Benyújtja a magyar kormány a számlát

Az ukrán belügyekbe való beavatkozásnak tekinti Szijjártó Péter magyar külügyminiszter keddi kárpátaljai látogatását Ivanna Klimpus-Cincadze ukrán miniszterelnök-helyettes, mert azt a július 21-i parlamenti szavazáshoz időzítette a politikus – írja a Ria-Novosztyi orosz hírügynökség.

Ráadásul a magyar tárcavezető arról beszélt, amennyiben Ukrajna visszaadja az oktatási törvényben korábban biztosított kisebbségi nyelvhasználati jogokat, akkor Magyarország nem él vétójogával az Ukrajna NATO-tagságát segítő tárgyalások szavazásain.

Az ukrán kormányfő-helyettes szerint Szijjártó megsértette az ukrán törvényeket, mert az tiltja külföldiek agitációját a választási kampányban, és azt is, hogy hivatali szerveket keressenek fel.

Ráadásul a látogatásra annak ellenére sor került, hogy az ukrán külügyminisztérium előre figyelmeztette a törvénysértésre Szijjártót, akinek magatartása ezek után azt bizonyítja, hogy semmibe veszi a partnerországot, annak szuverenitását és törvényeit is – írja a kormányfő-helyettes, egyelőre csak a Facebook oldalán.

Az írás emlékeztet arra, hogy 2018 őszén kölcsönösen kiutasították konzuljaikat az érintett országok, miután Magyarország Beregszászon magyar útleveleket osztogatott ukrán állampolgároknak, s ekkor az ukrán külügyminisztérium fenyegetően üzent, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök lépése a kétoldalú kapcsolatok megszakításához is vezethet.

Valamit valamiért

Lengyelország és Magyarország emlékeztették az Európai Bizottság elnökének hétfőn megválasztott Ursula von der Leyent arra, hogy győzelmét nekik köszönheti, mert harcba szálltak érte Brüsszellel, és nélkülük most teljes káosz lenne – írja a brit Daily Express.

A lap beszámol róla, hogy a lengyelek egészen addig nem akarták őt támogatni, amíg Mateusz Morawieski kormányfő nem tárgyalt Angela Merkel német kacellárral kedden. Sőt, állítólag a lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy számos kérdésben, így a biztonságpolitika, az energetika és a klímaváltozás terén teljes együttműködés lesz.

Orbán Viktor viszont azt sugallta, hogy az új bizottság a magyar kormány nyomása alatt lesz azok után, hogy a kormánypárt Fidesz szavazatainak is köszönheti megválasztását az új elnök. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár blogjában már iutalt is rá von der Leyennek, hogy elismerés kell illesse és nem büntetés azt az országot, amelyik a migrációs politikájával részt vesz az uniós határok megvédésében. Azonban nem volt önzetlen a Fidesz és Orbán Viktor Leyernek nyújtott támogatása: cserébe a magyar érdekek figyelembe vételét követelte Kovács a blogjában.

Minden marad

Magyarország biztonsági kockázatokra hivatkozva nem foszthatja meg emberi jogaitól a menedékkérőket – mondta Felipe Gonzales Morales, az ENSZ migrációs ügyekben illetékes jelentéstevője egyhetes magyarországi vizsgálódásait értékelve, amiről nagyon sok nemzetközi portál ad számot, többek között a Washington Post és a Miami Herald az AP tudósítása alapján.

Morales különösen azt kifogásolta, hogy a gyerekes családokat rossz körülmények között tartják, amíg várakoztatják őket a tranzitzónában. Orbán Viktort pedig felszólította, hogy oldja fel az úgynevezett, még 2016-ban bevezetett, a tömeges bevándorlásra hivatkozó válsághelyzetet, illetve az annak nyomán hozott büntetőintézkedéseket. Mondván, a mai helyzetet össze sem lehet hasonlítani a négy évvel ezelőttivel,és ideje lenne végre szembenézni a realitásokkal.

Menczer Tamás, a Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár azonnal reagált. A külügy tisztségviselője szerint a migránskérdés még korántsem megoldott, ezért minden marad változatlanul.

Morales bírálta azt is, hogy a magyar kormány politikai kérdést csinált a migrációból, és arról is beszélt, hogy a civil szervezetek büntetésére hozott törvényt hatálytalanítani kellene. Az ENSZ jelentéstevője szerint a civileknek engedni kell, hogy szabadon tegyék a dolgukat, azaz igenis védjék meg a menekültek emberi jogait, amennyiben azok sérülnek.

Világhírű magyar barlang

Az aggteleki Baradla-barlang múlt héten felfedezett, rituális szertartásokra utaló, 3200 illetve 5000 éves, 59 darabból álló lelete világszámba megy – így például a brit Sun is beszámol róla.

Arra, hogy a leletek valamilyen spirituális szertartás maradványai, abból következtettek a régészek, hogy emberi csontok és állati csontok valamint kézműves tárgyak voltak rendben egymás mellé rakva.

Mivel a barlang ezen szakaszán igencsak nedves és párás a levegő, kizárt, hogy ott emberek éltek. Feltehetően akkor is gyógyításra, valamint különféle sámánisztikus szertartásokra használhatták a hegy gyomrát. A régészek a páratlan bronzkori leletre a gyógyítás céljára átalakítandó barlang tisztítása közben akadtak rá.