Reggeli gyors

Hiába a falak és kerítések

10/01/2019 10:18

| Szerző: Klubrádió

A Gundel esete Orbán Viktorral. A feltörekvő 23 európai ország egyikében sem sikerült kiépíteni az elvárásoknak megfelelő demokráciát. A Harag napja Bécsben. Témák a nemzetközi sajtóból.

2019. január 10. Nemzetközi lapszemle 01. 10.
05:09
00:00

A Gundel esete Orbánnal úgy néz ki az amerikai Bloomberg hírügynökség feldolgozásában, hogy összehasonlít egy igazi Gundel éttermes elő és főételt, ami 20-60 dollár közti árfekvésben érhető el, szemben az Orbán hivatalában kapható kétfogásos ebéd 3 dolláros árával. Ami csak azért érdekes, mert egy átlagos munkás ebben az országban nem tud ennyiből megebédelni. A cikk szerzője lecsekkolta az étterem közösségi oldalát is, amelyen eleddig gyakorlatilag csak recepteket csereberéltek a látogatók, most viszont felháborodott üzeneteket osztottak meg. Epésen ír Orbán autoriter kormányzási stílusáról, arról, hogy a Budai Vár kolostorába tette át székhelyét Dunára néző kilátással, hogy a dohánypiac koncessziós szerződéseitől kezdve a barátokhoz és közeli rokonokhoz köthető közbeszerzési eljárásokon át egészen a kedvenc focicsapatának és minisztereinek juttatott támogatásig – milyen pazar életvitel az övék. Az emberek pedig azért tüntetnek már hetek óta, mert rabszolga munkára akarjak őket kényszeríteni – írta a Bloomberg.

Miért cserélik a fehér köpenyt feketére?

Schilling Árpád darabjának, a Harag napjának bécsi premierjéről számol be a Der Standard. Az itthon már játszott darab most drachengasse-i színházban került színre a szerző és Zabezsinszkij Éva közreműködésével. Sándor Mária sorsát illetve a kórházi nővérek gyötrelmeit mutatja be 2015-től datálva. Azt, miért cserélik a fehér köpenyt feketére és azt, miként döntenek végül a nővérek a sztrájk mellett. Mercedes Echerer színésznő ezzel a darabbal debütált, mint rendező. A cikk tömören vázolja Schilling Árpád életútját is. 

A tüntetőket Soros bérencei

A World Socialist Website, azaz a Világ Szocialistáinak honlapja címet viselő portál a hétvégén tartott nagyszabású magyar tüntetés kapcsán arról ír, hogy a kormánypárti médiumok alig vagy egyáltalán nem számoltak be a rendszert alapjaiban megkérdőjelező megmozdulásokról. Azt viszont nem felejtették el közölni, hogy a kormány az egyre nagyobb nyomásra és ellenállás hatására sem hajlandó engedni abból, amit vitatnak a munka törvénykönyvében a dolgozók és a szakszervezetek.

Ellenben korábbi gyakorlatához visszatérve ismét egyfajta antiszemita kampányba kezdett azzal, hogy tüntetőket Soros bérenceinek bélyegzi meg. A cikkben minden párt megkapja a magáét, ugyanakkor üdvözli az összefogást. Ezzel együtt a szakszervezeti vezetőket megszólaltatva aggódik, hogy a tüntető tömeg szétforgácsolódik, ha a szakszervezetek nem tartják kezüket az események ütőerén. Mert akkor a francia sárga mellényesek sorsára juthatnak. A Népszavából viszont idézik, hogy a magyar szakszervezetek országos sztrájkra készülnek. Az Európán végigsöprő ellenállásról ad egy összefoglalót: Szerbiától kezdve Portugálián, Spanyolországon, Albánián át egészen Boszniáig egyre jobban acélosodnak az elégedetlen tömegek a jobboldali nacionalista kormányokkal szembemenve.

Az Amerikai Katonai Akadémia által működtetett InHomeland Security névre hallgató folyóirat mintegy történelmi áttekintést ad a közelmúlt határvédelmi rendszereiről, pontosabban a Donald Trump falépítése miatt kiéleződött helyzet kapcsán a cikk megkérdőjelezi a kerítések, falak hatékonyságát. S ebben az összeállításban a berlinitől kezdve a Gázát elszigetelő falig menve az Orbán-kormány 1 milliárd dolláros elektromos kerítését is górcső alá veszi. Megállapítja, hogy ugyan Magyarországra valóban kevesebb menekült érkezik a 2015 után épített kerítés felhúzása óta, azonban a menekültek előtt nincs akadály, hisz a magyarországi szakaszt megkerülve a szomszédos országokon keresztül ugyanúgy folytatják és elérik úti céljukat. 

A magyar rendszer kivívta az Európai Unió haragját

A Közép- és Kelet-Európára koncentráló, londoni EmergingEurope portál az Economist Intelligence Unit által összeállított demokrácia indexet elemzi. Megállapítja, hogy a feltörekvő 23 európai ország egyikében sem sikerült kiépíteni az elvárásoknak megfelelő demokráciát. Egy tucatnyi országban töredezett, csak részben van demokrácia, 8 országban úgynevezett hibrid rendszer uralkodik, Belarusziátés Azerbajdzsánt autokráciának tartja. Koszovó nem szerepel a jelentésben. Magyarország a 12-es mezőnyben kapott helyet, amit azonban még két csoportra osztottak: az egyikben a hiányosságok ellenére a demokrácia felé tartás a domináns, míg Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában - az irány hanyatlóban. Visszafogottan jellemzi a magyar rendszert: miszerint az kivívta az Európai Unió haragját, aminek következtében mélyre süllyedt a politikai kultúra. 

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti ikonra kattintva hallgathatja meg. Fotó: Facebook.