„Vásároljon
Tűréshatár

Kié az iskola?

27/04/2021 12:05

| Szerző: Klubrádió/K.K.

A szülők nem igazán viselik el, hogy az oktatás irányítói hibás döntéseket hozzanak, azok alól kibújnak. Merre haladt az oktatás a rendszerváltás óta? Kié legyen az iskola, a szülőké, a tanároké, az önkormányzatoké, a politikusoké, az államé? Melyik a jobb megoldás, a decentralizált, vagy a központosított intézményrendszer?

2021. április 19. Tűréshatár (2021. április 19., hétfő 19:00)
52:00
00:00
Műsorvezetők: Szunyogh Szabolcs Szerkesztők: Szunyogh Szabolcs

A pedagógia 20 százalék tudomány, 20 százalék művészet és 60 százalék kemény munka – szokták volt mondani. Ebből talán a tudomány a legnehezebben megfogható rész. Itt van például a nevelésszociológia, amelynek művelői szinte a mérhetetlent próbálják mérni. Részben alapkutatás, de inkább az alkalmazott társadalomtudományok körébe sorolható – mondja Kozma Tamás professzor emeritus, a Debreceni Egyetem korábbi tanszékvezetője. A pedagógia szerinte az egykori tanítóképzőkben, a tanítói gyakorlatban gyökeredzik, a nevelésszociológia más.

A némi elméleti eszmefuttatás után egészen gyakorlati kérdésekről beszélgetett vendégével Szunyogh Szabolcs, a Tűréshatár című műsorban, amelyben azt vizsgálták, hogy merre haladt az oktatás az elmúlt 30 évben, a rendszerváltás óta. Fontos kérdés, hogy kié az iskola. A szülőké, a tanároké, az önkormányzatoké, a politikusoké, az államé? Az oktatáspolitika egy szint, a helyi társadalom pedig egy másik. Melyik a jobb megoldás, a decentralizált, vagy a központosított intézményrendszer? Kozma Tamás úgy véli, egyértelműen az a jó, ha az iskolákról az önkormányzatok dönthetnek. A kisebb települések intézményei esetében lehet szó összevonásról, de annak az önkormányzatnak, amelynek megvan az ereje, pénze hozzá, bizony a fenntartásában kellene hagyni az iskoláját. A mostani, centralizált rendszerhez hasonló utoljára a XIX. század második felében működött.

 
 Forrás: Fortepan
 

Imádkozni is kell?

Megerősödött az oktatásban az egyházak térnyerése, ami már visszatetszést vált ki a társadalom egy részében. A professzor szerint ezt nem lehet leegyszerűsíteni arra, hogy kell-e imádkozni az iskolában. Az egyházi iskoláknak sajátos moráljuk van, ami a szülők jelentős részét vonzza a kutatások szerint, ahogy az ottani követelményrendszer és színvonal is, bár nem csak elit iskolákról van szó, amikor az egyházi oktatásról beszélünk. Az sem mellékes, hogy azért még lehet választani a különböző oktatási intézmények között.

Nagyon fontos kérdés a roma gyerekek kezelése is. Integráció, szegregáció? Kozma Tamás véleménye szerint ez nem csupán jogvédelmi probléma, a befogadás a lényeg. Kiváló példákat mutat erre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, melynek segítségével új pedagógiai modellek, módszerek jöttek létre, amelyek illeszkednek a gyerekek igényeihez. Az mindenesetre biztos, hogy nem lehet csak az iskolákra terhelni a problémát, szülői, társadalmi támogatásra van szükség.

Gyöngyöspatai iskolaügy
 
 MTI/Komka Péter
 
 

És az egyetemek?

Szóba került a műsorban a felsőoktatás is, most azonban nem az volt a fő téma, hogy mit jelent az alapítványi forma erőltetett bevezetése, hanem az, hogy mennyire célszerű az intézmények összeolvasztása, egységesítése, amit többnyire a színvonal emelésével magyaráznak. Nos, a szakember azt tartaná szerencsésnek, ha az első 1-2 évfolyamot kisebb egyetemeken, főiskolákon végezhetnék a hallgatók, a következőket pedig valamilyen regionális intézményben. Így a kisebb városokban is megmaradna a szellemi potenciál, a megtartó erő, de működne egyfajta hálózatosodás is. Viszont azt látni kell, hogy ennek megvalósítása nem egyszerű, mert az egyetemek nem nagyon szeretnek kooperálni, inkább igyekeznek maguk alá gyűrni a kisebb intézményeket.

Végül a tananyagról

Nagy kérdése a közoktatásnak, hogy mi legyen a tananyag. Mi az a műveltségi szint, amit el kell érni? Érdekes ebből a szempontból is vizsgálni a PISA-felméréseket, amelyek egyértelműen néhány ázsiai országban mutatják a legjobb eredményeket, nem az Egyesült Államokban, vagy Európában.

Magyarország rendszeresen részt vesz egy nemzetközi mérésen, a PISA-n (Programme for International Student Assessment) annak 2000-es elindulása óta, ahol pedig mindig kiderül, hogy a magyar 15 évesek matematikai és természettudományos teljesítménye jóval az OECD átlag alatti, és gyakorlatilag egyre romló tendenciát mutatott, majd megrekedt egy nagyon alacsony szinten. (A legutolsó PISA-n nem volt hibahatáron belüli változás, ennek ellenére a néhány pontos javulást is óriási sikerként hirdette a minisztérium.) Azaz a PISA-n sem változott a magyar diákok teljesítménye: az nagyon gyenge. Forrás: HVG.hu

Kozma Tamás kijelentette: normális oktatás csak normális társadalmi körülmények között működhet. Az elmúlt harminc évet tekintve némileg emelkedő tendenciát lát, és optimista, mert az egyes kormányok hibáit a társadalom „kiforogja”, a szülők egyszerűen kibújnak a rossz döntések alól, az egész társadalom sokkal aktívabb, mint mondjuk a Kádár-korban volt.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor.

Tűréshatár
2021.04.19. 19:00
Műsorvezető: Szunyogh Szabolcs