Hogyan lesz egy kutyából vakvezető?

Az iskola tenyésztési programja már három éve működik, a tenyész szukák önkéntes családoknál vannak elhelyezve. Nem minden kölyökből lesz később vakvezető kutya, de jóval nagyobb arányban válnak be a saját tenyésztésű kutyák, amelyek vakvezetői vérvonalból születnek, mint a korábban egyéni tenyésztőktől származók. Régebben 30-40 százalékuk vált be, most pedig 80-85 százalék ez az arány. Egészségügyi és mentális probélmák lehetnek, amelyek meggátolhatják a vakvezető feladatok ellátását, de ezt kiszűrendő a kölyköket folyamatosan figyelik, mindegyik kölyök bekerül a kiképzésbe, és ott döntik el, hogy maradnak vagy kikerülnek probléma esetén.

Egy és másfél éves koruk között kerülnek kiképzőhöz a kiskutyák, ahol megkezdődik a képzés. Az alapképzés után speciális ismereteket sajátítanak el, ami vizsgával zárul: a letakart szemű kiképzővel önállóan útvonalat kell teljesíteniük. Ezután a klienssel is el kell végezni egy tanfolyamot, hiszen őt is meg kell tanítani, hogyan észlelje a kutya jelzéseit, hogyan vezesse, és hogyan lássa el leendő segítő társát.

A kutyákat születésüktől fogva ismerik, követik a fejlődésüket, gyakorlatilag mindent tudnak róluk, ami alapján ki tudják választani számukra a legmegfelelőbb gazdát. Nem mindegy például, hogy a kutya a kisvárost vagy a nagyvárost szereti jobban, hány órát alszik, mennyire nyugodt. Ezek mind segítenek, hogy a lehető legjobb párosokat hozzák össze. Ha kell, egy klienst több kutyával is kipróbálnak.

Egy vakvezető kutyának minimum három gazdája van élete során. A segítőkutyáknál nagyon fontos, hogy jó alkalmazkodóképességgel rendelkezzenek. Ez a gazdiváltásban is megjelenik. A labrador eléggé hedonista fajta, ahol a kaja, ott az otthon – mondja Komondi Piroska. Tudományos kutatások szerint a kötődési folyamat 2-3 hónapot vesz igénybe, de nagyjából két hét után már érezni lehet, hogy a kutya otthon érzi magát.

Viszonylag kevés segítőkutya dolgozik Magyarországon, ezért előfordul, hogy sokan nem is hallottak még róluk, vagy éppen nem láttak egyet sem, így sokszor találkoznak különféle zökkenőkkel a kliensek. Vakvezető kutyát például nem szabad megetetni munka közben, viszont az üzletekbe be kell őket engedni, sajnos ez sem teljesül minden esetben. A kellemetlenségek viszont eltörpülnek a kutyák által nyújtott segítséghez képest. A látássérültek előtt “kinyílik a világ”, egy hatalmas szabadságérzetet ad, hogy nem kell valakire várni, hogy elkísérje őket valahova. “Volt olyan kliensünk – mondja a szakmai vezető –, aki gyakorlatilag tíz éve nem lépett ki a házból, sok tanulás után viszont megtanult önállóan közlekedni a kutyával, azóta pedig pezsgő társasági életet él, és még vállalkozást is indított.”

Egy segítőkutya jelenléte emellett kapcsolódási pont más emberekkel. Sokan félnek megszólítani egy vak embert, és segítséget nyújtani, viszont egy kedves kutya oldja a feszültséget, könnyebben szólítják meg a kutyával, mint a bottal közlekedőket.

Egy vakvezető kutya egész életét felölelő összes költsége több mint 5 millió forint. Ez az időszak körülbelül 10 év. Egy vakvezető kutya teljes életét felölelő költsége: tenyészkutyák, tenyésztés, kölyöknevelés, szűrések, orvosi költségek, ellátás, felszerelés, kiképzés (1,5 millió Ft a munkadíj), gazdi képzése; átadás, vizsgáztatás, utókövetés és gondozás tíz éven át, felszerelés pótlása, öregedő kutya extra orvosi költségei, nyugdíjazás körüli költségek, közben rezsi, járműhasználat, stb. Így lesz a tíz év összes költsége több mint 5 millió forint.

De kanyarodjunk vissza Calgary kölykeihez. A testvérek között egyetlen fekete kutya van, egy szuka, aki kisebb méretű, mint a többiek és bátrabb is. Az egyetlen fekete leányzó aktív kiskölyök, szereti a hasát, és szívesen bújik fekete mamájához alváskor.

„A színt két gén két allélja határozza meg, egyiket anyai oldalról kapja a kölyök, másikat apai oldalról. A fekete domináns a sárgával és a barnával szemben, tehát ha bármelyik oldalról feketét kap, fekete lesz, de van benne sárga/barna allél is. Ha a fekete szuka sárga hordozó, mint Calgary, akkor a kölykök kaphatják bármelyiket, viszont apától csak sárgát, mert neki csak az van, mivel sárga. Ebben az alomban úgy alakult, hogy csak egy kölyök kapta az anyától a fekete allélt, a többi a sárgát” – mondja Komondi Piroska, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola szakmai vezetője.