Csicsmann: Az Egyesült Államok pozíciója gyengül a Közel-Keleten

Új ablakban

2026. június 18. Reggeli gyors - részlet l Csicsmann László 2026.06.18.

09:04

00:00

A Hormuzi-szoros de facto Irán nukleáris fegyverévé vált, olyan alkupozícióként használja, ami erősebb, mint egy nukleáris fegyver – mondta Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő a Reggeli gyorsban. Az irániak ráadásul nyíltan beszélnek arról, hogy csak ki kell várni a 60 napot és utána bevezetik a szolgáltatási díjat. Ez szemben áll a nemzetközi joggal és az amerikai nyilatkozatokkal is, mégis lehetséges, hogy az lesz a februárban indított háború eredménye, hogy nem lehet többé ingyen áthaladni a szoroson – mondta a Corvinus Egyetem tanára, hozzátéve, hogy ha megszületik a megállapodás és aszerint meg is érkeznek a beígért támogatások is, az az iráni rezsimet legitimálja és megerősíti.

Cél lett volna a hosszú távú rendezés, de erre az a dokumentum, amit eddig ismerünk a keretmegállapodásból, biztos nem lesz alkalmas. Egészen átrendezi a Közel-Keletet, azt mutatja, hogy az Egyesült Államok, ami a legfontosabb biztonságot garantáló külső szereplő volt, pozíciója meggyengül a térségben, miközben Irán, bár katonailag meggyengült, politikailag megerősödve kerül ki a háborúból – értékelt Csicsmann. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre a tűzszünet meghosszabbításáról van szó, egyáltalán nem biztos, hogy – ahogy azt a keretmegállapodás rögzítené – a következő 60 napban meg tud állapodni a két fél a nyitott kérdésekről, elképzelhető, hogy újra a fegyvereké lesz a szó.

Bár Donald Trump már számtalanszor jelezte, közel a megállapodás, a hét eleji bejelentésből szerdára tényleg lett egy, az amerikai elnök által aláírt, 14 pontból álló egyetértési nyilatkozat, a CNN szerda este közölte a teljes szöveget. Ebben szerepel, hogy a következő 60 napban a Hormuzi-szoros feltétel nélkül megnyílik, Irán szabadon exportálhatja kitermelt kőolaját, és kőolajtermékekeit, amely időszakra az amerikai pénzügyminisztérium hozzájárul a szankcionált iráni kőolajtermékek kereskedelméhez. Az Egyesült Államok a következő 60 napban nem vezet be új szankciót Iránnal szemben és nem vezényel újabb csapatokat a térségbe, ha pedig ennek az időszaknak a végére sikerül megegyezni, visszatér a február 28-án indított offenzíva előtti elhelyezkedéshez. A dokumentum továbbá kilátásba helyezi egy 300 milliárd dolláros alap létrehozását, az Egyesült Államok és arab államok részvételével, Irán újjáépítésére és gazdasági fejlesztésére. A következő 60 napban tárgyalási folyamat zajlik majd a felek között a nyitott kérdésekről, így az iráni atomprogram lezárásáról is.

Csicsmann, amellett, hogy bizonytalannak látja, sikerül-e 60 nap alatt megegyezni, arra is felhívta a figyelmet, hogy, a tárgyalóasztalnál nem ült ott Izrael, pedig a háborút közösen indították. Bár eleinte Izraelben sikeresnek ítélték az offenzívát, mára inkább stratégiai vereségnek tűnik. Az, ha Irán és az Egyesült Államok megállapodik, a legrosszabb forgatókönyv izraeli szemszögből – mondta a szakértő.

Ráadásul a megállapodás Libanonban is fegyvernyugvást írna elő, pedig ott Izrael az Irán egyik proxijaként is számon tartott Hezbollahhal áll konfliktusban, ráadásul ezen a fronton önvédelemre hivatkozva harcol. Izrael világossá tette, hogy nem vonul ki Libanonból, azt el tudom képzelni, hogy a megállapodás idejére leteszik a fegyvert, de itt sem látszik, hogyan jöhetne hosszú távú rendezés – mondta Csicsmann.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)