"Inkluzív társadalmat nem lehet szegregált oktatással elérni"
19/11/2025 10:01
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A hátrányos helyzetű, különösen a roma gyerekek gyakran szó szerint és átvitt értelemben is a "hátsó padba" kerülnek az iskolában, ahol csendben maradva átengedik őket, anélkül hogy valódi tanulási lehetőséget kapnának. Dr. Both Emőke, a Bagázs Egyesület alapítója szerint ez a probléma akadályozza leginkább a valós felzárkózás lehetőségét.
„Ha beülsz a hátsó padba és csendben maradsz, akkor átmehetsz kettessel” – mondta általános iskolai tanára az akkor még Bag romatelepén élő fiatal lánynak. A mondat egy összetett jelenséget szemléltet, amely mögött mélyen gyökerező gazdasági és szociális problémák húzódnak. A roma gyerekek korai iskolai lemorzsolódása jelenleg is problémája az oktatási rendszernek és a magyar társadalomnak – erre a jelenségre hívja fel a figyelmet a Bagázs Hátsó padban című kampánya – olvasható a kreativ.hu cikkében.
„A roma gyerekek helye nagyon sokszor az iskolában, a hátsó padban van, és ezek a mondatok sokszor visszaköszönnek, hogy csak maradj csendben, legyél bent, és akkor utána átengedjünk téged. Amivel igazából a magyarországi oktatási problémára szeretnénk felhívni a figyelmet, és igen mi, a Bagász Közhaszmú Egyesülettel két Pest megyei szegregátumban dolgozunk, Bagon és Dányban” – mondta a Reggeli gyors szerdai adásában Dr. Both Emőke, a Bagázs Egyesület alapítója, hangsúlyozva, hogy országos méretű, nem e két településen jelentkeznek egyedül.
Megjegyezte, korábban valóban volt törekvés integrációra. „A 2000-es évek elején még úgy tűnt, hogy előre fogunk haladni, aztán 2010-től kezdve azért egyre jobban elkezdett hanyatlani, aminek egyébként az egyik oka az is, hogy az egyházi iskolák és az alternatív iskolák a térnyelésével tulajdonképpen az állami iskolák, sokszor a körzetes iskolák maradtak, ahonnan elindult egy elvándorlás a jobbnak minősített iskolákba.” Azzal pedig, hogy a nem roma gyerekek más iskolába kerülnek, megindul egy korai szelekció.
Hangsúlyozta, nem a pedagógusok hibáztatása a céljuk, de úgy véli, a túlterhelt tanárok kevésbé nyitottak, fogékonyak a megfelelő, „inkluzív” oktatást eredményező módszertanra.
Az egyházi iskolák esetében is két irányt tapasztal, mindkettőnek látja problémáit. „Olyan településeken, ahol csak roma közösségek vannak, vagy magasabb számban vannak hátrányos helyzetben élő emberek, és ott van egy egyházi iskola, a szeretetteljes szegregáció szemléletében próbálják meg oktatni a gyerekeket. Őszintén szólva azért, oktatáspolitikusok nem hisznek, én személy szerint sem, akik roma inklúzióval foglalkozunk, egyáltalán nem hisznek abban, hogy bármilyen fajta szegregáció az megoldás lesz, hiszen egy inkluzív társadalom lenne a cél, amit nem lehet elérni szegregált oktatással.”
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.11.19., szerda 7:42
Riporter: Para-Kovács Imre
