Ki gépen száll fölébe – drónok, automobilok, hajómakettek

Az előző adásban szó volt a türelemüveg készítésről, és arról, hogy vajon épp, hogy megnyugtatja az alkotót, ha apró kis alkatrészeket kell egymáshoz igazítania, és azokat még egy szűk nyakú üvegbe bele is navigálnia, vagy pont hogy jól felbosszantja az aprólékos munka. Persze alkotója válogatja, meg annak éppen aktuális lelkiállapota. De hogy maga az alkotás, valami újnak a létrehozása, esetleg réginek a megjavítása pozitív hatással van a lelkünkre, az biztos. Ezt Horváth Gabriella pszichológus, művészetterapeuta mondta el az adás elején. Az interjúból az is kiderült, hogy a hatékony alkotómunka amolyan világteremtésként is értelmezhető. Nem csak azért van jó hatással a pszichére például a makett készítés, mert beleveszünk – jó értelemben – valami konkrét elfoglaltságba, hanem azért is, mert látjuk az eredményét annak az elfoglaltságnak. Legyen az festés vagy favágás.

Arról nem is beszélve, hogy eltávolodva a problémától rálátást is nyerünk arra, tette hozzá Horváth Gabriella.

A műsor második megállója így a fizikális eltávolodással foglalkozott. A helyzet, a hely felülről való megvizsgálásával. Ha tényleg szeretnénk madártávlatból megfigyelni a dolgokat, akkor a technikát hívhatjuk segítségül, és egy ufóra emlékeztető, egyre közkeletűbb kis szerkezetet használva beleshetünk olyan rejtett zugokba is, ahova szabad szemmel nem tudnánk. Persze ameddig a törvény és a jó ízlés engedi. Váradi Ádám drónpilóta arról mesélt a vele készült interjúban, hogy egyelőre nincs szigorú szabályozás a drónok használatára, de már készülőben van. Addig pedig mindenki, aki használja – saját tapasztalata szerint – ügyel arra, hogy ne sértsen meg ezzel másokat. Nem csak a hobbi drónozásról mesélt Timár Ágnesnek, hanem a professzionális használatról is, amelynek leggyakoribb alkalmazási területe a filmezés. Váradi Ádám elmondta, sok mindent maguknak kellett megtanulniuk, mert annyira fiatal még ez a fényképezési mód a filmezésben.

A műsor folytatásában újra sétamagasságba ereszkedtünk, és arról volt szó, hogy minek a hatására és hogyan fejlődött az úthálózat itthon, és melyek az igazán koros utcanevek a fővárosban.

Fónagy Zoltán történész elmondta, hogy az alsóbbrendű utak valóban a polgárosodással alakultak ki, illetve váltak egyre járhatóbbá, azonban a fontosabb utak korábbi történelmi korokban megjelentek, és azóta is megmaradtak főbb vonalaikban. A történész hozzátette, hogy az utak minőségének javulása egyértelműen a mobilitás hangsúlyosabbá válásához, a közlekedés kialakulásához köthető.

A műsorból továbbá az is kiderült, hogy a 19. században Magyarországon tiltották a kézi kocsival, taligával, puttonnyal, pék kassal, nagy kosarakkal, hentes átalvetővel járdán, vagy más szóval gyalogjárón való közlekedést is.