„Klubrádió“
Reggeli gyors

„Ágnes volt a legkevésbé meggyőződve a marxizmusáról”

22/07/2019 12:44

| Szerző: Klubrádió

Apja, barátai és szerelmének halála, a nácik és nyilasok gyilkosságai, majd a kommunista rendszer hazugságai befolyásolták alapvetően Heller Ágnes gondolkodását – véli Vajda Mihály, aki a múlt pénteken elhunyt filozófustársára emlékezett a Klubrádióban.

2019. július 22. Reggeli gyors-részlet/Interjú Vajda Mihályal (2019.07.22.)
07:37
00:00
A Kádár-korszak első felében mindannyian Lukács György marxista filozófus tanítványai és a hozzá kötődő kör tagjai voltak, de nem egészen elfogadva a dialektikus történelmi materializmus leegyszerűsítő világfelfogását. Ennek érvényességét azonban legfeljebb csak egymás közt vitatták, Lukáccsal nem vitatkoztak róla – mondta pályafutásuk közös pontjait felelevenítve a Heller Ágnesre emlékező Vajda Mihály filozófus.

A Lukács által vezetett, és a marxista eszméket később elhagyó tanítványai által képviselt Budapesti iskola tagjai ennyiben tehát a marxizmusból jöttek, de Vajda szerint „legkevésbé Ágnes volt meggyőződve arról, hogy ő valaha is marxista volt”. Igaz, ez sem biztos, hogy stimmel, mert – mint folytatta – az ember írja és állandóan átírja a maga történelmét.

Vajda azt nem tudja pontosan megmondani, mi az a fonál, amire felfűzhető Heller Ágnes gondolkodása, de az szerinte kétségtelen, hogy a történelmi tapasztalatai,meghatározók voltak ebből a szempontból. Az egyik, ami nagyban hatott a filozófiájára, a holokauszt volt, amelyet ő ugyan túlélt, de édesapja, sok hozzátartozója, barátja és szerelme nem.

Arra, hogy a holokuasztélmény mennyire befolyásolja a gondolkodását, ő is csak később jött rá, valamint az is fontos része volt fejlődésének, hogy észrevette, az a rendszer, ami a második világháború után elkezdett épülni Magyarországon, tele van problémákkal, hazugságokkal, hamisságokkal. Ez lehetett az oka, hogy Heller Ágnes nagyon sokat foglalkozott etikával – tette hozzá Vajda Mihály.

Az ELTE Filozófia Tanszékén működő Budapest iskolának Heller Ágnes és Vajda Mihály mellett, Fehér Ferenc és Márkus György is tagja volt. Heller a kezdeti lelkesedése után, kiábrándult a kommunista rendszerből, majd 1958-ban – 56-os szerepvállalása miatt – elküldték az egyetemről. Tíz évvel később nyilvánosan tiltakozott a Varsó szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulása ellen. 1973-ban, a „filozófus-per” során többedmagával kizárták a pártból, és elbocsátották állásából, majd néhány évre rá második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel együtt Nyugatra emigrált.

Előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a szegedi JATE filozófiai és a budapesti ELTE esztétikai tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt.

Heller Ágnes műveinek nagy részét az 1994-ben elhunyt Fehér Ferenccel közösen publikálta. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később már inkább a posztmodern szemlélet.

FELIRATKOZOM:

Reggeli gyors/Interjú Vajda Mihállyal
2019. július 22., hétfő 09.10
riporter: Szénási Sándor