Felcsuti Péter: Ez az év nem lesz a legjobb a bankszektor számára
15/06/2022 14:01
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Nagy Márton felzárkózott a már évek óta a Fideszes-kormány közelében ólálkodó közhülyékhez, amikor kijelentette, hogy az elemzők, USA, a bankok tehetnek a gyenge forintról, mondta a Reggeli gyorsban a műsorvezető, ahol Felcsuti Pétert arról kérdezte, hogy kit lep meg, hogy a különadót áthárítják az ügyfelekre. A szakember arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben a jegybank monetáris politikája a kereskedelmi bankokat "rendesen kistafírozta".
Extraprofitról és a különadókról volt szó a szerdai Reggeli gyorsban, amit a cégek képesek voltak áthárítani az ügyfelekre. Van-e más lehetőségük a cégeknek, hogy ezt áthárítsák az ügyfelekre? - kérdezte a műsorvezető Felcsuti Péter közgazdászt, a Bankszövetség volt elnökét, aki szerint elméletileg nincs is más lehetőségük, hiszen egy normális üzleti vállalkozás reakciója az, hogy a megnövekedett költségeit áthárítja.
Ennek azonban két akadálya lehet:
- ha az állam megtiltja. Ilyen létezik, törvénytelenné teszik.
- Vagy a piaci verseny akadályozza meg a költségek kisebb-nagyobb mértékű áthárítását.
Felcsuti szerint azt lehet várni, hogy egy ilyen, egyedileg kivetett állami terhet a bankok áthárítanak az ügyfelekre. És a légitársaságok? Ezzel kapcsolatban a Ryanair vezérigazgatója már gyalázkodásra ragadtatta magát Nagy Márton miniszterrel kapcsolatban. Felcsuti szerint is "köztudott, hogy a járvány idején a legnagyobb vesztesek közé tartoztak a légitársaságok", ezért szerinte "így messziről nézve érthetetlennek tűnik, most miért találta meg őket a kormány".
Hogy miképpen fogadja a lakosság a megnövekedett terheket, arra Felcsuti azt mondta, nem nem könnyű belelátni a választópolgárok lelkületébe, így nem ismert, "hogy mik azok az okok, ami alapján hisznek vagy nem hisznek a kormánynak", de szerinte a "gondolkodó lakosság nagy része" tisztában van azzal, hogy ezeket a költségeket át fogják hárítani. Az másik kérdés, hogy kit fognak ezért hibáztatni. Szerinte a kormány nyilván azt fogja mondani, hogy az érintettek a hibásak, a választók a politikai érzéseiktől függően állnak majd hozzá. Hozzátette, "önmagában véve az állami propaganda hatékonyságát nézve a kalapot levehetjük".
A banknak 400 milliárd forint különadót kellene befizetniük, összességében azonban 1200-1500 milliárdos megszorítócsomagra van szükség, és ennek "sok forrása van". A Sperbank is rosszat tett a bankszektornak, mert a betétbiztosítási alapot a kereskedelmi bankoknak kellett feltölteniük, ami szintén több tízmilliárd forintot jelentett.
És mostanában véget érhet a kamatstop is, ezért a bankok "óvatosságból kötelesek céltartalékot képezni", mivel akkor majd "megnövekedik a nem fizető ügyfelek száma és a nem fizetett hitelek összege". Ez az év nem lesz a legjobb a bankszektor számára, jegyezte meg Felcsuti Péter.
Ő maga az extraprofit szót nem is szívesen használja, mert szerinte "szakmailag nehezen definiálható", ugyanakkor arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évben a MNB "nagyon laza monetáris politikája" a kereskedelmi bankokat "rendesen kistafírozta, kellemes jövedelmeket biztosított a bankszektor számára". Példaként említette, hogy a bankok "0% közeli költségek mellett jutottak forrásokhoz, és a kihelyezett hitelek ennél sokkal magasabb kamatok mellett ketyegtek", ezért a bankszektornak "nem volt oka a panaszra". De hogy ezt vissza kell-e venni, vagy mennyit, és hogy hogyan, ez már egy más kérdés, tette hozzá. Szerinte ennek az intézkedésnek nem az a baja, hogy megadóztatják a bankszektort, hanem a módja és az esetlegessége, ami megkérdőjelezhető, mondta a Bankszövetség volt elnöke.