„Klubrádió“
Reggeli gyors

EU: marad a nyomás a magyar kormányon a jogállamiság ügyében

19/07/2019 07:56

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az Európai Unió új végrehajtó testülete fenntartja a Lengyelországra és Magyarországra nehezedő erős nyomást a jogállamisági hiányosságok miatt – írja a Reuters. A Süddeutsche Zeitung idézi Ursula von der Leyent is, aki azt mondta, fontos, hogy tárgyszerűvé tegyék ezeket a vitákat, mivel nem egész népekről van szó, hanem bizonyos hiányosságokról. Kárpáti János lapszemléje.

2019. július 19. Reggeli gyors / Kárpáti János lapszemléje (19.07.19.)
05:28
00:00

Nem engednek

Az Európai Unió új végrehajtó testülete fenn fogja tartani a Lengyelországra és Magyarországra nehezedő erős nyomást a jogállamisági hiányosságok miatt – írja brüsszeli keltezésű tudósításában a Reuters hírügynökség, diplomaták és uniós tisztségviselők kijelentéseire hivatkozva. A beszámolót a nemzetközi média számos fontos orgánuma átvette, így például a New York Times internetes oldala is.

A hírügynökségi beszámoló visszautal arra, hogy a Jog és Igazságosság elnevezésű, nacionalista és euroszkeptikus lengyel kormányzó párt azt remélte: a támogatás, amit Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké történt megválasztásához nyújtott, hozzájárul majd ahhoz, hogy elüljön a Lengyelország elleni uniós eljárás az EU-alapszerződés hetedik cikke alapján, a demokratikus normák megcsúfolása miatt.

A dolog nem így áll, az Ursula von der Leyen vezette bizottság minden kétséget kizáróan ugyanolyan erőteljes, konkrét és határozott lesz, mint az eddigi testület – idézi a Reuters a holland Frans Timmermanst, aki a várakozások szerint megőrzi bizottsági alelnöki pozícióját.

A hírügynökségi tudósítás emlékeztet arra, hogy az elkövetkező öt évre szóló programjának előterjesztésekor Von der Leyen visszatérően hangsúlyozta: az EU alapvető demokratikus értékei politikájának a középpontjában fognak állni. Miként az eddigi bizottság tette, ő is azt javasolja, hogy hozzanak létre új eszközt a demokráciának az unión belüli megvédésére.

A Reuters olyan diplomáciai forrást is idéz, amely szerint a tegnapi német-francia külügyi találkozón egyetértés volt abban, hogy a jogállamiság az európai projekt központi eleme. Megszólaltatja Michael Roth német unióügyi államminisztert, aki szerint a hetedik cikk szerinti eljárás megindítását kiváltó aggodalmakat még nem sikerült teljes mértékben eloszlatni. Roth a berlini kormány nevében reményének adott hangot, hogy az új uniós végrehajtó testület ugyanolyan elkötelezett lesz ebben a tekintetben, mint az elődje.

Ugyancsak kitér a Reuters arra, hogy Finnország, amely e hónap elejétől az év végéig az unió rotációs elnökségét látja el, szintén úgy foglalt állást, hogy adjon az EU erőteljesebb választ a demokratikus normák ellen kihívást intéző tagállamoknak. Ebben az erőteljesebb válaszban a hírügynökség szerint benne van az, hogy tegyék a 2021-27-es uniós költségvetési időszakban az uniós támogatások folyósításának az előfeltételévé a jogállamiság megőrzését. Ez- jegyzi meg a Reuters – ártana Lengyelországnak és Magyarországnak, amelyek az unió szegényebb országai közé tartoznak, és nagyvonalú támogatásokban részesülnek.

A tudósítás szerint az uniós nyomásnak köszönhetően sikerült bizonyos engedményeket elérni a lengyel kormányzó pártnál, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél, hogy mondjanak le az általuk bevezetett jogi változtatások néhány olyan eleméről, ami erősebb állami ellenőrzés alá vonta a bíróságokat, a médiát, a tudományos életet és a civil szervezeteket.

Az Európai Bizottság – még a jelenlegi összetételben – a tervek szerint szeptemberben tart meghallgatást Magyarország ügyében – derül ki a Reuters beszámolójából.

Az Európai Parlament képviselői 383 vokssal megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság első női elnökét
 
Az Európai Parlament képviselői 383 vokssal megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság első női elnökét
 
Forrás: Flickr
Fotó: Pietro NAJ-OLEARI
 

 

Eltérő hangnem

Mindezektől ugyan nem érdemben eltérő álláspont hangoztat, mégis valamelyest más hangnemet üt meg a müncheni Süddeutsche Zeitung, amely közvetlenül Ursula von der Leyentől idéz sajtóbeszélgetésen elhangzott, ide vágó megállapításokat. Eszerint a megválasztott új bizottsági elnök bírálta a Közép- és Kelet-Európával kapcsolatos eddigi eljárásmódot. Azt mondta, fontos, hogy tárgyszerűvé tegyék a vitát. Az új bizottsági elnök szerint a közép- és kelet-európai országokban sokaknak az az érzése, hogy nem teljesen fogadják el őket. „Ha a vitákat olyan éles hangon folytatjuk, ahogy eddig tettük, akkor ez ahhoz vezet, hogy az érintett országok népei azt hiszik, összességében mindannyiukra értjük, amikor pedig csak egyes hiányosságokat bírálunk” - ídézi a Süddeutsche Ursula von der Leyent.

Árnyalják a képet

Ezek a friss jelzések bizonyos értelemben válasznak, illetve a helyzetkép árnyalásának tekinthetők azon az előző napi kijelentések és vélekedések után, amelyeket például Boris Kálnoky tudósító ismertetett a bécsi Die Pressében megjelent beszámolójában, miszerint Varsó és Budapest benyújtja a számlát Ursula von der Leyennek azért, mert támogatta őt az európai parlamenti szavazáskor. Az osztrák lapban közölt tudósítás kiemeli, hogy Orbán 13 képviselőjének az igen szavazata nélkül nem erősítette volna meg a jelöltet az Európai Parlament, ennek azonban ára van. Kálnoky egyébként a cikkben azt írja: a peches Manfred Weber, aki a Néppárt jelöltje volt az Európai Bizottság elnöki posztjára, pályafutásának legnagyobb hibáját követte el, amikor teljesen szükségtelenül azt mondta: nem akar bizottsági elnök lenni, ha ahhoz a Fidesz szavazataira van szükség. Orbán pártja erre megvonta tőle a támogatását – igaz, csak akkor, amikor a kulisszák mögött már világossá vált, hogy Weber amúgy sem kapná meg a többséget – olvasható a Die Pressében.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Nemzetközi lapszemle
2019. július 19., péntek 07.00