Nincs garancia a külhoni levélszavazatok tisztaságára
5/02/2026 06:08
| Szerző: Klubrádió
Nincs érdemi biztosíték arra, hogy a határon túlról érkező levélszavazatok leadásánál ne történjen visszaélés, és arra sincs rendszeres ellenőrzés, hogy a névjegyzékben szereplő választók egyáltalán életben vannak-e – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Népszavának adott válaszaiból.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók 2026. március 18-áig regisztrálhatnak levélszavazásra. A Népszava annak járt utána, milyen garanciák védik a szavazás tisztaságát és titkosságát egy olyan rendszerben, ahol a voksok begyűjtésében gyakran külhoni pártok vagy egyházi szereplők is közreműködnek.
Az NVI szerint a szavazási csomagokat kizárólag a választók által megadott postacímre küldik ki, személyes átvételre pedig csak a külképviseleteken van lehetőség. A hivatal ugyanakkor elismerte: a kitöltött levélszavazatokat postán vagy leadási pontokon bárki feladhatja, ehhez sem meghatalmazásra, sem külön igazolásra nincs szükség.
A hivatal hangsúlyozta, hogy a beérkező voksok formai ellenőrzésen esnek át: érvénytelennek minősül a szavazat, ha hiányzik az azonosító nyilatkozat, nincs aláírás, vagy az adatok nem egyeznek a nyilvántartással. Arra azonban nem adtak választ, hogyan lehet kiszűrni az esetleges szavazatvásárlást vagy a szavazók befolyásolását. Az NVI ezzel kapcsolatban csupán annyit közölt: a választópolgár maga dönt arról, miként juttatja vissza a szavazatát.
A lap kérdésére azt is elismerték, hogy nincs teljes körű ellenőrzés arra vonatkozóan, élnek-e még a levélszavazásra regisztrált választók. Ha egy külföldön élő magyar állampolgár halálát nem anyakönyvezik magyar külképviseleten, arról a magyar hatóságok nem szereznek tudomást. Az NVI szerint ezt a problémát az a szabály kezeli, amely tíz év inaktivitás után automatikusan törli a választót a névjegyzékből.
A hivatal adatai szerint 2013 ősze óta elhalálozás miatt több mint 9200 embert töröltek a névjegyzékből, további több mint 36 ezret pedig azért, mert tíz éven át semmilyen aktivitást nem mutattak.
A levélszavazás gyakorlatát politikai oldalról is bírálják. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese az NVI vezetőivel egyeztetve úgy fogalmazott: a rendszer súlyos demokratikus és választásbiztonsági kockázatokat hordoz, ezért a DK rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, és a levélszavazás megszüntetését követeli a 2026-os választások előtt.
A Népszava megkereste a Fideszt is, de nem kapott választ arra, terveznek-e változtatást a külhoni szavazás rendszerén. A Tisza Párt viszont azt közölte: megtartanák a határon túli magyarok szavazati jogát, ugyanakkor egységesítenék a külhoni és a diaszpórában élők szavazási feltételeit.