhez már olvasni sem kellett tudni, a sárga arcok hangulatjelei dühöket, félelmeket, vagy éppen boldogságot irányítottak az ellenfelekkel szemben, az utóbbit viszont a Fideszre természetesen. Hogy az üzenet még érthetőbb legyen, az ellenzék biztos megítélése érdekében szarkupacokat ábrázoló emojikat, és hányással küzdőket is bevetettek. Még, vagy megint, most is ott vannak a falakon.
Előmásznak a roncsból a fideszes sofőrök - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a jelenség, amikor egy súlyos autóbaleset után, valaki szerencsésen kimászik saját lábán a roncsból, feláll és látszólag irracionális dolgokat kezd művelni. Össze-vissza mászkál, keresi az öngyújtóját, nyomkodja a telefonját, irreleváns kérdéseket tesz fel a segítségére sietőknek. Még csak a fejét sem ütötte be, egyszerűen még tart a sokk hatása, azt sem tudja hol van és valójában mi történt vele.
Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Ne sprashivay! - a külügyminisztérium darálójának nyílt levele Selmeci János jegyzetében
Négy különböző munkakör képviselője volt az asztalnál: egy miniszter, egy államtitkár, egy irodavezető és egy orosz gyártmányú iratmegsemmisítő. A miniszter, az államtitkár és az irodavezető székeken foglaltak helyet, az iratmegsemmisítő az asztalon darált. Elfogtam a nyílt levelét.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Kinek az országa? – Szénási Sándor jegyzete
1/03/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Végignézve a lista nyilvánosságra került részét, a ráció, vagy nem vendégmunkásnyelven fogalmazva a józan ész szikrája nem feltétlenül villan fel, de lássuk be, a komikum mögött a magyar kormány féltő szeretete lapul, a hazai, kvalifikált munkahelyek védelme, leszámítva a honatyasági segédmunka érthetetlen tilalmát. És ezért hálásnak kell lennünk.
Az Ipsos tavalyi felmérésében, amely egyébként a populizmus gyors terjedését detektálta a világban, szerepel az az 52 százalékos magyar vélekedés is, hogy az ország helyzetét viharosan javítaná, ha betiltanák a bevándorlást. Ami egyébként nem létezik, tehát a kormány a nincs mit tiltaná be, leszámítva a saját mutyiját a letelepedési engedélyekkel, hiszen a szintén a kormány helyeslése mellett érkező vendégmunkások nem bevándorlók, és valószínűleg nem is lesznek azok, bár ki tudja.
Az ötvenes évek német hatóságai is gondoltak hasonlót a török munkavállalókról, azután persze másként alakultak a dolgok.
Hogy a hatalom mai esze szerint mi lehet egy vendégmunkásból Magyarországon, és mi nem, arról most jelentek meg kormányrendeletek. A dolog, mondhatni, mókás.
A vendégmunkás nem lehet törvényhozó, egy konzervgyárban működő kazah, mongol, vagy belorusz munkás tehát (ebből a három országból jöttek a legtöbben) nem kerülhet a parlamentbe, még akkor sem, ha a megfelelő gomb megnyomásához sem magyarul tudni, sem ébren lenni nem fontos. Sima betanított munka. Miniszter, vagy államtitkár sem lehet az idegen, viszont, az "ami nem tilos, az szabad" alapon osztályvezető, titkosügynök, vagy nemzetbiztonsági főtanácsadó nagyon is, utóbbira most keresnek embert. Hajrá macedónok.
Nem lehet pap sem, ami azért érdekes, mert az állam eddig sem egyházi címek, sem státusok ügyében nem döntött nyilvánosan, de például Balog püspök kormánytámogatta egyházi karrierje azt mutatja, ez is változhat. A vendégmunkás továbbá nem vezethet villamost, metrót, mozdonyt és trolibuszt, ám buszt igen. Úgy tűnik ez utóbbitól a magyarok szinte már vallásosan tartózkodnak, de hogy miért, az Turán sötét titka.
Végignézve a lista nyilvánosságra került részét, a ráció, vagy nem vendégmunkásnyelven fogalmazva a józan ész szikrája nem feltétlenül villan fel, de lássuk be, a komikum mögött a magyar kormány féltő szeretete lapul, a hazai, kvalifikált munkahelyek védelme, leszámítva a honatyasági segédmunka érthetetlen tilalmát. És ezért hálásnak kell lennünk.
Persze, mint már megjegyeztük, a világ változik, és előállhat az a helyzet, hogy egy ravasz, mondhatni furfangos vendégmunkás az ebédidő alatt orvul megtanul magyarul, Hamid, vagy Szaid nevét Taksonyra, illetve Örsre cseréli, betelepszik egy minisztériumba, és a munkaidő végén már nem vendégmunkásként, hanem helyettes államtitkárként távozik. Példáját ezrével követhetik a fülöp-szigeteki, bosnyák, indonéz és kirgiz szaktársak, és hamarosan kiszoríthatják az államigazgatásból az ernyedt, megfáradt, rémült magyarokat, és a friss ázsiai életerő és ambíció megtölti majd a dohos termeket, ahol a newborn Örsök, Zalánok, és Koppányok egymásnak osztogatják az állampolgárságot.
Mindez persze csak azért lesz így, hogy az Ipsos-nak nyilatkozó 52 százaléknyi magyarnak igaza legyen, és tényleg rettegnünk kelljen a bevándorló hordáktól. Különben azt kéne mondanunk, hogy a hülyék országa vagyunk.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. március 1-i adásában hangzott el.
