„Zajlik
Vállalkozók Klubja

Kincseink a föld mélyében

10/10/2021 08:00

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Nem lettünk a vas és acél országa. Ez talán nem is baj, nagyot fordult a világ a Rákosi-éra óta, de a bányászatnak ma is van jelentősége. Egy kis történelem.

2021. október 04. Vállalkozók Klubja (2021. október 04., hétfő 14:30)
23:25
00:00
Műsorvezetők: Kárpáti Iván Szerkesztők: Kárpáti Iván

Magyarországnak van oka a büszkeségre, ha a bányászat történetét nézzük. A világ első bányászati-kohászati felsőoktatási intézménye a Selmecbányai Akadémia, illetve annak jogelődje 1735-ben alapíttatott. (Mai utódjának tekinthető a Miskolci Egyetem, korábbi nevén a Nehézipari Műszaki Egyetem.) Az 1700-as idők előtt igazából csak az arany és ezüst bányászatára koncentráltak, aztán a figyelem más ásványkincsek, energiahordozók kitermelésére is irányult. A Trianon előtti Magyarországon fejlett volt ez az iparág, Erdélyben 1908-ban fúrták az első gázkutat, a mai Szlovákia területén olajmezőt találtak, a mostani Horvátországban szintén energiahordozókra leltek. Természetesen a kőszén bányászata is lendületet kapott, de Trianonnal a szénbányák harmada Magyarország számára elveszett. Újabb és újabb ércek után kezdtek kutatni.

 
Eötvös inga
wikipedia
 

Az Eötvös-inga

Ugyancsak büszkék lehetünk Eötvös Lorándra, aki megalkotta a torziós ingát. Ezzel az eszközzel lehet „belelátni” a földbe, észlelni az üledékes kőzetek gyűrődéseit, egyszerűen fogalmazva: ez mutatja meg, hogy hol érdemes fúrni valamilyen energiahordozó megtalálásának reményében.

Eötvös Loránd évtizedeken át foglakozott a gravitációs potenciáltér mérésének kérdésével. Először a Coulomb-féle torziós ingát használta, aztán saját eszközt konstruált, platinaszálat használt, változtatott a súlyok elhelyezésén, ezzel a műszer sokkal érzékenyebbé vált. 1891-ben végzett kísérleti méréseket a Sághegyen, majd később a Balaton jegén. Az 1920-as évektől kezdték használni az olajkutatásban, a műszer és a módszer forradalmasította az iparágat. Azóta léteznek úgynevezett graviméterek, de az Eötvös-inga pontossága ma is csodálatra méltó. Forrás: Magyar Tudomány

A kutatás pontossága azért is fontos, mert meg kell találni az úgynevezett csapdákat –magyarázza Holoda Attila energetikai szakértő. A földgáz, a kőolaj, de még a kőszén is vándorol a mélyben. Ezek növényi és állati eredetű anyagok, a gyengébb ellenállás irányába haladnak egészen addig, amíg nem érkeznek el egy olyan zárókőzetig, amely megállítja a mozgásukat. Ezeket a csapdákat kell megtalálni geofizikai módszerekkel, eszközökkel, és ezután jöhetnek a próbafúrások.

 
Bázakerettye
Fortepan
 

A háborúhoz kellett az olaj

Amellett, hogy egyre többféle ércet kezdtek el keresni a föld mélyén, a háborús készülődés miatt a figyelem a szénhidrogénekre terelődött. A tankoknak üzemanyagra, olajra volt szükségük. A Horthy-korszakban rengeteg állami pénzt költött Magyarország is a kutatásokra. A munkálatok nagyrészt amerikai segítséggel folytak. Találtak olajat Bükkszék környékén, ahol mintegy melléktermékként gyógyvíz is a felszínre tört, az olaj hamar elfogyott, illetve nehéz volt kitermelni, de a gyógyfürdő ma is megvan. Ikonikus helyszín volt Bázakerettye a ma déli határ mentén. Ott amerikai stílusú „lakóparkot” is építettek, léteznek még mindig lefojtott olajkutak. A régiek, akik ismerik a helyeket, időnként mostanság is ott tankolnak a dízelautóikba, olyan jó minőségű a kőolaj, hogy nem kell finomítani, elmegy vele az autó a helyiek elmondása szerint.

Vas és acél

A Horthy-korszak kutatásaira támaszkodva a Rákosi-érában is kiemelt szerepe volt a kőolaj bányászatnak, s egyáltalán az egész bányászatnak. Gerő Ernő mondta ki, hogy Magyarországot a vas és acél országává kell tenni, vagyis a nehézipart kell fejleszteni. Szénbányák voltak, némi vasérc is, ami pedig a politikai célt illeti, így is akarták előtérbe helyezni a munkásosztályt, a hagyományos mezőgazdasággal szemben. A borsodi, nógrádi, tatabányai, mecseki bányák termeltek, ha nem, akkor abból baj lett. Jellemző, elhíresült példa –bár nem a szénbányászatból, hanem az olajiparból- a MAORT-per, aminek persze nem csupán a termelési eredményekhez volt köze.

A MAORT az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb olajipari cégének a Standard Oil-nak a magyarországi leányvállalata volt, 96 százalékban amerikai tulajdonban. Bázakerettye határában találtak kőolajat. A cég magyar vezetője Papp Simon volt. Miután a vállalatot államosítani akarta a Rákosi-féle vezetés, koncepciós pert indítottak Papp Simon ellen, akit halálra ítéltek szabotázs indokával. Az USA kormánya jegyzékben tiltakozott, talán ennek hatására is, de Papp Simont nem végezték ki, sőt munkát vállalhatott a kőolajiparban, később posztumusz Széchenyi-díjban részesítették 1989-ben, az első jelentős magyar kőolaj lelőhely feltárásáért.

Megbecsült bányászok

A bányászat egyértelműen gazdaságos volt – mondja Holoda Attila. Egyébként is igyekezett arra törekedni szinte minden ország, hogy minél inkább önálló legyen. Nyugatról Magyarország nem nagyon tudott hozzájutni energiahordozókhoz, maradt a Szovjetunió, illetve a hazai. Az 1980-as években itt körülbelül 80.000 bányász dolgozott. Összehasonlításképpen: Lengyelországban, ahol tényleg meghatározó volt a bányaipar, most körülbelül 100.000 embert foglalkoztatnak. A bányászok jól kerestek, főleg azok, akik földalatti munkát végeztek, megbecsülték őket, volt hűségjutalom. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a munka iszonyú kemény, és nagyon sok embernél okozott egészségkárosodást, az nem véletlen, hogy korábban mehettek nyugdíjba, mint más munkakörben dolgozók. Csakhogy sokan ezt a korábbi nyugdíjazási időt sem tudták megvárni. Elvitte őket a betegség.

 
Uránbánya
Facebook
 

Mi van az uránnal?

Ez a kérdés már napjainkba vezet. Az energetikai szakértő szerint Magyarországon van annyi uránérc, ami elegendő lenne az éppen most bővítés alatt álló paksi atomerőmű ellátásához is. A nyilvántartott ércmennyiség 31 millió tonna, főleg a Mecsekben található. Az a probléma vele, hogy nem túl jó minőségű, nehéz kitermelni. Korábban ez úgy működött, hogy itt kibányászták, kiszállították a Szovjetunióba, ott dúsították, vagyis elemi uránt készítettek belőle, majd visszaszállították a „készterméket”. Ám Moszkva azt mondhatta, hogy adunk mi nektek ennél olcsóbban is, tudván, hogy Magyarországon nincs dúsító. 2010. után létrehozták a Magyar Urán Zrt. nevű céget amerikai és kanadai partnerekkel, amely azt tervezte, hogy a legmodernebb technológiával, robotokkal feléleszti a mecseki uránbányászatot, de a termelés azóta sem indult be. A helyzet az, hogy külföldről olcsóbban be lehet szerezni az atomerőmű üzemanyagát.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Fortepan.

Vállalkozók klubja
2021.10.04. 14:30
Műsorvezető: Kárpáti Iván