Pert veszített a Pázmány: ők sem tehetnek azt, amit akarnak

A szociológus docens 18 éve dolgozott a Pázmányon, a tudományos teljesítménye kiemelkedő volt, 2025 júniusában mégis átszervezésre hivatkozva egyik napról a másikra felmondtak neki. Az egyetem csoportos leépítésre hivatkozott, de valójában ő volt az egyetlen, akit az aktív állományból eltávolítottak. Számára a kezdetektől egyértelmű volt, hogy világnézeti okokból kell távoznia. Nem sokkal korábban jelent meg egy nemzetközi tanulmánya, ami arról szólt, hogyan viszonyulnak a melegekhez a vallásos és nem vallásos emberek Közép-Európában.

A Pázmányon ezt pusztán a témája miatt az „egyetem szellemiségét sértőnek” találták, és ezért megtagadták tőle az ezért járó díjazást is. Ennél is árulkodóbb volt, hogy ugyanazon a napon, amikor az elbocsátásáról értesítették, a Pázmány az egyetemen dolgozó három pszichológus ellen is etikai eljárást indított. Velük szintén az volt a problémájuk, hogy szintén LMBTQ-témát kutattak, ezt követően módszeresen ellehetetlenítették őket. Egyiküket a dékán heti rendszerességgel akarta kötelező jelleggel korrepetálni katolikus katekézisból. Végül inkább maguktól távoztak. 

Bognár Bulcsu a 444 podcastjában mesélte el, milyen volt belülről megélni az ügyet a katolikus egyetemen. Bognár a szerinte jogtalan kirúgása miatt a TASZ segítségével munkaügyi pert indított az egyetem ellen, amelyet már első fokon is megnyert. A Fővárosi Törvényszék már akkor kimondta, hogy az egyetem jogszerűtlenül mondott fel neki, az átszervezésre való hivatkozás csak ürügy volt. „Kétséget kizáróan igazolt a megkülönböztetés az LMBTQ témákban megszólaló oktatókkal kapcsolatban a Pázmányon” – mondta ki elsőfokú ítéletében a Törvényszék. A diszkrimináció tényét a bíróság szerint a dékán maga is elismerte, amikor vallomásában azt mondta, hogy nem akar hasonló témákat támogatni.

„A bíróság szerint az sem világos, mit találtak a Pázmány vezetői egyáltalán kifogásolhatónak Bognár Bulcsu tanulmányában. Ez egy társadalomtudományi munka, ami egy értékszociológiai kutatás eredményét tartalmazza, és magát az LMBTQ tematikát teljesen tudományos oldalról közelíti meg. Nem derült ki a per folyamán, hogy mi az, ami ebben sérti a katolikus szellemiséget. Senki erre választ nem tudott adni” - állapította meg az ítélet indoklásában a bíró.

A Pázmány azonban fellebbezett, és a másodfokú tárgyaláson is kitartott amellett, hogy egyházi fenntartású intézményként joguk van a saját szellemiségük védelmére, sőt, azzal már lényegében a bíróság illetékességét is megkérdőjelezték, hogy szerintük törvény szerint „a vallási közösség belső ügyeibe állami szerv nem avatkozhat bele”.

A csütörtöki ítélethirdetésen a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen is kimondta, hogy a Pázmány a felmondással megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bíróság minden érdemi pontban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, azt csak azzal egészítették ki, hogy a katolikus egyetem mellékesen joggal való visszaélés miatt is elmarasztalható lenne. 

Az egyetem azzal védekezett, hogy ők katolikus intézmény, és ezért nem állnak a világi jog hatálya alatt, azt csinálnak nagyjából, amit akarnak, csak az egyházi jog szabályozhatja a döntéseiket. Ezt a bíróság határozottan elutasította, és kimondta: a magyar munkajog és a magyar jog általános elvei az egyenlő bánásmódról igenis irányadók az egyházi egyetemek számára is.