Evidens az ultrák és a magyar kormány kapcsolata

Varga Judit igazságügyi miniszter teljes támogatásáról biztosította a magyar kormány nevében Lengyelországot, mert amit ellene és hazánk ellen művelnek az Európai Unióban, az boszorkányüldözés (mintha Trump mondta volna!). Amit a lengyel kormány a bírák fegyelmezése tekintetében elért, az nemcsak teljesen elfogadható, de még vissza is igazolja, hogy a demokrácia működik – olvashatjuk a Financial Timesben a tárcavezetővel készített interjúban. Vrga elmondja, hogy Varsó az uniós alapokmánynak megfelelően cselekedett, ezért tulajdonképpen semmi keresnivalója e téren az Európai Bíróságnak. Varga szerint a lengyel alkotmánybíróság döntése, miszerint a lengyel jog előrébbvaló, mint az uniós diszciplína – szintén helyes és támogatható. A cikk emlékeztet, hogy napok óta napirenden van a médiában, hogy ez vajon a lengyelek uniós távozását előkészítő döntés volt-e, amit a kormány egyébként rendre cáfolt. Maradni akar az EU-ban. Varga pedig az interjúban határozottan cáfolta, hogy a lengyel alkotmánybírósági döntés jogalapot szolgáltatna a lengyelek kilépéséhez, a Polexithez. Varga szerint a magyar migrációs ellenkezés is nyilvánvalóan oda fog vezetni, hogy hazánk ellen is hasonló eljárást kezdeményez az Európai Bíróság, miután a kötelezettségszegési eljárás már folyamatban van. Márpedig erre a magyar alkotmánybíróságnak is meglesz a válasza, és feltehetően az uniós döntés ellenében fogja megfogalmazni az álláspontját. Varga gyakorlatilag megelőlegezte a magyar alkotmánybíróság döntését, amikor úgy fogalmazott: ahogy Lengyelország, úgy Magyarország is meg fogja magát védeni. Hazánk és a lengyelek is meg akarják akadályozni Brüsszelt, hogy még nagyobb hatalmat gyakorolhasson, de ez nem jelenti azt, hogy vissza akarnák fordítani az uniós integrációt. Hozzátette, persze a lengyeleken áll a Polexit, de az biztos, hogy Magyarország ragaszkodik a status quohoz az Unióban, és tartja magát az alapokmányhoz. Ez lehet, hogy nem tetszik a liberálisoknak, mert integrálni akarják a bevándorlókat, erre viszont nincs törvényi kategória.

Ugyanezen a témán rágódik a helyi, brüsszeli Parliament Magazin, azaz: a lengyel alkotmánybíróság döntése súlyosbítja Varsó és kormánya helyzetét az uniós jogállami vita viszonylatában. A lengyel alkotmánybíróság gyakorlatilag teljes konfrontációt hirdetett azzal, hogy kimondta, nem tekinti elsődlegesnek az uniós jogot a lengyel jog felett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azonnal egyértelművé tette, mindenáron, minden eszközt igénybe véve meg fogják védeni az uniós jogrendet. Heiko Maas német külügyminiszter azonmód a támogatásáról biztosította. A belga kormányfő, Alexander de Croo az Unió helyzete témában tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy túl sokat engedtünk Lengyelországnak és Magyarországnak. Eredménye: nyomás alatt tartják a kisebbségeket, átpolitizálták az igazságszolgáltatást, s egyik sem elfogadható a számunkra. A zöldek német képviselője, az uniós költségvetési ellenőrző bizottság tagja, Daniel Freund leszögezte, uniós pénzt csak a törvények betartásával lehet költeni. Szerinte a költségvetési tartalékra vonatkozó szabályozás lehetőséget ad arra, hogy azonnal felfüggesszék a lengyel segélyalap folyósítását. (Utalva itt arra, hogy nem kellene várni az Európai Bíróság még hetekig vagy hónapokig elnyúló verdiktjére.)

A Wembley Stadionban kedden történtekre továbbra is próbálnak magyarázatot találni a nemzetközi sajtóban, amire persze nehéz, de a brit Guardian felteszi a kérdést, miért fertőzték meg a magyarokat az ultrák, akiket gyakorlatilag teljesen lehetetlen kontroll alatt tartani. A mérleg pedig ma: a legutóbbi hatból négy meccs után büntették a magyarokat a szurkolók miatt, a portugál, a német, a francia és az angol csapatok elleni mérkőzéseken. Még a nyáron a magyar külügyminiszter is betámadta, gyávasággal vádolta meg értük és miattuk az UEFA-t. A cikk az Orbán-kormány és az ultrák közti kapcsolat részleteit tárja fel, kezdve azzal, óvakodik a kormány a szélsőséges szurkolók kritikájától, eljutva egészen a fehérek hatalmát hirdető, feketeinges „Carpathian Brigade”-ig – ahogy hívják magukat, s akikkel a kormány kapcsolata több mint egy évtizedre nyúlik vissza. Ráadásul a brigádnak lengyel tagjai is jelen voltak a keddi mérkőzésen, sőt nemzetközi viszonylatban a két náció ultrái kezdenek komoly aggasztó tényezővé válni. Mitöbb, nevük félelmet kelt, mint Európa leghírhedtebb ultrái. S ki vet ennek véget? – teszi fel a kérdést a Guardian.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.