Harc a természet elleni bűncselekményekkel szemben

Új ablakban

2022. október 20. Zöldklub (2022. október 20., csütörtök 14:00)

45:47

00:00

Műsorvezetők: Lay Viktória

Megjelent a 2020 szeptembere óta tartó LIFE SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt keretében készített Természeti bűncselekmények - Nemzeti jelentés Magyarországról. A kiadvány a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja. Ennek apropóján beszélgettünk Balogh Annamáriával, a LIFE SWiPE magyarországi projektvezetőjével a TRAFFIC részéről (az illegális kereskedelemre irányuló szervezet).

 Fotó: Martin Divisek/MTI/EPA/Martin Divisek

 

Mi az a természet ellen elkövetett bűncselekmény?

Idetartozik a védett fajok illegális kereskedelme, illegális elejtése, illegális elfogások, birtoklás, értékesítés, tojások jogellenes gyűjtése, válogatás nélküli elpusztítás mint például mérgező csapdák kihelyezése.

A védett fajok illegális kereskedelme a negyedik legjövedelmezőbb szervezett bűnözési forma a fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem után. És hogy ez miért lehet? Ehhez meg kell érteni a kereslet okait, hogy mi a mozgatórugója. A tobzoska húsát például ínyencségként fogyasztják, ahogy a cápauszonyból készült leves, és a tokfélékből készült kaviár is ilyen, aztán trópusi fafajtákból padlózat, a rózsafából hangszer és luxus tárgyak készülnek, a gyűjtőszenvedély pedig nem kíméli az egzotikus hüllőket, majom- és nagymacskaféléket, az elefántok háziállatként vagy cirkuszban való tartása is gyakori, illetve a tradicionális gyógyászat előszeretettel használja fel a tigris egész testét, az  indiai törpebogáncsot, vagy éppen az orrszarvútülköt. Balogh Annamária kiemelte, nem minden kereskedelem fenntarthatatlan, fontos, hogy megfelelő adatokat gyűjtsenek és megállapítsák, hogy a kereskedelem veszélyezteti-e az adott faj fennmaradását vagy sem. A lényeg, hogy ellenőrzött legyen.

A fajok feketepiaci értéke persze függ attól, mennyire ritka a faj. A természetvédő közösségben van egy tudományos vita arról, hogy mi a megfelelő eszköz ez ellen, de minden lépésénél figyelembe veszik.

 

kaktusz

 

Kaktuszmánia a feketepiacon

A rendelkezésre álló információk alapján a Magyarországon vizsgált időszakban a védett fajok illegális kereskedelmében leggyakrabban előforduló állatfaj a görög teknős volt, a második leggyakoribb a hóvirág, de előfordult törpebogáncs, barnamedve medvebőrök, bőrtermékek, trófeák, szőnyegek, szőrmetermékek és kitömött állatok formájában, de még oroszlán is, élő állatként. A hatóságok gyakran foglaltak le a kőkorallok rendjébe tartozó fajok egyedeit vagy belőlük készült termékeket, valamint elefántfélék családjából származó fajokból készült tárgyakat, leginkább elefántcsont-faragványokat és agyarakat. Hazánkban a védett kaktuszok illegális kereskedelme is problémát jelent, egy esetben összesen 1466 példányt foglaltak le a hatóságok.

 

Görög teknős

Fotó: Wikipedia

 

A védett fajok illegális kereskedelmének minősített első hazai esetének is ritka kaktuszok az áldozatai; Mexikóból úgy gyűjtötték be jogszerűtlenül a példányokat az elkövetők, hogy az illegális kereskedelem bizonyos védett fajok (Mammillaria pennispinosa, Mammillaria theresae) túlélését is fenyegette.

Hazánkban szintén jelentősek a mérgezéses esetek, melyek elsősorban ragadozó madarainkat érintik, köztük is igen gyakran a globálisan is veszélyeztetett parlagi sast. Megemlítendők még a Magyarországon fokozottan védett nagyragadozó fajok ellen elkövetett illegális elejtések is, ezek az esetek azonban gyakran rejtve maradnak.

Balogh Annamária kiemelte, nem szabad minden terhet a fogyasztókra hárítani. A láncolat hosszú, mire a végső fogyasztóhoz kerül valami. Az általa kifizetett vagyon csak egy töredékét realizálja az adott példányt illegálisan elejtő orvvadász, a legnagyobb része természetesen a szervezett bűnözői csoportokhoz kerül. Az orvvadászok sokszor szegénységben élő, kiszolgáltatott közösségek tagjai, ahol nincs alternatíva. A természetvédelemnek is felelőssége, hogy alternatívát biztosítson a számukra, hiszen amíg ez nincs megoldva, fel lehet ugyan számolni a bűnözői csoportokat, de a helyükön újak fognak felbukkanni, amivel képtelenség lépést tartani.

Az intézményközi és nemzetközi együttműködés is kulcsfontosságú ezekben az ügyekben, mivel az illegális kereskedelem minden eseteben országokon átnyúló dolog. Van remény - teszi hozzá a szakember -, az Európai Uniónak van egy szervezett bűnözés és korrupció ellenes platformja, ahol nemcsak a természet elleni és környezeti bűnözés, hanem az illegális kereskedelem is prioritást élvez ebben a ciklusban is, külön erőforrásokat biztosítva arra, hogy felszámolják ezeket. Láthatóan egyre nagyobb figyelem övezi a témát.

Nehéz a bűncselekményt súlyát megértetni

A jelentés továbbá megállapítja, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és szankcionálásának.  A SWiPE projekt keretein belül a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozó adatokat vizsgáltak a TRAFFIC és a WWF Magyarország munkatársai, melyet a bűnüldözés különböző fázisaiban dolgozókkal készített interjúk is kiegészítettek. A projekt elemzése szerint a vizsgált időszakban az esetek viszonylag kis hányadában történt vádemelés (például a védett fajok illegális kereskedelmének 16%-ánál). Számos esetben erőforráshiány miatt nem sikerült felderíteni az elkövető kilétét, ezért nem történt vádemelés. A bíróság elé került eseteknél összességében a büntetőjogi szankciók (büntetések, mellékbüntetés és intézkedések) elemzése alapján a legnagyobb arányban kiszabott büntetés a szabadságvesztés volt (47%), bár 63 esetből mindössze 3 esetben szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést. Ezt követte a pénzbüntetés (36%), a foglalkozástól való eltiltás (4%), a kitiltás és a közérdekű munka (1-1%). Az esetek 10%-ban szabtak ki közügyektől való eltiltást mellékbüntetésként. Az alkalmazott büntetőjogi intézkedések közül az összes vizsgált eset 44%- a próbára bocsátás volt, 24%-ban elkobzást, 14%-ban megrovást, 14%-ban pártfogó felügyeletet és 1-1%-ban jóvátételi munkát és vagyonelkobzást alkalmaztak. A rendelkezésre álló adatok és az elkészített interjúk alapján a pénzbüntetés összege eltörpül a bűncselekmények elkövetésén keresztül jogellenesen szerzett nyereséghez képest, a szankciók pedig összességében nem feltétlen tükrözik a jogellenes anyagi haszonszerzés mértékét.

Egyértelműen megfigyelhető, hogy egyre nő a felderített és jelentett természet elleni bűncselekmények száma (például 2017-ből az adatbázisunk 83 természet elleni bűncselekményt tartalmaz, 2020-ból pedig 157-et), ennek oka azonban nem feltétlenül az, hogy nő a bűnelkövetések száma. A tendencia hátterében állhatnak a jogérvényesítésre irányuló erőfeszítések is, valamint az, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a természet elleni bűncselekményekre.

A felderítés persze nehéz, a schengeni országokban kvázi ellenőrzés nélkül “utazhatnak” az illegális termékek, ezt csak adatokon és kockázatelemzésen alapuló folyamat során lehet szűrni, eszerint megnézni, milyen szállítmányokat érdemes átvizsgálni.

És hogy miért nincs elég erőforrás Magyarországon? A bűncselekmény súlyát sok esetben nehéz a döntéshozókkal megértetni - mondja Balogh Annamária. Valahol minden egy költségvetési kérdés, de fontos, hogy legyen elég szaktudással rendelkező személyzet, legyenek továbbképzések és technikai feltételek, ez mind nagy segítség lenne a hatékony fellépés érdekében.

A jelentés felhívja a figyelmet a társadalom szélesebb körű tájékoztatására is, hiszen gyakran

akaratlanul is hozhatunk haza utazásainkról szuvenírként védett fajokat, vagy nem megfelelően tájékozódva rendelhetünk az internetről olyan terméket, melyek valamilyen védett fajt vagy annak valamely részét tartalmazzák. Ezt elkerülendő a CITES.hu fajkeresője segítségével bárki utána tud járni, hogy egy adott faj védett-e, kereskedelme engedélyhez kötött vagy tilos.

Másik részről pedig azzal, hogy a médiában és a nyilvánosságban jobban megjelenik a téma, annak van az igazságszolgáltatás tevékenységére hatással lévő szegmense is. Sokszor azzal érvelnek a terheltek, hogy a társadalom számára ez nem egy veszélyes cselekmény. Ha elterjed, hogy ez súlyos bűncselekmény mind környezeti, mind társadalmi szempontból, hogy nem lehet védett madarakat szállítani az országon keresztül, vagy kaktuszokat becsempészni, majd eladni Németországba, az segíti az igazságszolgáltatásban dolgozó szereplőket, hogy az érvelésüket úgy alakítsák, hogy ne lehessen arra hivatkozni, ezeket nem tudta az elkövető.

Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.