Kegye Adél: Ibrányban valami elindult

A jogász szerint az alapítvány évek óta dolgozik azon, hogy méltányos és minőségi oktatás legyen elérhető minden gyerek számára, függetlenül bőrszíntől vagy társadalmi háttértől. – Mi csak megpróbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszer nem működik – fogalmazott.

Kegye szerint tévhit, hogy a roma vagy más kisebbségi gyerekek jobban érzik magukat a saját közösségükben. – A gyerekek nagyon hamar megérzik, ha külön vannak választva. Aki úgy nő fel, hogy őt külön kell rakni, az később a társadalomban sem tud természetesen együtt élni másokkal.

A szegregáció gyakran spontán módon, a lakhatási viszonyok miatt alakul ki, de tudatos döntés eredménye is lehet – tette hozzá. Az utóbbi években azonban az egyházi iskolák térnyerése a fő oka annak, hogy a roma gyerekek kiszorulnak az integrált intézményekből. – Beindul a white flight, tehát, hogy egyszerűen menekülnek a fehérek az intézményekből, a lakókörnyezetből, ha megjelennek ott a kisebbségi csoportok, és az egyházi iskolák térnyerésével sokkal nagyobb tere lett ennek, mert egy egyházi iskolának nincsen olyan beiskolázási körzete, mint egy állami iskolának, és ez a legnagyobb könnyítés az egyházi intézmények felé, hogy szabadon válogathatnak - magyarázta.

Kegye Adél emlékeztetett: a Fidesz hatalomra kerülése óta megháromszorozódott az egyházi iskolák száma, finanszírozásuk pedig átláthatatlan. Bár hivatalosan nem zárnak ki senkit, a gyakorlatban sok roma családot utasítanak el. – A legtöbb egyházi iskolában általában egy szándéknyilatkozatot kell aláírni, amivel a szülő vállalja, hogy nem csak hittanórákra jár a gyerek, de a különböző ünnepeken, vagy akár minden vasárnap megjelennek a templomban, és bizony, ezt nyilván tartja az intézmény.

Az ombudsmani jelentés szerint mindez rendszerszintű jelenség. Kegye Adél példaként említette az ibrányi iskolát, ahol a református intézményben alig van roma diák, míg az állami iskolában a tanulók többsége hátrányos helyzetű.

Egy másik, karcagi esetet említve elmondta: – A szülő azért fordult az ombudsmanhoz, mert megtagadták a gyerek felvételét az egyházi iskolába, és ezt hosszan lehet olvasni a jelentésben, hogy hányszor próbálta az ombudsman kicsikarni a katolikus iskolából, hogy mi volt az elutasítás oka, de nem kapott rá választ. Egyszerűen még a felvételi határidő lezárulta előtt, telefonon felhívta az igazgató a családot, hogy nem igazán fog ez nekik sikerülni, inkább még időben keressenek másik iskolát.

A Rosa Parks Alapítvány vezetője szerint a magyar oktatás nem képes kompenzálni az otthoni hátrányokat. – A covid idején végeztünk egy kutatást arról, hogy mennyire elérhető a digitális oktatás a cigány lakosság számára. Elképesztő eredményeket kaptunk. A szegény családoknál, nincs a tanulásnak helye. Tehát nincsen meg az a fizikai tér, ahol a gyerek le tud ülni. Nem az, hogy nincs laptopja, mert nincs laptopja, nincs internete, de hogy helye sincsen - magyarázta a jogász.

Kegye Adél szerint a helyzet mára odáig jutott, hogy még a szegregáció mértékét sem lehet pontosan látni: – A korábbi felmérésekből kikerült az adatgyűjtés, ami a roma tanulók arányát mutatná.

A szakember jó példáról is beszélt, ami egy nagyon rossz helyzetből indult. "Engem az ibrányi példa tart a felszínen. Itt olyat tapasztaltunk, amit 15 éves pályafutásom alatt nagyon ritkán, talán egy esetben láttam. Azt is Józsefvárosban, ez meg egy szabolcsi 7000 fős település, ahol megjelent egy református iskola jó pár évvel ezelőtt, és hirtelen az állami iskola szegregálttá vált. Úgyhogy ma már az óvodák szintjén is szegregálva nevelkednek a gyerekek, a baptisták visznek egy roma óvodát, az önkormányzat visz egy egyébként jó vegyes óvodát, és a reformátusok meg egy főleg nem roma gyerekekből álló óvodát. Itt egy nettó jogsértő helyzet volt, aminek a feloldásához két hős kellett. Az egyik és a legfontosabb egy helyi roma civil aktivista, Balogh Marianna, aki az én hősöm, aki nagyon jól beágyazott a helyi roma közösségbe. Elképesztő erő van benne és ő kitűzte ezt célul, hogy ő valamit az oktatással helyben szeretne kezdeni."

A kapcsolat egy korábbi kutatásból indult, amikor az alapítvány azt vizsgálta, indokolatlanul minősítik-e enyhe értelmi fogyatékosnak a roma gyerekeket. – Pár perc után már nem az SNI-ről beszéltünk a tizenvalahány szülővel, hanem arról, hogy az óvodában és az iskolában hogyan választják külön a gyerekeket – idézte fel a jogász.

A szülők sérelmezték, hogy az ő idejükben még együtt jártak a magyar gyerekekkel, ma viszont elkülönítve tanulnak. Az óvónők is megerősítették: hiába dolgoznak sokat a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásán, az eredmények egyik napról a másikra köddé válnak, amikor a gyerekek szegregált iskolába kerülnek.

Balogh Marianna helyi beágyazottságának köszönhetően a kezdeményezők eljutottak a polgármesterhez, aki fogadta őket és nyitottan állt a problémához. Így jöhetett létre az első fórum, ahol roma szülők saját maguk kérdezték ki egymást: több mint 90 gyerek adatait gyűjtötték össze, és szinte egyhangúlag azt mondták, hogy közös oktatást szeretnének.

A szülők a kutatás eredményeit nyilvános fórumon ismertették, ahol jelen volt a tankerület, a református egyház, a polgármester, a roma önkormányzat, valamint az ombudsman-helyettes munkatársa is. – Katartikus helyzet volt, mindenki végighallgatta, mit gondolnak a romaszülők a helyi oktatásról – mondta Kegye.

A találkozó után együttnevelési munkacsoport alakult, amelyben minden érintett fél részt vesz. – Nem tudjuk még, mi fog történni, de az, hogy mindenki leült, és érdemben beszélt, az sokkal több annál, mint amit az elmúlt tizenöt évben bárhol tapasztaltam – tette hozzá a Rosa Parks Alapítvány vezetője.

A beszélgetés apropója az volt, hogy a friss ombudsmani jelentés döbbenetes mértékű szegregációra világított rá. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)