Hány állomás még a vakcináig?

Mint minden védőoltásnak, ennek is az a célja, hogy egészséges embereknek beadva megelőzőn egy olyan betegséget, mint amilyen a COVID-19, illetve megelőzze annak járványszerű elterjedését is. Egy ilyen vakcina fejlesztése esetén az 1-1,5 éve nem számít hosszú időnek, hiszen alapesetben egy ellenszerkutatás és fejlesztés akár 8-18 évet is igénybe vehet – mondta Zsigmond Krisztina. Igaz, megjelent olyan hír is, amely szerint egy Németországban fejlesztet védőoltást már nyáron elkezdhetnek klinikán is tesztelni, és a legjobb esetben már ősszel elkészülhet az új típusú koronavírus elleni védőoltás.

A szakértő szerint a vakcinafejlesztés első lépése természetesen a kórokozó azonosítása, ami jelen esetben szerencsére már megtörtént, de egyéb esetekben minimum 4-6 hónapot szokott igénybe venni. Majd a megfelelő antigén előállítása következik. Az antigén célja, hogy a szervezet a kórokozót felismerje és azt ellenanyag termelésre serkentse. Ezután jön az állatokon való tesztelés, ami általában 1-1,5 év, és csak utána következnek a klinikai humánkutatások fázisai.

Az első fázisban önkénteseken, ami tíz-húsz-harminc embert jelent, azt vizsgálják, hogy az antigén a korokozóval szemben az emberi szervezetben is kiváltja-e a kívánt immunválaszt, valamint az esetleges mellékhatások tolerálhatóak-e. A vizsgálatok hossza akár 1-3 év is lehet.

A következő fázisban már nagyobb, pár százas csoporton arra keresik a választ, hogy hány adag kell az oltásból azért, hogy a szervezet megfelelő védekezése kialakuljon, továbbá a mellékhatások milyen arányban alakulnak ki. Mindez 2-3 évet is igénybe vehet.

A harmadik fázisban, több ezer vagy tízezer emberen vizsgálva, már azt nézik, a védettség illetve az esetleges mellékhatások mennyi ideig tartanak. Majd az ebből kinyert statisztikai adatok szükségesek az oltás törzskönyvezéséhez.

A negyedik, az utolsó fázis a már törzskönyvezett és forgalomba hozott védőoltás populációra kifejtett hatásának vizsgálatát jelenti. Fontos, hogy az oltott egyén találkozása a kórokozóval természetes módon történik, amelynek esélye valódi járványhelyzetben megnő, így a vizsgálati eredmények is hamarabb meglehetnek.

A koronavírusoknak negyven féle formáját ismerjük, ezek közül hét okoz az emberben fertőzést, melyből három veszélyes, a MERS-CoV, SARS-CoV és a mostani, a SARS-CoV-2, ami a COVID-19 betegséget okozza.

Szerencsések vagyunk tehát, mert a koronavírus családfáját ismerjük, tehát voltak meglévő irányok a védőoltás fejlesztésre, az első. fázisig már eljutottunk, csak a hasonlóságokat és különbségeket kellett azonosítani – tette hozzá.

Zsigmond Krisztina szerint a kialakult helyzet miatt a bürokrácia oldaláról is rugalmasan kezelik a szervek a kutatást, a második fázis után gyorsítottan adnak engedélyt a harmadik fázishoz, ahonnan még normális esetben 8-10 év lenne az egész  folyamat. De ebben a járványhelyzetben a kutatók sokkal gyorsabban fognak tudni haladni azért, hogy a vakcina a normális oltási rendbe bekerülhessen.

A vakcinagyártás csak ezután fog megtörténni, a technológia bonyolultságától függően, ez lehet hat hónap, mint az influenza esetében, de akár harminchat hónapig is eltarthat. A tömeggyártásra, kiszállításra már hamar sor kerülhet, ha összefognak a gyógyszergyártó cégek. – mondta el a vakcinaszakértő.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!