Herczog: Bicske és a Szőlő utcai történet a rendszerszintű összeomlás jele
26/09/2025 10:26
| Szerző: Klubrádió
Herczog Mária szerint a Bicske és a Szőlő utcai ügy nem egyedülálló botrány, hanem egy mélyebb, rendszerszintű összeomlás jele. A gyermekvédelmi szakember a WMN-nak adott interjújában élesen bírálta a jelenlegi rendszert, és leginkább az alapellátás működésképtelensége, az intézmények szakmaiságának hiányosságai és a gyerekvédelem politikai marginalizálódása aggasztják.
A szociológus az interjúban rámutatott, hogy már az intézmények szintjén is sok a hiba: gyakran nem a szakmai szempontok, hanem a személyi kapcsolatok határozzák meg, ki dolgozik egy otthonban. „Ha valaki megnézné, hogy milyen iskolai végzettséggel dolgoznak emberek gyerekotthonban… megrendülne” — mondta. Az is előfordul, hogy olyanok vállalnak éjszakai műszakot, akik máshol lakhatást sem tudnának biztosítani maguknak.
Az alapellátás hiányosságaira is felhívta a figyelmet: a jogok és lehetőségek ismerete, a megelőzés és a családtámogatás rendszerszintű gyengeségei miatt sok gyerek már csak akkor kerül a rendszerbe, amikor súlyos helyzet alakul ki.
Pedofília mint diskurzus, nem diagnózis
A neves gyermekvédelmi szakember szerint káros, hogy a közélet gyakran „pedofíliázással” reagál a botrányokra, mert ez eltakarja a visszaélések többségének lényegét. Hangsúlyozta: a pedofília nem jogi, hanem orvosi kategória, és az elkövetők többsége nem diagnosztizált beteg, hanem kiszolgáltatott helyzetéből visszaélő személy.
Rendszerszintű javaslatok és kritikák
Herczog kiemelte, hogy szükség lenne parlamenti vizsgálóbizottságra, független szakértők bevonására, nem pedig arra, hogy a kormány saját emberei rendeljék el az ellenőrzést. Az intézmények átláthatóságát, a kötelező képzést minden dolgozónak, valamint a jelzési kötelezettség operacionalizálását, egységes protokollokat tartana elengedhetetlennek. Emellett szerinte a gyerekvédelem nem külön problématerület: az oktatás, szociális ellátás és egészségügy állapota egyaránt hatással van a védtelenségre.
Hozzátette: a nevelőszülői rendszer összeomlásban van, mivel nincs megfelelő támogatás, felkészítés és kontroll. A gyerekek többsége semmivel sem él jobb körülmények között, mint abban a családban, ahonnan kiemelték őket.
Amit a gyerekek „látnak”
Herczog fájlalta, hogy gyakran csak a szexuális visszaélések botrányai kerülnek reflektorfénybe, miközben a fizikai és lelki bántalmazás sokkal gyakoribb. A figyelem e szexualitásra fókuszálása szerinte elvonja a figyelmet arról, hogy a legtöbb sérült gyerek valójában komplex traumákat, lemaradásokat, múltbéli veszteségeket hordoz.
Tragikusnak nevezte, hogy a döntéshozókat nem érdeklik a kutatások, elemzések, amelyek alapján szakpolitikát és stratégiát lehetne kidolgozni. "Nem a tények számítanak, hanem az érzelmi és politikai megfontolások. Így volt ez Bicske után is, és most, a Szőlő utcai ügy esetében még inkább.Közben pedig maradnak a megoldatlan problémák. Senkit nem érdekel például, hogy vannak intézmények, ahol a gyerekek 40 százaléka szökésben van – sőt, egyesek még örülnek is neki, mert így könnyebb megetetni a bennmaradókat".
Herczog arról is beszélt: bár léteznek civil kezdeményezések, az állami rendszerbe nem épültek be, így nem érik el az intézmények minden dolgozóját. Kimondta: „nincs politikai akarat” – és hogy ha nincs ez, a gyerekvédelem mély válságban marad. Mint mondta, "miután politikailag nem sikertörténet általában a gyerekvédelem, ezért is hagyták, hogy tönkremenjen".