Demeter Áron: Magyarországon gyakorlatilag nem lehet menedékjogot kérni
23/03/2023 20:42
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Hétfőn publikálta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok 2022-es emberi jogi országjelentéseit, amely elmarasztalja Magyarországot többek között a sajtóhoz és az információhoz való hozzáférés tekintetében. Demeter Áron az Amnesty International kutatási és kommunikációs vezetője az Esti gyors című műsorban beszélt a dokumetum azon részéről, ami az igazságszolgáltatás és az emberi jogok helyzetét taglalja.
A közel 50 oldalas dokumentum leghangsúlyosabb része a hazai bíróságok függetlenségének kérdésével foglalkozik. A jelentés kiemeli azt a rendszerszintű problémát, miszerint az Országos Bírói Tanács nem tudja ellátni azt az alkotmányos funkcióját, hogy ellenőrizze a központi igazgatást, az Országos Bírósági Hivatalt – mondta Demeter. Hozzátette, emiatt gyakorlatilag a bíróságok központi igazgatása azt tesz, amit akar, illetve tőlük függ az, hogy egyébként az őt ellenőrző szervek mit ellenőrizhetnek, például milyen dokumentumokba nézhetnek bele, vagy milyen információkat kaphatnak. Ez a hangsúlyeltolódás gyakorlatilag partvonalra szorítja a bírákat a saját ügyeik intézése és ellenőrzése terén – mondta Amnesty International kutatási és kommunikációs vezetője.
Az országjelentésben szóba került a Schadl-ügynek a bíróságokat érintő része: a gyanú szerint mikor Tatár Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék elnökét megkereste Schadl György egy bírónak az ügyében, akkor Tatár Kis azt mondta, hogy nem tudja kirúgatni a bírót, de azt el tudja érni, hogy az élete rossz legyen, és ne érezze magát kényelmesen a munkahelyén – hívta fel a figyelmet Demeter.
Magyarország kirívóan rossz értékelést kapott az emberi jogok területén is. Külön kiemelték a jelentésben, hogy szinte lehetetlen állapotok uralkodnak Magyarországon a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatban: visszatoloncolják őket az elhagyni kívánt országba, illetve nem kapják meg a megfelelő jogi védelmet – emlékeztetett a műsorvezető, Hardy Mihály.
Demeter Áron szerint az ügy legfontosabb része, hogy 2020 júniusa óta Magyarországon gyakorlatilag nem lehet menedéket kérni: úgy változtattak a jogszabályokon, hogy ahhoz, hogy egy háborús országból menekülő ember vagy család menedéket és védelmet tudjon kérni Magyarországon, ahhoz két helyen tud csak ún. szándéknyilatkozatot benyújtani. Az egyik ilyen pont a kijevi magyar nagykövetség, a másik pedig a belgrádi magyar nagykövetség – magyarázta a szakértő. Hozzátette, egészen abszurd a helyzet, hiszen ezen helyszíneken a menedékkérő csupán a szándékát közli, nem biztos, hogy meg is kapja a menedékjogot az adott hatóságtól.
Ez a gyakorlat ellentétes minden létező nemzetközi és regionális szabállyal, mivel egy fontos szabály minden országban, hogy az üldöztetetteket és a háború elől menekülőknek védelmet kell adni, és hozzáférést kell adni nekik az ország területéhez – emlékeztetett az Amnesty munkatársa.
Dacára annak, hogy most már számtalan bírósági ítélet van arról, hogy Magyarország jogellenesen küld vissza embereket Szerbiába és olyan helyekre, ahol egyébként ők nincsenek biztonságban, ezt a gyakorlatot a magyar hatóságok folyamatosan csinálják – mondta Demeter. Hozzátette, nemcsak hogy visszatoloncolják ezeket az embereket, hanem gyakran még fizikai bántalmazás is éri őket – zárta az interjút az Amnesty International kutatási és kommunikációs vezetője.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023. március 23., csütörtök 18:14
Riporter: Hardy Mihály
