„Zajlik
Megbeszéljük...

Farkasházy: Ungváry kitűnő történész, de „elborult az agya”

19/01/2020 19:45

| Szerző: Klubrádió

Farkasházy Tivadar szerint Ungváry Krisztián megkerülhetetlen demokrata és kitűnő történész, de Hősök? című könyve alapján „elborult az agya”. Reméli, hogy a Budapest ostromának szerzője hamar átdolgozza az említett munkáját.

2020. január 17. Megbeszéljük / részlet, Farkasházy Tivadar (20.01.17.)
11:43
00:00

Farkasházy Tivadar terjedelmes, a megszokott hangulattól eltérő cikkben foglalkozott a Hócipőben Ungváry Krisztián Hősök? – A budapesti csata német katonai elitje című könyvével, mert szerinte nem abban a történelmi megvilágításban mutatja be őket, ahogy azt az ember ismeretei alapján igazságosnak tartaná. A Megbeszéljük adásában Farkasházy azt mondta: Ungváry Krisztián megkerülhetetlen demokrata és kitűnő történész, akinek Budapest ostroma című könyvét több nyelvre lefordították, de nem tud finomabban fogalmazni, „elborult az agya”, és szeretné, ha ez minél előbb felszívódna.

A könyv a két legnagyobb német katonai kitüntetést megkapott 123 német tisztről szól a budapesti ostromban részt vevők közül. Ungváry azt írja, az említettek közül legalább öt ember érintett a zsidóüldözésben, Farkasházy szerint mindenki, mert „ha nem lettek volna itt, nem lett volna budapesti zsidóüldözés”. Egyébként a felük SS-tiszt volt, továbbá 17 Gestapo-tiszt, ők nem kényszersorozott sváb fiúk voltak, nekik jelentkezniük kellett – tette hozzá.

A Hősök? – A budapesti csata német katonai elitje című könyv fülszövegéből idézünk:
„Ungváry Krisztián (...) ezúttal a csatában részt vevő német katonai elitet vizsgálja: kollektív életrajzgyűjteménye azokat a német katonákat veszi sorra, akik fontos vezető beosztásban vettek részt a fővárosi harcokban, vagy budapesti tartózkodásuk alatt előkelő kitüntetésekben (Vaskereszt Lovagkeresztje, Német Aranykereszt) részesültek.
A történész az érintett személyek kapcsán részletesen szól pályájuk magyarországi vonatkozásairól, ezen belül is a főváros ostromában játszott szerepükről, a Budapesten nyomon követhető mozgásukról, a velük kapcsolatba hozható eseményekről, valamint a kitörési kísérletben való részvételükről.
A több évtizedes, aprólékos kutatómunka eredményeként megszülető százhuszonhárom életrajz fókuszában hús-vér emberek állnak, akiknek esendőségeik és erényeik csak együtt kezelhetők. A történeteikből kirajzolódó nagyszabású tabló egyaránt rámutat a német katonai életpályák különbségeire, a hőskultusz ellentmondásaira és a világháború borzalmaira.”

A humorista nem érti, hogy írhatott le ilyeneket Ungváry Krisztián, és több példát is hoz: egy altábornagy egységei a vonatok őrzését biztosították a magyar határtól Auschwitzig, de a könyvben az áll, hogy „nem, vagy csak minimális mértékben vettek részt zsidóellenes intézkedésekben”. Feltette a kérdést: 437 ezer honfitársunkat a halálba vonatoztatni nem zsidóellenes intézkedés?

Egy másik német tiszt az 1941-től az Einsatzgruppénál volt, tömeggyilkosságok sorozatát követték el, az év végéig 95 ezer ember megsemmisítését jelentették feletteseiknek, ebből 30 ezret a kijev környéki Babij Jar mellett öltek meg. De a könyvben az áll, nincs bizonyíték arra, hogy az említett tiszt mi módon vett részt ezekben a népirtásokban – a kitüntetéseire viszont van. Egy újabb példát is említett Farkasházy Tivadar, Ungváry Krisztián azt írja a Duna-hidak felrobbantásáért felelős tisztről, hogy „nagy passzióval foglalkozik fegyvernemével”, miközben a Margit híd felrobbantásakor legalább 100, legfeljebb 600 ember halt meg. Úgy összegezte: számtalan hősiesnek ábrázolt csataleírás olvasható a kötetben, miközben csupán 5-6 emberről van komoly negatívum. Farkasházy szerint Ungváry csak a német jellemzéseket, kitüntetési indoklásokat veszi figyelembe és úgy véli, vannak mindentől elvonatkoztatható „hőstettek”.

Ha történészek elemzik, akkor majd a „helyére teszik” ezt a munkát, de szerinte nem csak tájékozott emberek olvassák, lehet, hogy elterjed. Farkasházy úgy fogalmazott: „nagyon tisztelem Krisztiánt, de ezt sürgősen dolgozza át”, mert olyan emberek kezébe fog kerülni, akik alig tudnak valamit a történelemről, de nagyon szeretnek masírozni, és ez isteni nyersanyag nekik.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Fortepan

Megbeszéljük...
2020. január 17., péntek 16:00
Műsorvezető: Bolgár György