„Klubrádió“
Reggeli gyors

Heller, a filozófus és Orbán, a fundamentalista-nacionalista

23/07/2019 11:21

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Korrumpálódott Microsoft, Heller és Orbán viszonya és brit politikai szépségverseny a taszító Boris Johnsonnal – témák, értékelések a külföld sajtóban. Nemzetközi lapszemle.

2019. július 23. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle/Kárpáti János (2019.07.23.)
04:20
00:00
A Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség a korábban közölt adatoknál nagyobb, 25 millió dolláros kártérítésről tesz említést azzal kapcsolatban, hogy a Microsoftról kiderült, magyarországi részlege megkárosította az amerikai kormányzatot, amikor évekkel ezelőtt hamisan azt állította, hogy a szokásosnál nagyobb engedményt kell adniuk a magyar kormányzati szervek által igényelt szoftverek árából.

A számítástechnikai óriáscég az ügyben folytatott vizsgálat nyomán megállapodásra jutott a washingtoni igazságügyi minisztériummal, hogy a korrupciós gyakorlatra vonatkozó amerikai törvény megsértése - korábbi magyarországi alkalmazottainak félrevezető tájékoztatása - miatt kártérítést fizet az amerikai kincstárnak.

Se szeri, se száma

A minap 90 éves korában elhunyt nagy magyar filozófusról, Heller Ágnesről szóló megemlékezéseknek se szeri, se száma a nemzetközi sajtóban. Kiragadott példaként megemlítjük a TAZ-ként – Tageszeitung – emlegetett berlini napilapot, amelynek az igen terjedelmes írása egyebek közt kitér arra, hogy Heller eredetileg fizikát és kémiát hallgatott az egyetemen, de Lukács György előadásai lenyűgözték, és azok hatására váltott át a filozófiára.

„Az 1956-os magyar népfelkelés nyomán azon disszidensek táborához csatlakozott, akik megkérdőjelezték a szovjet védőernyő alatt létező, úgynevezett reális szocializmust” - írja a TAZ, majd kitér arra, hogy Heller első könyve még Magyarországon jelent meg 1967-ben, de az 1968-as csehszlovákiai bevonulás, a prágai tavasz eltiprása után erősebb ellenőrzés alá került, majd férjével együtt 1977-ben Ausztráliába távozhatott.

A melbourne-i La Trobe egyetemen kezdődött, majd 1986-tól New Yorkban a Hannah Arendt tanszéken folytatódott a nemzetközi karrierje. Heller életének legutolsó időszakát áttekintve a TAZ kiemeli, hogy liberális demokrataként éles konfliktusba került a szabadságjogokat korlátozó Orbán Viktor miniszterelnökkel, és elítélte annak fundamentalista-nacionalista politikáját.

Erős taszító hatás

A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása arról közöl – exkluzív közvélemény-kutatási adatokra alapozott elemző cikket, hogy az Egyesült Királyságban a Boris Johnson vezette konzervatív párt nehezen tudna győzelmet aratni a következő brit parlamenti választáson.

Ennek az az oka, hogy a mostani tory pártszavazás favoritjának számító Johnson személye erős taszító hatást fejtene ki – és parlamenti helyek elvesztését vonná maga után – egyfelől az Egyesült Királyságtól való elszakadással időnként kacérkodó, Skóciában, ahol sokan szeretnének továbbra is az Európai Unió polgárai maradni, másfelől helytől függetlenül a centrista, liberális demokrataként jellemezhető körökben.

Az adatok szerint Skóciában jóval többen vélekednek úgy, hogy jobb minisztterelnök lenne Johnson mostani – országosan minden jel szerint vesztésre álló – riválisa, Jeremy Hunt külügyminiszter.

Arra kell majd nagyon figyelni ...

Johnsonnal egyébként ma szabályosan tele van a világsajtó, hiszen már az eredményhirdetés előtt is mindenki biztosra veszi, hogy ő kerül ki győztesen a tory párt szépségversenyéből, és ülhet be a brit miniszterelnöki székbe, amely Theresa May lemondása nyomán üresedett meg.

May emlékezetes kudarcot vallott abban, hogy meggyőzze a londoni parlamentet arról, el kell fogadni az unióból való kilépés, a Brexit Brüsszellel kitárgyalt feltételrendszerét, úgy, ahogy az most van, mert az unió nem hajlandó további engedményekre.

Hogy Johnsonnak milyenek lesznek az esélyei, illetve hogy megállapodás nélküli Brexitnek nézünk-e elébe, számos tekintélyes lap mérlegelésének, találgatásának a tárgya. A bécsi Der Standard nem próbál okoskodni, hanem csak azt írja: arra kell majd nagyon figyelni, kit nevez ki a leendő kormányfő Brexit-ügyi főtárgyalónak – keményvonalasként vagy hajlékonyként ismert személyiséget.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. július 23., kedd 07.00
riporter: Kárpáti János