''Trump nehezen mutathat fel eredményt az iráni háborúból''

Bár Donald Trump amerikai elnök ismét bejelentette, hogy küszöbön áll a megállapodás Iránnal, a részletek továbbra sem ismertek. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint ugyanakkor az iráni fél nyilatkozatai alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a felek valóban aláírják a tűzszüneti megállapodást, amelynek egyik legfontosabb eleme a Hormuzi-szoros újranyitása lehet.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy a mostani egyezség egyelőre inkább keretmegállapodásnak tekinthető, amelyet egy hosszabb tárgyalási időszak követhet. A nyilvánosságra került információk szerint a dokumentum a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállításáról, az iráni kikötőkkel szembeni blokád feloldásáról, a befagyasztott iráni vagyon egy részének felszabadításáról és a nukleáris program korlátozásáról szólhat.

A szakértő szerint Irán számára különösen fontos eredmény, hogy a megállapodás a térség több konfliktuszónájára, köztük Libanonra is kiterjedhet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Izrael és a Hezbollah között korábban is létezett tűzszünet, azt rendszeresen megsértették, ezért kérdéses, hogy a mostani egyezség mennyire bizonyul tartósnak.

N. Rózsa Erzsébet szerint a háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy Irán végül nem nukleáris fegyverrel, hanem a Hormuzi-szoros lezárásával tudott valódi nyomást gyakorolni ellenfeleire. Emlékeztetett: Teherán évtizedeken át fenyegetőzött a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalának blokkolásával, de ezt korábban soha nem lépte meg.

A szakértő úgy látja, a szoros lezárása hatékonyabb elrettentő eszköznek bizonyult, mint amilyen egy esetleges iráni atomfegyver-program lenne. Szerinte ezt nemcsak Teheránban, hanem nemzetközi szinten is így értékelhetik.

A konfliktus mérlegét értékelve N. Rózsa Erzsébet azt mondta: egyre több elemző jut arra a következtetésre, hogy az Egyesült Államok nehezen tud kézzelfogható eredményt felmutatni. Mint fogalmazott, a háború előtt szabad volt az áthaladás a Hormuzi-szoroson, a háború után pedig a tárgyalások egyik fő célja az lett, hogy ismét szabad legyen az áthaladás.

„Donald Trump a háborúval végül azt érte el, hogy újra szabadon lehessen közlekedni a Hormuzi-szoroson” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: a konfliktus egyetlen olyan országa, ahol a közvélemény nagy többsége támogatja az Irán elleni fellépést, Izrael. Benjamin Netanjahu kormánya évtizedek óta egzisztenciális fenyegetésként tekint Iránra, ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy az izraeli vezetés miként viszonyul majd a készülő megállapodás libanoni vonatkozásaihoz. N. Rózsa Erzsébet szerint a következő napokban dőlhet el, hogy a bejelentett tűzszünet valóban tartós rendezés kezdete lesz-e, vagy csak egy újabb átmeneti megállapodás a Közel-Keleten.

Bár Donald Trump amerikai elnök ismét bejelentette, hogy küszöbön áll a megállapodás Iránnal, a részletek továbbra sem ismertek. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint ugyanakkor az iráni fél nyilatkozatai alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a felek valóban aláírják a tűzszüneti megállapodást, amelynek egyik legfontosabb eleme a Hormuzi-szoros újranyitása lehet.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy a mostani egyezség egyelőre inkább keretmegállapodásnak tekinthető, amelyet egy hosszabb tárgyalási időszak követhet. A nyilvánosságra került információk szerint a dokumentum a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállításáról, az iráni kikötőkkel szembeni blokád feloldásáról, a befagyasztott iráni vagyon egy részének felszabadításáról és a nukleáris program korlátozásáról szólhat.

A szakértő szerint Irán számára különösen fontos eredmény, hogy a megállapodás a térség több konfliktuszónájára, köztük Libanonra is kiterjedhet. Miközben Izrael és a Hezbollah között korábban is létezett tűzszünet, azt rendszeresen megsértették, ezért kérdéses, hogy a mostani egyezség mennyire bizonyul tartósnak.

N. Rózsa Erzsébet szerint a háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy Irán végül nem nukleáris fegyverrel, hanem a Hormuzi-szoros lezárásával tudott valódi nyomást gyakorolni ellenfeleire. Emlékeztetett: Teherán évtizedeken át fenyegetőzött a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalának blokkolásával, de ezt korábban soha nem lépte meg.

A szakértő úgy látja, a szoros lezárása hatékonyabb elrettentő eszköznek bizonyult, mint amilyen egy esetleges iráni atomfegyver-program lenne. Szerinte ezt nemcsak Teheránban, hanem nemzetközi szinten is így értékelhetik.

A konfliktus mérlegét értékelve N. Rózsa Erzsébet azt mondta: egyre több elemző jut arra a következtetésre, hogy az Egyesült Államok nehezen tud kézzelfogható eredményt felmutatni. Mint fogalmazott, a háború előtt szabad volt az áthaladás a Hormuzi-szoroson, a háború után pedig a tárgyalások egyik fő célja az lett, hogy ismét szabad legyen az áthaladás.

„Donald Trump a háborúval végül azt érte el, hogy újra szabadon lehessen közlekedni a Hormuzi-szoroson” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: a konfliktus egyetlen olyan országa, ahol a közvélemény nagy többsége támogatja az Irán elleni fellépést, Izrael. Benjamin Netanjahu kormánya évtizedek óta egzisztenciális fenyegetésként tekint Iránra, ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy az izraeli vezetés miként viszonyul majd a készülő megállapodás libanoni vonatkozásaihoz.

N. Rózsa Erzsébet szerint a következő napokban dőlhet el, hogy a bejelentett tűzszünet valóban tartós rendezés kezdete lesz-e, vagy csak egy újabb átmeneti megállapodás a Közel-Keleten.

Török Zoltán: Az olajárak még hosszú ideig nem térnek vissza a háború előtti szintre

Bár az iráni–amerikai tűzszüneti megállapodás hírére jelentősen csökkentek az energiaárak, az olaj és a földgáz ára még jó ideig a konfliktus előtti szintek felett maradhat – erről beszélt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.

Az elemző szerint az elmúlt napokban érzékelhető megnyugvás ellenére továbbra is jelentős a bizonytalanság a piacokon. Elmondása szerint három nap alatt mintegy tíz százalékkal csökkentek az olaj- és gázárak, egyetlen nap alatt pedig 4-5 százalékos esés is bekövetkezett.

A csökkenés ellenére az árak még mindig jóval magasabbak a háború kitörése előtti szintnél. Török Zoltán emlékeztetett arra, hogy a konfliktus előtt a kőolaj hordónkénti ára 60 dollár alatt volt, a harcok legsúlyosabb időszakában viszont 110 dollár közelébe emelkedett. Jelenleg 80-83 dollár körül mozog.

A szakértő szerint nem várható gyors visszatérés a korábbi árszintekhez. Ennek egyik oka, hogy a Hormuzi-szoros forgalmának helyreállítása időigényes folyamat lesz, miközben a háború hónapjai alatt számos ország stratégiai olajtartalékaihoz nyúlt, hogy biztosítsa az ellátást. Ez azt jelenti, hogy a következő időszakban nemcsak a normál fogyasztás fedezésére lesz szükség olajra, hanem a stratégiai készletek újratöltése miatt is jelentős többletkereslet jelenik meg a piacon.

„A korábbinál jóval magasabb kereslet fog megjelenni az olajpiacon” – fogalmazott az elemző, hozzátéve, hogy a kereslet és kínálat egyensúlya alapján ez önmagában is magasabb árakat indokol.

A piacokat emellett továbbra is jelentős kockázatok terhelik. A befektetők még nem lehetnek biztosak abban, hogy a háború valóban véget ért, illetve hogy a jövőben zavartalanul közlekedhetnek a tankerhajók a világ egyik legfontosabb energiaútvonalának számító Hormuzi-szoroson. Török Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus során több energetikai létesítmény is megsérült. Ez különösen a földgázpiacon jelenthet hosszabb távú problémát. Mint mondta, a világ legnagyobb földgázmezőjének egyes kiszolgáló létesítményeit is találatok érték, és ezek helyreállítása optimista becslések szerint is több mint egy évet, de akár éveket is igénybe vehet. A szakértő szerint ezért a tűzszünet önmagában nem jelenti azt, hogy az energiapiac gyorsan visszatérhet a korábbi állapotába. A háború közvetlen katonai szakasza ugyan lezárulhat, de gazdasági következményei még hosszú ideig érezhetők maradhatnak az olaj- és gázárakban.

Irán megerősítette, hogy a hónapokig tartó tárgyalások után megegyezett az Egyesült Államokkal a háború lezárásáról. Kazem Garibabádi iráni külügyminiszter-helyettes hétfőn az IRIB TV iráni állami televízióban jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal a háború lezárásáról kötött keretmegállapodás szövegét véglegesítették, de Irán csak pénteken kezdi meg annak végrehajtását. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem pusztán diplomáciai erőfeszítések és konzultációk eredménye, hanem Irán katonai eredményeinek is köszönhető. Hozzátette, hogy egy 60 napos tűzszüneti időszak alatt egy átfogóbb megállapodást fognak tárgyalni, amelyben szó lesz Irán nukleáris programjáról, és az Iránnal szembeni szankciók enyhítését is el akarják érni.

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárságának közleménye szerint hétfő estétől kezdődően végleg véget érnek a háborús és katonai műveletek minden fronton, beleértve Libanont is. A Tasnim hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a Hormuzi-szorost a megállapodás pénteki aláírását követően nyitják meg újra.

A világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállítási útvonalának megnyitásáról korábban Donald Trump amerikai elnök is azt írta Truth Social platformján, hogy az csak a megállapodás pénteki hivatalos aláírása után nyílik meg. Az amerikai-iráni megállapodás az egyeztetéseken közvetítőként részt vevő Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök, és a katari kormány közreműködésével jött létre.

Az interjúkat a fenti lejátszókra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)