Lakatos Ádám: Emberkereskedelmet csináltak a gyerekvédelmi rendszerből
22/10/2025 14:11
| Szerző: Klubrádió
"Nem maradok csöndben, és mindent kipakolok, engem nem érdekel, hogy éppen kit fognak ezért kirúgni, vagy mi lesz a következménye. Akár rám nézve, akár rájuk nézve. Ki fogok állni, és meg fogom mutatni a világnak azt, hogy mi a valódi gyerekvédelem" - így nyilatkozott a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Lakatos Ádám, 18 éves, jelenleg utógondozásban élő gyermekvédelmi aktivista. Mióta felemelte a hangját, és nyílt levele nyomán sikerült egy 11 éves, bántalmazás miatt az intézetből a hajléktalanokhoz elszökött fiút a gyermekvédelmi rendszeren belül áthelyeztetnie, sokan megkeresik és a segítségét kérik.
Lakatos Ádám kilencévesen került ki a családjából. Azt mondja, bármilyen körülmények között él is egy gyerek, a kiemelés mindig trauma. Később azonban rájött, hogy az új környezet lehetőséget adott neki arra, hogy tanuljon, fejlődjön és elinduljon egy másik élet felé. – Az akkori nevelőszüleim tanítottak meg írni és olvasni, ma nekik köszönhetem, hogy tudok. Ha ott maradok, lehet, hogy ma egy szegregátumban élnék analfabétaként – mondta. Ma rendőrnek tanul, később joggal és politológiával akar foglalkozni.
"Ma sem az oktatás, sem a gyermekvédelem nem működik"
Szerinte a rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy a gyermekvédelemben élő gyerekek sokszor évekig nem járnak iskolába, miközben a családjukból pont emiatt emelték ki őket. – Ha egy családban élő gyerek otthon nem megy iskolába, a szülőt felelősségre vonják. De ha az intézményben nem jár, senki nem kérdezi meg, miért – fogalmazott. Úgy látja, az oktatásban is hasonló a helyzet: egyre több a szakképzetlen pedagógus, ami hosszú távon teljesen ellehetetleníti a valódi tanulást.
Lakatos szerint politikai csatározás elviszi a figyelmet a lényegi problémákról. – A gyermekvédelmi botrányokkal – mint a bicskei vagy a szőlő utcai ügy – a politika inkább egymás támadására használja a tragédiákat, ahelyett hogy rendszerszintű megoldásokat keresne.
"Nem számít, honnan jöttem, csak az, hova tartok"
Arra a kérdésre, honnan volt ereje küzdeni, azt mondta: két mondata vezérli az életben. – Soha nem adom fel, csak ha bélyeg van rajta. És az, hogy nem számít, honnan jöttem, csak az, hova tartok - fogalmazott. Szerinte romaként és gyermekvédelmi múltú fiatalként háromszor annyit kell bizonyítani, hogy elfogadják, pedig nem sajnálatot akar, hanem lehetőséget. Meg akarja mutatni, hogy ebből a helyzetből is lehet érvényesülni. – Nyilván most nehéz ezt a rögös utat kijárni, de úgy gondolom, hogy később ennek meg lesz a gyümölcse.
Előítéletek és kettős mérce
Úgy érzi, a társadalom a mai napig előítéletes mind a romákkal, mind a gyermekvédelemben nevelkedett fiatalokkal szemben. – Sokan azt hiszik, hogy ezek a gyerekek bajkeverők vagy buták, pedig csak esélytelen környezetből jönnek. És hiába születik valaki tehetséggel, ha nem kap lehetőséget, az el fog veszni.” Szerinte miközben a közvélemény felháborodik a botrányokon, valójában kevesen hajlandók elgondolkodni azon, mit tehetnének a rendszer működése érdekében.
Három hónap albérletre elég az életkezdési támogatás
A 18 évesen nagykorúvá váló fiataloknak járó életkezdési támogatásról azt mondta: az 1,8 millió forintos összeg ma legfeljebb néhány hónapnyi albérletre elég. – Aki nem dolgozik vagy tanul, azt 24 órán belül utcára teszik, ha máshogy nem megy, rendőrrel. Bár létezik úgynevezett utógondozotti ellátás, ez csak keveseknek jár, és rengeteg feltételhez kötött. A pénzt ráadásul nem is kapják kézhez azonnal, csak évek múlva, miután végleg kikerülnek a rendszerből. – Ha kimennénk az utcára, és megkérdeznénk száz hajléktalant, a fele biztos, hogy állami gondoskodásban nőtt fel – mondta.
Lakatos Ádám szerint a gyermekvédelem egyik legnagyobb ellentmondása, hogy a szegénység hivatalosan nem lehet indok a kiemelésre, a gyakorlatban mégis emiatt kerülnek a legtöbben a rendszerbe. Ahelyett, hogy a családokat segítenék, hogy talpon maradjanak, inkább elveszik tőlük a gyereket. Szerinte, ha a támogatás tényleg oda menne, ahol szükség van rá, kevesebb gyerek kerülne intézetbe.
"A gyermekvédelemből emberkereskedelem lett"
A fiatal aktivista kemény szavakkal beszélt a rendszerről. – Ma Magyarországon a gyermekvédelem nem védelem, hanem emberkereskedelem. Ez már nem a gyerekekről szól - fogalmazott. Úgy látja, a helyzet évek óta folyamatosan romlik, az intézmények pénzhiányban, szakemberhiányban szenvednek, sok helyen omladoznak az épületek. – Ha így megy tovább, öt év múlva nem lesz gyermekvédelmi rendszer Magyarországon, az egész rendszer összeomlik.
A beszélgetésben szóba kerültek a kormány családtámogatási programjai is. Lakatos szerint ezek a kedvezmények pont azokat zárják ki, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk. – Adókedvezményt kap az, akinek van miből adóznia. A közmunkásnak vagy a mélyszegénységben élőnek ebből semmi nem jut - mondta. Úgy látja, a politikusok csak kampányidőszakban emlékeznek a leszakadt térségekre: – Amikor fotózni kell, akkor lemennek, kiosztanak pár utalványt vagy pár zsák krumplit, és kész. Ezek az emberek 5000 forintot érnek nekik.
Ma már sokan megkeresik
Lakatos Ádámot az indította el a gyermekvédelmi aktivizmus felé, hogy túl közelről látta a rendszer hibáit, és nem tudott tétlenül nézni olyan helyzeteket, amelyekben gyerekek szenvednek. – Tavaly decemberben történt, hogy Magyar Pétert nem engedték be a lakásotthonokba. Erre reagálva Fülöp Attila, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár közzétett egy bejegyzést a Facebookon. Abban volt egyetlen mondat, ami nálam kiégetett mindent. Minket - állami gondoskodásban élőket - a saját nevelt gyermekeinek nevezett és azt írta: "Az én nevelt gyermekeim kulturáltak, megbecsülik egymást, tiszteletben tartják közösségüket." Ez az egy mondat volt az, ami végképp kiégetett. Ekkor fogalmaztam meg neki egy levelet, amire egyébként rengeteg válasz érkezett, és később rendőrségi feljelentés is született az ügyben. Néhány héttel később nyilvánosságra hoztam egy 12 éves lány történetét, akinek a személyi szabadságát korlátozták egy érdi gyermekotthonban. Azóta folyamatosan a gyermekvédelemmel foglalkozom, és pár hete újabb nyílt levelet írtam Fülöp Attilának. Ezúttal egy 11 éves gyerek bántalmazásáról és kényszerítéséről számoltam be: két éven át arra kényszerítették, hogy kolduljon, és ha nem gyűjtött elég pénzt, megverték. Végül elszökött, Budapestre került, hajléktalanok között élt – 11 évesen. Miután nyilvánosságra hoztam az ügyet, egy héten belül a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság áthelyezte őt egy biztonságosabb intézménybe. Azt hiszem, ez életem egyik legnagyobb sikerélménye volt: hogy elkerülhetett onnan.
Azóta Lakatos Ádámot többen is megkeresték, hogy segítséget kérjenek tőle. – Ezen túl is rengeteg súlyos ügy van nálam, amelyek közül több rövidesen napvilágra kerül. Sok olyan eset akad, amely azonnali beavatkozást igényel. Volt például, hogy egy 15 éves gyereket kellett kimenekíteni a nevelőszülőtől, aki évek óta éheztette, verte és dolgoztatta. Egyre gyakrabban keresnek meg nevelőszülők, iskolák, sőt családok is, és már annyi megkeresés érkezik, hogy egyedül alig tudom feldolgozni őket. Minden ügyet át kell nézni, nyomozni kell, mert számomra nagyon fontos, hogy hiteles maradjak. Nem engedhetem meg magamnak, hogy olyasmit állítsak, ami nem igaz.
Hozzátette, őt nem finanszírozza senki, sem párt, sem szervezet. – Amit csinálok, azt teljesen önkéntesen, ingyen teszem – csak azért, mert hiszek abban, hogy ezeknek a gyerekeknek egyszer még lehet egy jobb életük. Tervei között van, hogy a tevékenységét szervezett keretekben folytassa, nem sokára bejelentést is fog tenni, de egyelőre ennél többet még nem árult el.
Nem mindenhol rossz
Lakatos Ádám szerint hatalmas különbségek vannak a gyermekvédelmi intézmények között. – Vannak intézmények, ahol a dolgozók is megfelelően végzik a munkájukat, megfelelő vezetőség van, és mondjuk, hogyha történik egy bántalmazás, akkor nem azt válaszolja vissza az igazgatóhelyettes, hogy nem kell minden pofonból ügyet csinálni, nem kell bántalmazási jegyzőkönyvet felvenni, nem kell vele foglalkozni, de olyanok is, ahol már "tűrhetetlen az a gyerekanyag", mert a rendszer teljesen szétesett. Vannak tízéves gyerekek, akik nem járnak iskolába, éjjel-nappal szöknek, drogoznak, lopnak, betörnek. Ezek nem felnőttek, hanem gyerekek. És amikor jelzések érkeznek iskoláktól, szakemberektől, mégsem történik semmi, az már nem hiba, hanem bűn - magyarázta.
A fiatal aktivista úgy látja, az intézményekben gyakran hiányzik a legfontosabb dolog: az otthonérzet. – Akkor mondhatjuk, hogy valóban gyermekvédelmi intézményről beszélünk, ha nem azt mondja egy gyerek, hogy az intézetben megyek, a kóterben megyek, hanem azt fogja tudni mondani, hogy hazamegyek. Minden gyereknek joga lenne úgy élni, hogy biztonságban és szeretetben érezze magát – mondta.
A nevelőszülői hálózatban is súlyos gondokat lát. A kevés pénz, a hiányos ellenőrzések és az elmaradó szűrések miatt sokan nem alkalmasak a feladatra.
– Van, aki tíz gyereket vesz ki, mert abból meg lehet élni. Dolgoztatják őket, pincében tartják, éheztetik, megverik őket. Persze, vannak fantasztikus nevelőszülők is, akik szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, de vannak olyanok is, akiknek soha nem lett volna szabad gyereket kapniuk – mondta.
Lakatos konkrét esetet is említett. – Két huszonéves lány keresett meg, akik Cegléden voltak nevelőszülőnél. Rendszeresen bántalmazták őket, erről jeleztek a gyámnak és a gyermekvédelmi képviselőnek, de nem történt semmi. Az a nevelőszülő ma is kap gyereket, de úgy gondolom, hamarosan nem fognak.
Az ellenőrzések szerinte formálisak. – A legnagyobb hiba, hogy előre bejelentik a gyámi látogatásokat. Mire kimennek, minden rendben van. De ha elmennek, minden megy tovább. Tudnék mutatni helyeket, ahol a gyerekeket garázsban vagy pincében tartják. Megkülönböztetik a saját és a nevelt gyerekeket, ami óriási lelki törést okoz. Ezeket a gyerekeket kiveszik a családjukból, pedig legyen bármilyen is a környezet, a legjobb otthon.
Van értelme
Szerinte már most látszik, hogy a munkájának van eredménye. – Jártunk a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóságon, megmutattam nekik néhány intézményről készült képet. Amíg Hatvanpusztán milliós kádak vannak, addig a gyerekotthonokban penészes zuhanykabinok, omladozó falak. De ezeket a helyeket azóta elkezdték felújítani. Azt látom, hogy amit csinálok, annak van értelme – mondta Lakatos Ádám.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.10.22., szerda 9.00
Riporter: Para-Kovács Imre