Herczog: Rendszerbántalmazás van az állami ellátásban

"A viszonyok nagyon aggasztóak, és ez nemcsak a gyerekotthonokra vonatkozik, hanem az egész rendszerre" – mondta Herczog Mária. A szakember szerint a bajok gyökere a megelőző, korai támogatást nyújtó családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok súlyos erőforráshiányában keresendő. "Nagyon kevés az ember, nagyon kevés a pénz. Amikor egy gyerek bekerül a szakellátásba, addigra már rengeteg traumát és nehézséget megélt" – fogalmazott.

Herczog kiemelte, hogy bár a gyerekek elszakítása a családtól sokszor elkerülhetetlen, ez önmagában is súlyos lelki sérüléseket okoz. „Ezt a nagyon traumatizált állapotot rehabilitációs szolgáltatásokkal kellene kezelni, de ilyen ellátások gyakorlatilag nem léteznek. Nincs elég pszichológus, speciálisan képzett nevelő vagy szociális munkás, akik segíthetnének” – mondta.

A szakember szerint a rendszer hiányosságai miatt a gyerekek sokszor újra traumatizálódnak ahelyett, hogy gyógyulnának. A fizikai körülmények rosszak, a személyzet túlterhelt, a fluktuáció óriási. Mindez oda vezet, hogy az ellátás maga is „intézményi bántalmazássá” válik. "Azt szoktuk mondani, hogy maga az intézményi bántalmazás, vagy rendszerbántalmazás megvalósul azzal, hogy diszfunktionálisak azok az ellátások, amelyeknek ezek a nagyon nehéz sorsú és nehézségekkel küzdő gyerekeknek az életét kellene, hogy megkönnyítse" - fogalmazott.

 

Felhívta a figyelmet, hogy kevés szó esik arról, hogy a gyerekotthonba vagy nevelőszülőhöz kerülő gyerek is az új helyen iskolába fog járni, egészségügyi ellátás kellene neki, ami persze semmivel sem jobb, mint azon a helyen, ahonnan kiemelték. A lelkiismeretes gyermekvédelemben dolgozó szakembernek állandó gyötrelem, lelkiismeret-furdalás, nehézség az, hogy nem tud a gyerekeknek megfelelő szolgáltatásokat szerezni, se gyámként, se nevelőként. Mert olyan iskolát kell találni, ahol őt elfogadnák, szeretnék, a lemaradásait pótolni tudnák, olyan egészségügyi ellátást, ahol a megfelelő ellátásokat biztosítani tudnák mondjuk egy fejlődésben elmaradt, alultáplált, vagy éppen krónikus betegséggel, vagy egyéb gonddal küzdő gyereknek. Nagyon sokféle összetevője van ennek, nem csak maga az, hogy adott esetben az intézményi rendszerben kirívóan súlyos bántalmazás ér egy gyereket.

A szociológus szerint a kormányzati intézkedések – például a dolgozók titkosszolgálati eszközökkel való ellenőrzése – nem oldják meg a problémát. „Láttuk, hogy ezek a módszerek nem működnek. A valódi megoldás az lenne, ha a gyerekeket megerősítenék abban, hogy merjenek segítséget kérni, és lenne is a közelükben olyan felnőtt, akiben megbízhatnak” – mondta Herczog.

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a közéleti megszólalásokban szinte senki sem beszél az áldozat gyerekekről. „A politikusok egy szót sem ejtenek arról, mit kellene tenni a bántalmazott gyerekekért. Pedig ismert, hogyan lehetne ezt jól csinálni – de nyomát sem látom annak, hogy bárki erre törekedne” – fogalmazott a gyermekvédelmi szakember.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)