Pénteken írhatják alá a tűzszüneti megállapodást, megnyílhat a Hormuzi-szoros

Megállapodott egymással az Egyesült Államok és Irán a közel-keleti konfliktus lezárásáról. Eszerint minden érintett országban – köztük Libanonban is – véger érnek a harcok, újranyílik a Hormuzi-szoros és feloldják iráni kikötők amerikai blokádját is. A pontos részletek még nem ismertek, a keretmegállapodást pénteken írhatják alá a felek Svájcban – számolt be a Reuters iráni és amerikai tisztségviselők közlése alapján.

Bár Donald Trump korábban kijelentette, hogy a megállapodás garanciákat tartalmaz majd arra vonatkozóan, hogy Iránnak soha ne legyen atomfegyvere, a hírek szerint a nukleáris programról később tárgyalnak a felek, a fő cél most, hogy a háború lezárása felé tegyenek lépéseket – írja a CNN.

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkársága közleményében kijelentette: a háború és a katonai műveletek minden fronton, így Libanonban is, hétfő estétől véglegesen véget érnek. Irán külügyminiszter-helyettese, Kazem Gharibabadi elmondta, hogy a 60 napos tűzszünet ideje alatt egy átfogóbb megállapodásról is tárgyalnak majd, amely magában foglalja az Irán elleni szankciók enyhítését.

Pénteken újra megnyílik a Hormuzi-szoros, ezzel egyidejűleg megszűnik az iráni kikötők amerikai blokádja is.

Mindkét irányban folyik majd az olaj – írta Donald Trump saját közösségi felületén, a Truth Socialön.

Ezzel párhuzamosan egy iráni tisztviselő szerint sor kerülhet a 25 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon felszabadítására is.

A megállapodás annak ellenére született meg, hogy a Hezbollahhal harcoló Izrael nem ült a tárgyalóasztalnál és vasárnap csapást mért a szervezet székhelyéül szolgáló Libanonra, ami bírálatokat váltott ki mind Irán ,mind Trump részéről is. Trump, aki szerint ennek ellenére Izrael is elfogadja majd a megállapodást, vasárnap telefonon tájékoztatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a békemegállapodás felé tett lépésekről – számolt be róla az izraeli N12 televízió egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva.

Közel-keleti és európai vezetők is üdvözölték a bejelentést. Az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Olaszország kijelentette: kész feloldani az Irán elleni szankciókat, amennyiben Teherán „egyértelmű és ellenőrizhető lépéseket” tesz nukleáris programjának korlátozására.

"Semmilyen garancia nincs arra, hogy a nukleáris program kérdését valaha rendezik, de Irán megmutatta a világnak, hogy túszul ejtheti a világgazdaságot, és ezért cserébe valamit kaphat az Egyesült Államoktól" – idézte Matthew Millert, a Biden-kormányzat korábbi külügyi szóvivőjét a 24.hu.

A Reggeli gyorsban N. Rózsa Erzsébet, Közel-Kelet-szakértő úgy értékelt, kérdéses, hogy valójában mit ért el az Egyesült Államok, hiszen most azzal, hogy a Hormuzi-szoros újranyílik, a háború előtti állapotot sikerül visszaállítani. Szerinte a fontos tanulság, hogy a szoros lezárása – amivel Irán már sokszor fenyegetett, de korábban nem lépte meg – jelentős elrettentő erő lehet a jövőben, ami talán jobban ki is használható az ország számára, ha el szeretne érni valamit, mint az, ha atomfegyverrel rendelkezne.

A bejelentés hatására az ázsiai tőzsdék emelkednek, az olajár pedig jelentősen csökkenni kezdett. A Brent nyersolaj jegyzése hétfőn 3,7 százalékot esett, míg az amerikai WTI 4,6 százalékot gyengült –írja a Portfolio. Az olajárcsökkenés napok óta tart, hiszen a megállapodást már korábban belengették. Noha a konfliktus legkiélezettebb pillanataiban 110 dollár körül mozgott a Brent hordónkénti ára, ami most 80-83 dollár körül mozog, ez még mindig jóval magasabb, mint a háború előtti, 60 dollár körüli árszint. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Reggeli gyorsban arra hívta fel a figyelmet, hogy az olajkereskedelem visszarendeződése azért nem lehetséges egyik napról a másikra, ráadásul, mivel az elmúlt időszakban az országok elkezdték felélni a stratégiai készleteiket, most a szokásosnál nagyobb kereslet jelentkezik majd, vagyis, már csak ezért is valószínűtlen, hogy az árak a háború előtti szintre csökkennének.