Juncker válasza Orbánnak: semmi keresnivalója a Néppártban

Magyarországon büntethető, ha valaki segítséget nyújt a migránsoknak. Ausztriában viszont államosítják a menekültek támogatását. Mint a Der Standard című bécsi lap írja, Herbert Kickl belügyminiszter jóváhagyta azt a tervezetet, amely az osztrák állam kizárólagos tulajdonában álló kft. formájában olyan szövetségi ügynökséget hoz létre, amely alapellátást nyújt, jogi tanácsokat ad, emberi jogi kérdésekben felvilágosítással szolgál, valamint tolmács- és fordítói tevékenységet végez menedékkérők számára.

Az ügynökség a nyáron kezdheti meg a működését, és fokozatosan vonja magához a különböző feladatokat. A menedékkérőknek eddig két egyesület – nem kormányzati szervezet – nyújtott jogsegélyt Ausztriában, és ezek az NGO-k aggályosnak tartják, hogy éppen a hatalom fogja felvilágosítani a menedékkérőket arról, hogy milyen jogaik vannak – adott esetben a hatalommal szemben.

Sebastian Kurz kancellár azonban hatékonyabbnak és egyben költségkímélőbbnek tartja az új, államosított struktúrát. A Der Standard cikke kitér az Eurostat legfrissebb adataira, amelyek szerint az unióban tavaly 580.845 menedékkérelmet adtak be a 2017-es 654.610-zel szemben, ami 11 százalékos csökkenést jelent. Ausztriában még meredekebb az esés: 22.455-ről 11.390-re ment le a beadott menedékkérelmek száma, ami 49 százalékkal alacsonyabb 2018-ban, mint 2017-ben. Az EU-országok között Magyarországon mérték a legnagyobb arányú visszaesést: a 3.115-ről 635-re mérséklődés 80 százalékos csökkenést jelent.

 

Félszívű

Március 14-én ismeretessé vált, hogy Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök bocsánatkérő levelet írt az Európai Néppárt azon tagpártjai vezetőinek, amelyek kezdeményezték a magyar kormánypárt kizárását vagy felfüggesztését. E pártok politikusait a miniszterelnök a baloldal hasznos idiótáinak nevezte, és a bocsánatkérés csak ennek az erős kifejezésnek a használatára vonatkozott.

A Der Spiegel most azt írja, hogy Orbán csak félszívvel kért bocsánatot, levelével a három követelmény közül csupán az egyiknek tett eleget, annak is csak részlegesen. A „hasznos idióták” mondat miatti bocsánatkérésnél sokkal fontosabb lenne az Európai Néppártnak, ha Orbán felhagyna politikájának vitatott részeivel – írja a hamburgi magazin. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a miniszterelnök főképpen olyasmik miatt kap bírálatokat, mint például a menekült- és migrációs kérdés szolidáris megoldásával szembeni ellenállása, valamint tekintélyelvű belpolitikája, ami egyebek közt a magyar média messzemenő uniformizálásához vezetett.

Semmi keresnivalója itt

A dpa német hírügynökség azt igyekezett feltérképezni, elkerülheti-e Orbán a Fidesz kizárását ezzel a bocsánatkéréssel. Mint a német média számos orgánuma által átvett tudósításban olvasható, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – szóvivője útján – megüzente: kitart amellett, hogy a magyar vezetőnek immár semmi keresnivalója nincs a pártcsaládban.

Manfred Weber, aki a Néppárt részéről Juncker utódjelöltje, első jelzésnek minősítette a bocsánatkérést, de további lépéseket követelt. Hasonlóan nyilatkozott Markus Söder, a bajor CSU vezetője, aki szerint a bocsánatkérés fontos jelzés volt, de az értékekről nem lehet alkudozni, és Orbánnak el kell döntenie, merre tart, mert annak nincs értelme, hogy hetente újranyissák a vitát.

Nem a plakát a lényeg

A dpa szerint a kulcskérdés a bizalom, és ez a bizalom széttört, a Soros-Juncker-plakát pedig csak a jéghegy csúcsa. A hírügynökség név nélkül idéz egy tapasztalt európai diplomatát, aki Budapesten azt mondta: több évtizedes pályafutása alatt soha nem történt az, hogy egy EU-ország olyan közös döntéseket akadályozzon meg, amelyek körül egyébként semmiféle vita nincs. Az Arab Ligával közös közleményben nem lehetett utalni az ENSZ migrációs megállapodására, mert Magyarország nem fogadja el a paktumot.

A diplomata szerint ugyanebbe a kategóriába esik az Oroszország által fenyegetett Ukrajna ügyében a NATO-n belüli magyar blokkoló magatartás is. A Néppárttal kapcsolatos vitáról a dpa diplomáciai forrása azt mondta: sok hidat építettek a magyarok számára, de azok egyiken sem keltek át. A német hírügynökség kitér arra, hogy az Orbán-levél címzettjei közül többen úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják elégnek a bocsánatkérést. Frank Engel, a luxemburgi tagpárt vezetője például azt mondta, Orbán nem a politikájáért kért bocsánatot, ezért a levele nem ér semmit.

Magyarország önkényura

Végül arról, hogy a Süddeutsche Zeitung szerint valószínűleg tudatosan kiszámított politikai provokáció Döbrentei Kornél március 15-ikei elismerése. „Orbán kitüntet egy antiszemita írót” című cikkében a müncheni lap megállapítja: a kitüntetettek közt évről évre egyre kevesebb a republikánus, és egyre több a nacionalista. Ezzel a babérkoszorúval Orbán világossá teszi saját hívei előtt, hogy továbbra is átlépi a határokat, „ma egy lépést előre, holnap egy felet hátra, így halad sikeresen az önkényúr Magyarországon”.