A falu segített a család újraegyesülésében
18/12/2020 20:48
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
A gyámhivatal mindenfajta vizsgálat nélkül határozatba foglalta a családsegítő javaslatát, és júniusban kiemelte a korláti család hét gyermekét. Ezután a faluközösség példátlan erőfeszítéseket tett, hogy a családnak segítsen élhetőbb körülményeket biztosítani, de csak bírósági úton sikerült elérni, hogy a gyerekek visszatérhessenek szüleikhez. Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőség programjának jogi munkatársa szerint jogellenes volt a gyámügy eljárása.
Júniustól kezdve több mint négy hónapig élt elszakítva egy korláti házaspár a hét gyermekétől, akiket a gyámhivatal határozata alapján a rossz lakáskörülményekkel rendelkező család szegénysége miatt vettek állami gondozásba. A döntést úgy hozták meg, hogy közben a törvény szerint egy gyereket sem lehet szegénység miatt kiemelni a családjából. Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőség programjának jogi munkatársa szerint tehát jogellenesen szakították el a családtagokat egymástól. A gyerekek két nevelőcsaládnál elosztva éltek.
Ezután Korlát faluközössége példátlan erőfeszítéseket tett, hogy a családnak segítsen élhetőbb körülményeket biztosítani, és csak bírósági úton sikerült elérni, hogy a gyerekek visszatérhessenek szüleikhez. Boros azt is hozzátette, hogy ilyen összefogást faluközösség részéről még nem tapasztalt. A község polgármestere és önkormányzati képviselői együtt kerestek és találtak egy lakást a családnak, amit felújíthatnak számukra, valamint elkísérték őket tárgyalásokra is.
Anyagi okokból elválasztani a gyerekeket a szülőtől bevett gyakorlat Magyarországon, főleg, ha van mellette más körülmény is, az eset mégis kirívó. A gyámhivatal határozatát követően a miskolci bíróság két gyors lefolyású tárgyalást követően októberre meghozta döntését, miszerint nemcsak a jövedelmi szegénység, hanem a lakhatási szegénység is szegénység. Ez azt jelenti, hogy alacsony társadalmi státuszú, mélyszegénységben, rossz állapotú lakhelyen élő családoktól is tilos kiemelni a gyereket.
A családvédelmi szakember, aki a nagyon rossz állapotban lévő házban élő családot látogatta, úgy ítélte meg, hogy a helyzet tarthatatlan. Mivel azonban a faluban alig van munkalehetőség, ezen változtatni rövid időn belül megoldhatatlannak tűnt. Boros abszurdnak nevezte a kényszerhelyzetet, amibe a szülők kerültek.
Ezen a ponton a faluközösség sietett a család segítségére és felajánlotta a település sportöltözőjét, ami lényegében egy jó állapotú, felújított ház. Ezzel nyáron megoldódott a probléma, de a családsegítő úgy ítélte, hogy ez a megoldás csak átmeneti és a helyzet nem megfelelő, épp ezért tett javaslatot a gyerekek kiemelésére.
Az ügyben illetékes gyámhivatal feladata az lett volna, hogy átfogó vizsgálatot folytasson le. Ha ez megtörtént volna, akkor kiderült volna, hogy a helyzet rendeződött, merthogy szociális bérlakást is, kiutaltak nekik, ráadásul hosszútávra. Ehhez képest a határozatot egy az egyben a családsegítő javaslatára építve, azt "koppintva" hozták meg. Ez a faluközösség részéről tiltakozást váltott ki.
Boros Ilona azt is hozzátette, hogy éppen a családsegítő szakember feladatát vette át a közösség, hiszen az ő feladata lett volna lakhatást intézni.
A gyerekek végül hazatérhettek szüleikhez, bár a traumát még nem heverték ki teljesen. A TASZ munkatársa szerint indokolt lenne kártérítésért pereskedni, ám az utóbbi évek tendenciái szerint a családnak nem sok esélye van arra, hogy a bíróság nagyon kirívó esetnek találja a gyámhivatal jogellenes gyakorlatát, amivel a gyerekeket több hónapra elszakították a szüleiktől.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2020.12.18. 7:43
Riporter: Pálinkás Szűcs Róbert
