Gyurkó: Nagyon sokat tudnánk spórolni, ha a gyerekvédelembe annyit tennének, mint a látványsportokba
7/10/2025 07:01
| Szerző: Klubrádió
Ha bármelyik szülő a vérszerinti gyerekével azokat a dolgokat csinálná meg, amik az állami gondoskodás rendszerében élő gyerekekkel naponta vagy legalábbis nagyon gyakran előfordulnak, akkor őt gyámhivatal, meg az egész gyerekvédelmi rendszer úgy minősítené, hogy nem alkalmas arra, hogy a gyerekét nevelje, vagy érte felelősséget vállaljon - jelentette ki Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakember, a Hintalovon Alapítvány alapítója a Vándorévek című műsorban.
Ezt támasztotta alá az Állami Számvevőszék 2002-2003-ban készült jelentése, majd még egy 2010 előtt készült Ombudsmani Hivatal által végzett vizsgálat is.
2012–2014 között az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) Magyar Bizottságának gyerekjogi igazgatójaként dolgozott. Ezt követően a Terre des Hommes svájci székhelyű nemzetközi gyermekvédelmi alapítvány kelet-európai regionális irodájának tanácsadója volt.
2015-ben megjelent a Rám is gondoljatok című könyve, mely gyermekjogokkal és válási problémákkal foglalkozik. Ugyanabban az évben megalapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, melynek tevékenységét azóta is irányítja, szervezi. Az alapítvány küldetése a Magyarországon élő gyerekek jogainak érvényesítése és támogatása; önálló programjuk között említhető például az egyedi ügyek képviselete, melyet az alapítvány Gyermekjogi Központja végez, továbbá működtet egy szexedukációs programot is, a Yelont.
Gyurkó Szilvia felhívta a figyelmet, hogy a magyar jogszabályok mennyire nem koherensek azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak, hogy egy gyerek mire képes. - Ma Magyarországon egy gyerek 16 évesen egy életre szóló döntést meghozhat a házassággal kapcsolatban, de nem vehet magának egy pohár sört. Az a gyerek, akit védünk a barna medvédtől - mert állatkertbe 14 évesen léphet be egyedül - az vidáman beleegyezését adhatja ahhoz, hogy egyáltalán kivel szexelhet. És az a gyerek, aki egyébként 16 évesen dönthet a házasságról, 14 évesen bárkivel ágyba bújhat, illetve 14 évesen már büntetőeljárás is indulhat vele szemben, ha valami rosszat csinál, az osztálykirándulásáról még nem dönhet egyedül. Ahhoz még mindig a szülő aláírása kell 18 éves korig.
Gyerekekkel kampányolnak
Évtizedek óta küzdelem folyik azért, hogy a politikusok ne használják a gyerekeket kampánycélokra – például ne vonuljanak iskolai udvarokon, ne fotózkodjanak gyerekeket átölelve, vagy ne játsszanak velük háborúsdit a Margitszigeti színpadon. Felmerül a kérdés: nem tekintik-e a politikusok a gyerekeket, főleg az állami gondozottakat, a senki földjének, akikkel szabadon lehet kampányolni?
- Ez világjelenség: az Egyesült Államoktól Szingapúrig mindenhol jellemző, hogy a politikai kampányokban megpróbálják bevonni a gyerekeket. A gyerekek a jövőt, a szerethetőséget, a bizalmat és a felelősségvállalást szimbolizálják, ezért a politikusok szívesen közelítenek hozzájuk, sőt sokszor a saját családjukat is bevonják a kampányba. Ez azonban komoly gyerekjogi aggályokat vet fel. Magyarországon jogszabály tiltja a köznevelési intézményekben a kampánytevékenységet, de a választási időszakokban rendre érkeznek jelzések arról, hogy az iskolák kapujában osztanak például lufikat a gyerekeknek. Ez egyszerűen opportunizmus, amely figyelmen kívül hagyja a gyerekek érdekeit és jogait - mondta Gyurkó.
Különösen súlyos a helyzet az állami gondozásban élő 24 ezer gyereknél. - Szerintem egy elképesztően nehéz helyzet, hogy ma Magyarországon azt mondjuk 24 ezer gyerekre, hogy állami gondoskodásban él, de ha bármelyik szülő a vérszerinti gyerekével azokat a dolgokat csinálná meg, amik az állami gondoskodás rendszerében naponta, vagy legalábbis az ott élő gyerekekkel nagyon gyakran előfordulnak, akkor őt gyámhivatal, meg az egész gyerekvédelmi rendszer alkalmatlanná minősítené a saját gyereke nevelésére" - fogalmazott.
Fekete leves
A gyermekjogi szakember szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a gyerekvédelmi intézmények világa egyre kevésbé átlátható. - Mióta a Belügyminisztérium alá tartozik a gyerekvédelem, sokkal nehezebb információhoz, adatokhoz jutni. Az intézmények falai nagyon zártak, és ez önmagában komoly kockázatot jelent. A kriminológiában alapvetés, hogy ha egy közösség izolálódik a külvilágtól, ott megnő a bántalmazás esélye. Nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy a legnagyobb kockázat az intézményekben van – mondta.
Gyurkó hangsúlyozta, hogy nem szabad általánosítani. - Nagyon sok olyan szakembert ismerek, aki irracionális szinten, akár a saját élete árán is mindent megtesz a gyerekekért. De a rendszer nem ad nekik elég erőforrást. A gyerekeknek nem koszt és kvártély kell, hanem stabilitás, kapcsolódási lehetőségek és valódi gondoskodás – fogalmazott.
A jogász szerint a magyar gyerekvédelem egyik tartós problémája a töredezett működés. - Nagyon sokféle főosztály, osztály, hivatal foglalkozik vele, az információk elvesznek, és nehéz az együttműködés. Ez a mai napig így van, és emiatt sok döntés nem a gyerek szükségletei alapján születik, hanem egyszerűen ott, ahol éppen van hely. Jogszabálysértő, hogy több ezer gyerek vár elhelyezésre, miközben tudjuk, hogy otthon bántalmazzák vagy elhanyagolják őket – emelte ki.
Úgy látja, a gyerekvédelmi rendszer ma sokszor nem a gyerekek legfőbb érdekét szolgálja, hanem a "legkisebb rosszat" választja. - Alkukat kötnek, kényszerhelyzetekből mennek tovább, tűzoltásból tűzoltásba esnek. Ez lett a működés alapja – mondta Gyurkó.
Hasonlóan más szakmabeliekhez, ő is azt hangoztatta, a változáshoz hosszú távú elköteleződés kellene, amire a politika jelenlegi működése nem alkalmas. - Ez nem tud négy év alatt megoldódni. A mostani helyzet évtizedek alatt épült fel, és irtózatos mennyiségű pénzre, sokkal több szakemberre és erőforrásra lenne szükség, hogy valódi változás történjen – hangsúlyozta.
Gyurkó arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam az utóbbi években egyre inkább kiszervezi a feladatokat más szereplőknek, például az egyházaknak. - Ez a folyamat azt mutatja, hogy az állam valójában szabadulni próbál a felelősségtől, és másra hárítja a feladatot. De ettől a gyerekek helyzete nem lesz jobb - tette hozzá.
A gyermekjogi szakember szerint a gyerekvédelembe fektetett pénz nem kiadás, hanem befektetés.
"Szeretném kerülni azt, hogy stadionokban számoljunk, gyerekekben kéne számolni, de azt pontosan tudjuk, hogy a bántalmazásnak mi a költsége, és hogy egy bántalmazott gyerekre mennyi pénzt költ el az állam, és hogy mennyi pénzbe kerülne megelőzni azt, hogy ők bántalmaznák: az az ötöd ár. Nagyon sokat tudnánk spórolni, ha a gyerekvédelembe úgy fektetnénk, mint a látványsportokba. Ezek a gyerekek nem kérték az életet, mi akartuk, hogy megszülessenek. Felelősségünk, hogy vigyázzunk rájuk. Ezeknek a gyerekeknek, a jelenlegi bántalmazó, elhanyagoló, még a családban is nagyon sokszor sérülő gyerekeknek iszonytató költsége van élethossziglan egy társadalomra nézve. Nagyon-nagyon sokat tudnánk spórolni azon, hogyha a gyerekvédelembe elkezdenénk úgy invesztálni, mint mondjuk a látványsportokba"
- fogalamazott Gyurkó Szilvia az interjú végén.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025.10.06., 15.00
Riporter: Szénási Sándor
