Erdélyben a leadópontok ellenőrzés nélküli "informális szavazóurnaként" működnek
30/03/2026 13:12
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Kiss Tamás szociológus, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom tagja szerint átláthatatlan, a visszaéléseknek teret adó rendszer alakult ki. Előfordul csoportos szavazás, és az sem szabályozott, hogyan kerülnek a levélszavazatok a dobozokból a konzulátusra. A mozgalom most választási megfigyelőket toboroz, hogy felhívja a figyelmet a problémákra és visszaszorítsa a kirívó szabálytalanságokat. A jövőben viszont azt szeretnék, ha tiltanák, hogy határon túli politikai szervezetek részt vegyenek a szavazatok begyűjtésében.
Nemcsak a magyarországi független szakértők értenek egyet abban, hogy jelenlegi formában működő levélszavazás a csalások melegágya lehet, hanem erdélyi civilek is így látják. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom ezért most választási megfigyelőket toboroz.
"Az egyik problémánk, hogy a levélszavazás folyamatába bekapcsolódik egy politikai párt, az RMDSZ, illetve annak egy alapítványi nyúlványa, és nem hivatalos szavazat leadó pontokat működtetnek. Sok esetben a posta hozzájuk viszi a szavazólapokat, ami visszaélésekre ad lehetőséget. Történnek csoportos kitöltések"– mondta Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója a Reggeli gyorsban. Kiss, aki a mozgalom egyik alapítója elmondta, nem gondolják, hogy mindenki tisztességtelenül dolgozna, de a kialakult rendszer átláthatatlan és lehetőséget ad a visszaélésre. Nem tudni, érvényesül-e a szavazás titkossága, és – a magyarországi szavazókörökkel szemben – a leadópontokon nincsenek civil vagy épp ellenzéki megfigyelők.
A leadópontokon lényegében informális szavazóurnák vannak, úgy is néznek ki, csak éppen az ellenőrzési gyakorlat – mint például a plombálás vagy a pecsét – hiányoznak. Bekerülnek a levélszavazatok egy dobozba és utána senki nem tudja ellenőrizni, mi történik velük, hogyan jutnak el a konzulátusra.
Kiss elmondta, most az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a problémákra és a kirívó szabálytalanságokat visszaszorítsák. A jövőben azonban azt szeretnék elérni, hogy változzon a magyar választójogi törvény, a határon túli politikai szervezetek ne kapcsolódhassanak be az eljárásba.
A szociológus szerint 900 ezer erdélyi magyar választókorú polgár nagyjából harmadának nincs magyar állampolgársága, részben azért, mert úgy érzik, a román államban élnek, az ottani politikai közösségben szeretnének egyenlő módon részt venni. További egyharmadnak ugyan van magyar állampolgársága, de nem regisztrál az anyaországi választásokra, mert mondjuk úgy gondolja, nem kell, hogy a magyarországi viszonyokba ilyen módon belefolyjon. A maradék egyharmadban, akik szavaznak, valóban felülreprezentált a Fidesszel szimpatizálók aránya, egy tavalyi közvélemény-kutatási eredmény ebben a csoportban 85 százalékos Fidesz támogatottságot mutatott.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszókra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hanganyag meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. március 30., hétfő 7:40
Riporter: Szénási Sándor
