Hidak, falak, globalizáció

Legutóbbi adásunk első részében hídtörténelemről beszélgettünk, amiből a budapesti hidak sem maradhattak ki. Megtudtuk, hogy Pestet és Budát a Lánchíd tette Budapestté; a Margit híd és a Nagykörút tette világvárossá; a Szabadság híd nyomán alakult ki a 11. kerület; az Erzsébet híd pedig lényegében autópályahídként újraépülve funkcionál.

Amíg a hidak tipikusan összekötnek minket, a történelem visszatérő forgatókönyve, hogy családokat, közösségeket szakítanak szét egymástól. A kettéválasztott Németország példáján keresztül vizsgáltuk meg, hogyan alakult máshogy az élet keleten és nyugaton. A berlini fal felépülésekor, 1961. augusztus 13-án, egy vasárnapi napon sok család úgy szakadt szét évtizedekre, hogy csak a rokonokat látogatta meg a másik zónában, vagy éppen kirándulni ment át. Az évtizedek alatt kialakult különbségeket pedig az újraegyesítés sem tudta teljesen áthidalni.

Utolsóként a globalizált mindennapokról beszélgettünk. A globalizációt sokan értelmezik homogenizációként is, de a szociológusok felhívják a figyelmet, hogy az igaz, hogy ugyanaz a termék vándorol a világban, de nem ugyanaz az értelme. A történeti hagyományoknak, a beszédmód hagyományainak továbbra is fontos szerepe van a nemzeteken belül és globálisan is. 

A műsor meghallgatható a cikk elején található lejátszás ikon megnyomása után.