A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
A vádlottak padja - Hardy Mihály jegyzete
Furcsán hangozhat, de ettől még tény, hogy Európa legnagyobb és legtekintélyesebb nemzetközi szervezete nem volt felkészülve ilyenfajta belső bomlasztásra és cinikus árulásra, amit Orbán Viktor és Szijjártó Péter bemutatott.
Szegények – Szénási Sándor jegyzete
Amikor a görénykurzus névadója a kampányban elismerte, hogy elvesztette a nagyvárosokat, az értelmiséget, és a középosztály javát, akkor ez már régi igazság volt, és ez látszott is a Fidesz kommunikációján. Emlékszünk arra a borzongató emoji-kampányra, amelyhez már olvasni sem kellett tudni, a sárga arcok hangulatjelei dühöket, félelmeket, vagy éppen boldogságot irányítottak az ellenfelekkel szemben, az utóbbit viszont a Fideszre természetesen. Hogy az üzenet még érthetőbb legyen, az ellenzék biztos megítélése érdekében szarkupacokat ábrázoló emojikat, és hányással küzdőket is bevetettek. Még, vagy megint, most is ott vannak a falakon.
Előmásznak a roncsból a fideszes sofőrök - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a jelenség, amikor egy súlyos autóbaleset után, valaki szerencsésen kimászik saját lábán a roncsból, feláll és látszólag irracionális dolgokat kezd művelni. Össze-vissza mászkál, keresi az öngyújtóját, nyomkodja a telefonját, irreleváns kérdéseket tesz fel a segítségére sietőknek. Még csak a fejét sem ütötte be, egyszerűen még tart a sokk hatása, azt sem tudja hol van és valójában mi történt vele.
Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Járjatok - Szénási Sándor jegyzete
27/11/2024 18:05
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A Tiszát támogatók jelentős része szerintem nem gondolja, hogy Magyar Péter feltétlenül jó ember, hogy nincs baj az indulataival, vagy némi pökhendiséggel. Azt sem hiszik feltétlenül, hogy ez a villámgyorsan felépült alternatíva nem omolhat be, vagy a hatalom nem verheti szét. De számukra a Tisza, és Magyar az egyetlen ráció, talán az utolsó valódi lehetőség, hogy megtörjön a rémálom.
Makacs monotonitással futnak be naponta a Magyar Péter nevű jelenség lerombolására szánt kompromatok. Ezeket persze magyarul leleplező videóknak is nevezhetjük, ami azonban, lássuk be, színtelen, kókatag megközelítése a dolognak, míg a kompromat szó súlyosan, drámaian dübörög, egyenesen a nagy orosz lélek mélyéről.
A makacsság igen tiszteletre méltó, tekintve a kompromatáradat hatását, ami ugyan nem egyenlő nullával, ám hogy afelé konvergál, gyanítható. A kormánypárti Világgazdaság nevű folyóirat mindenesetre, nem kicsit sértetten, leállította a Magyar Péterről indított szavazást, ami a remélt karaktergyilkosság helyett villámgyorsan fajult el az Magyar Péter iránti hűség és hála énekévé. A lap azt állította, hogy ez utóbbit gaz ismeretlenek úgynevezett like-farming révén állították elő, ami mesterségesen generált interakciók garmadáját jelenti, bár angol nyelvű források arra is utalnak, hogy a manipulátorok botok mellett alulfizetett bangladesi és indiai munkásokat is használnak erre a célra. Ez most és itt talán kizárt.
A like-farmingban is kételkedhetünk azért, ha a felméréseket nézzük, például a Népszava megrendelésére készült Publicus-mintát, ahol harminc százalék alatt van azok aránya, akik szerint a hanganyagok ártanak a Tiszának. Igaz lehet ez? A Medián november eleji felmérése még azt mutatta, hogy Magyarék a teljes lakosságban és a biztos pártválasztók között is átvették a vezetést. A Republikon szintén ezidőben közölt számai szerint is majdnem ez a helyzet, a Fidesz csak hibahatáron belül vezet. Az IDEA intézet is úgy látta, a Tisza előzi a Fideszt. Az adatfelvételek egyébként október végi – november eleji állapotokat mutattak.
Csak hát a volt barátnő által rögzített felvételek ezután indultak el, vagyis ezek hatására több, mint három hét alatt elvben megfordulhatott volna a borjú a választókban, hogy kissé népiesek legyünk, de ezt már a Varga Judit-féle leleplezés sem tudta beindítani, sőt. A 21 Kutatóközpont pedig, az a cég, amelyik az első, és most az utolsó felmérést közölte a Tiszáról, november 7 és 11 közötti mérések alapján azt állítja, hogy 63% szerint Magyarék képesek a kormányváltásra, bár azt nem hiszik, hogy egypárti kormány alakulhat. A fordulatnak tehát semmi jele. Abszurdisztánban persze minden lehetséges, főleg ami irracionális, de az előzményeket tekintve az, hogy a Világgazdaságnál a like-farming döntött volna, aligha valószínű.
Nincs más hátra, mint tudomásul venni, hogy a kormánypropaganda makacsságánál csak a választóké nagyobb, és ennek semmi köze a kompromatok nyomokban, vagy azoknál nagyobb mértékben valóban létező igazságtartalmához. És nem azért, mert a szebb napokat látott fideszfanatizmust másolnák, ellenkezőleg. A Tiszát támogatók jelentős része szerintem nem gondolja, hogy Magyar Péter feltétlenül jó ember, hogy nincs baj az indulataival, vagy némi pökhendiséggel. Azt sem hiszik feltétlenül, hogy ez a villámgyorsan felépült alternatíva nem omolhat be, vagy a hatalom nem verheti szét. De számukra a Tisza, és Magyar az egyetlen ráció, talán az utolsó valódi lehetőség, hogy megtörjön a rémálom. Királyfiak nincsenek, hófehér táltosparipák sem. Tudják, hogy senki sem jön el a magyarokért, hogy feléjük nyújtsa a kezét, és azt mondja, keljetek fel, és járjatok.
Az van nekik, ami van. És ami van, annak lennie kell. Olyannak, amilyen. Nem tudják nem akarni. Nincs más választásuk.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. november 27-ei adásában hangzott el.