„Klubrádió“
Ötös - Bódy Gergővel

Jós volt-e Kossuth Lajos?

28/05/2019 14:42

| Szerző: Klubrádió

Az tény, hogy meglehetősen pontos képet alkotott a kiegyezés idején uralkodó állapotokról és az is, hogy félt, óvott a háborútól.

2019. május 28. Ötös - részlet 19.05.28. Kopcsik István
11:16
00:00

A már emigrációban élő Kossuth Lajos előre látta Trianont – olvasható néhány vélemény az úgynevezett Cassandra-levélről, amelyet Kossuth írt Deák Ferencnek a kiegyezésről. A magyar történelem talán legismertebb nyílt levele a Magyar Újságban jelent meg 1867 májusának végén. A közvéleményre nagy hatással volt, a politikára kevésbé.

Az országban akkoriban már teljes volt a konszenzus arról, hogy szükség van a kiegyezésre – erősítette meg az Ötösben Kopcsik István a Történelemtanárok Egyletének alelnöke. Ugyanakkor olyan kérdésekkel nézett szembe a társadalom, mint például, hogy miként lehet erősíteni a gazdasági fejlődést, hogyan lehet a nemesekkel a polgári átalakulást véghez vinni, hogyan lehet az etnikai problémákat megoldani. A magyarság ugyanis kisebbségben volt.

Kossuthék az emigrációban a forradalom valamiféle folytatásán dolgoztak, míg Deák egy liberális, békés felfogású passzív rezisztenciában élő ember volt. Ennek ellenére barátok voltak.

Teleki Lászlóék ragaszkodtak a 48-as örökséghez (egy ideig Deák is). Az osztrákok két nagy háborúba keveredtek, a Habsburg hatalom megszorult, hogy megőrizze hatalmi státuszát, ki kellett egyeznie. Felmerült hát a kérdés, hogy nem lehetett volna többet elérni?

Kossuth ugyanakkor nagyon sokat tanult a politikáról az emigrációban, látta Ausztria problémáját a német birodalommal, a keleti problémát, és félt, óvott a háborútól, amelyben nem csak Ausztria, hanem a történelmi Magyarország is széteshet.

Bódy Gergő interjúját a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Kossuth Lajos 1882-ben. FOTÓ: Fortepan.