Ukrajna a Európai Bizottsággal vizsgáltatná meg az orosz-magyar gázegyezményt

Magyarország és Ukrajna kölcsönösen bekérette egymás nagykövetét a saját külügyminisztériumába a Török Áramlat vezeték, Ukrajnát elkerülő orosz-magyar gázszállítási megállapodás miatt, írja a Reuters. Az ukránok, akik eddig tranzitdíjat szedtek a területükön át történő energiatovábbításért, tiltakoznak a szerintük politikai megfontolásokból kötött megállapodás miatt. A hírügynökség szerint Szijjártó Péter Magyarország szuverenitásának a megsértésével vádolta Ukrajnát, és hogy Oroszország is figyelmeztette Kijevet, ne avatkozzon be az ügyletbe.

Ukrajna az Európai Bizottsággal akarja megvizsgáltatni, hogy az orosz-magyar egyezmény összeegyeztethető-e az Európai Unió energiaügyi jogi előírásaival. Az ukrán energiaügyi miniszter Brüsszelbe utazik, és a Reuters megjegyzi, hogy az emelkedő árak mellett Európában is aggodalom övezi az orosz gázellátási politikát.

 

Összekapcsolták a szerb és a magyar nagynyomású földgázve

 

Horgos, 2021. július 4. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója (b) és Dusan Bajatovic, a szerb-orosz tulajdonú Gastrans d. o. o. igazgatója kezet fog a határt keresztező szerb-magyar nagynyomású földgázvezetéknél a vajdasági Horgos és a Csongrád-Csanád megyei Röszke határában 2021. július 4-én. A Magyarországról átsajtolt csővég, illetve a szerb vezeték végpontjának összehegesztésével, az „aranyvarrat” elkészítésével megtörtént a szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer fizikai összekapcsolása. MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

 

A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy az EU-tagállamoknak jogukban áll kétoldalú gázmegállapodást kötni külső partnerekkel, de erről három hónapon belül tájékoztatást kell adniuk, ha az ügylet meghaladja évi fogyasztásuk 28 százalékát - ami jelen esetben fennáll.

Eközben Washingtonban

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter arra törekszik, hogy a G20 országok október végi csúcstalálkozóján jöjjön létre politikai megállapodás a vállalati nyereségadó - a társasági adó - globális minimumszintjéről. A miniszter nem zárta ki, hogy ez a minimális adókulcs magasabb legyen, mint a korábbi elképzelésekben szereplő 15 százalék.

Az amerikai képviselőház illetékes bizottsága a 16 és fél százalék mellett tette le a voksát. A Reuters szerint eddig 134 ország egyetértését sikerült megszerezni az úgynevezett adóparadicsomok kiiktatását célzó elképzeléshez. A vonakodók közt említi a hírügynökség Janet Yellen tájékoztatása alapján elsősorban Írországot - ahová a 12 és fél százalékos adókulcs olyan amerikai óriásvállalatokat csábított, mint az Alphabet, a Google vagy az Apple -, valamint Észtországot és Magyarországot.

Az amerikai miniszter létkérdésnek nevezte a megállapodást, és azt hangoztatta, keményen dolgoznak azon, hogy ezek az említett államok is csatlakozzanak.

A Washington Post egyik terjedelmes cikke arról szól, hogy Donald Trump továbbra sem tett le az elnökség visszaszerzéséről. „Nem feledjük 2020-at, országunk történelmének legkorruptabb választását, amit egy annál dicsőségesebb 2024 novemberi győzelem követ majd” - állítja a volt republikánus elnök, és a cikkből kitűnik, hogy pártjának többsége még mindig Trump követőjének számít.

A CNN e hónapban végzett felmérése szerint a republikánusok felé hajló amerikaiak 68 százaléka úgy véli, hogy a demokrácia támadás alatt áll, és ezeknek mintegy 70 százaléka szerint Joe Biden valójában nem nyerte meg a tavalyi elnökválasztást. A Trump visszatérésének veszélyeiről különböző véleményeket csokorba gyűjtő cikk fő érdekessége a mi szempontunkból az, hogy mennyire fontos szerepet kap benne az intő magyar példa.

Daniel Ziblatt harvardi professzor, aki társszerzője a demokráciák haláláról szóló nagy sikerű könyvnek, azt hangoztatja: nem az történik, hogy fasiszta és kommunista menetelők tűnnek fel az utcákon. Manapság a demokráciák gyakran a szavazófülkékben halnak meg, úgy, hogy ami történik, az egyszerre legális és antidemokratikus. A könyv folytatásán dolgozó Ziblatt szerint egyes politikusok a jog betűjével kiforgatják a jog szellemét.

 

Orbán Viktor és Tucker Carlson - (Orbán Facebookja)

 

A Washington Post cikke ehhez hozzáteszi: számos demokráciaszakértő úgy látja, hogy korunkban erre talán a legrelevánsabb példát Orbán Viktor miniszterelnök magyarországi uralma jelenti. A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy a trumpista Tucker Carlsson tévériporter, aki augusztusban Magyarországon járt, és onnan vezette fűműsoridőben a Fox News programját, azt mondta Magyarországról: „kis ország, amely sok tanulsággal szolgál mindannyiunknak”.

Michael Abramowitz, a washingtoni Freedom House elnöke úgy fogalmazott a Washington Postnak nyilatkozva, hogy 2010-es hatalomra kerülése után Orbán fokozatosan eltávolította a liberális demokrácia összetartó kapcsait. Barátait és szövetségeseit tette be a bíróságokra és a médiába, átrajzolta a választókerületi határokat, így most, bár vannak választások, nagyon-nagyon nehéz - igaz, nem lehetetlen - eltávolítani őt a normális demokratikus rendszeren belül.

Ismerteti a Washington Post Tim Snydernek, a Yale egyetem történelemprofesszorának a véleményét is. Snyder, aki jelenleg a türanniszról, vagyis a zsarnokságról szóló könyvének frissített kiadásán dolgozik, egyetért azzal, hogy megdöbbentőek a mai párhuzamok az egyesült államokbeli trumpizmus és Magyarország között. „Ez a tipikus módja annak, ahogy felszámolják a demokráciát” - mondja.