„Klubrádió“
Esti gyors

Boris Johnson pártja vezet, de többen vannak az uniós pártiak, mint a Brexit-hívek – Interjú Tom Flynnel, az Essex Egyetem oktatójával

9/11/2019 12:58

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Amikor ezt az interjút terveztük, még nem tudtuk, választás lesz december 12-én az Egyesült Királyságban. Zavarban is voltam, amikor az első kérdést fogalmaztam, hisz olyan gyors egymásutánban zajlanak a történések, hogy már-már követhetetlenek.

Csernyánszky Judit interjúja.

2019. november 08. Esti gyors-részlet (2019.11.08. Tom Flynn-interjú)
05:30
00:00
Van-e egyáltalán most értelme még a Brexitről beszélni? Beszéljünk inkább a választásról? Kérdezem Thom Flynntől, az Essex Egyetem jogtudományi karának adjunktusától, aki Budapesten a Brexitről a CEU-n rendezett vita résztvevője volt.

- Felőlem beszélhetünk mindkettőről. Mert egyik felől sem lehetünk biztosak. Kimenetelük kétesélyes. Ugyan a konzervatív párt vezet a közvéleménykutatásokban, de csupán annyira, mint két évvel ezelőtt, amikor épphogy csak nyert Theresa May.

- Tehát minden valószínűség szerint ’BoJo’ lesz megint a kormányfő.

- Igen. És akkor még erősebb lesz a pozíciója, hogy a saját forgatókönyve szerint valósítsa meg a Brexitet. Ugyan ő most félrevezetően azt állítja, hogy rákényszerítették a választások kiírására, de ez nem igaz. Ha nem három napot hagy a Brexit-megállapodás véglegesítésére, nem kellett volna kiírni a választásokat.

- Végigfutnánk a megállapodás alapjain?

- Nagyon hasonlít a korábbi változathoz. A leglényegesebb változás az észak-írországi fejezete. A korábbiban az úgynevezett backstop azt jelentette, hogy a térség marad az EU-s vámunió része. A mostani variációt frontstopnak nevezték el, azaz nem hátsó kapunak, hanem elülső kapunak, ami alapján Észak-Írország marad az Egyesült Királyság része, és papíron annak vámszabályai vonatkoznak rá, de a gyakorlat felől nézve mégiscsak az Unió vámszabályai érvényesülnének, s a parlamentnek később lesz joga dönteni a státuszáról, de ennek nagyon kicsi az esélye. Szóval ez még midig egy átláthatatlan helyzet. Másképp ezt midenképpen a ’hard’ Brexit kategóriába sorolhatnám, tehát távolabb fog kerülni a korábbi elképzelésekkel szemben az Egyesült Királyság az Uniótól.

- Ellentmondásos nekem a helyzet. Az Unióban maradni akarók aránya gyakorlatilag egyezik a Brexit-pártiakkal. Akkor miért mutatják a közvéleménykutatások BoJo előnyét? Merthogy ebből az következik egyértelműen, hogy mégiscsak ki akar lépni az ország az Unióból.

- Nagyon nehéz ezt megmondani. 2016-ban 52-48 volt a kilépni akarók aránya. Most viszont 52% akar az Unióban maradni, tehát épp fordított a helyzet, amennyiben most tartanának 2. referendumot a Brexitről. Ráadásul élezi a helyzetet, hogy Skócia és Észak-Írország maradni akar, Wales és Anglia kiválni. Pártvonalak mentén sem mondhatjuk azt, hogy az egyik párt unió-, a másik Brexit-párti, mert a konzervatívok között épp olyan vegyes a kép, mint a munkáspártiak között.

- Mennyire megosztott a Labour Párt?

- A párt abban elég egységes, hogy Jeremy Corbyn mellett kitartanak. Ellenben a parlamentben ülő tagok egyáltalán nem egységesek még ebben a tekintetben sem. A párttagság többségéről pedig elmondhatjuk, hogy inkább maradáspártiak. Viszont a Westminsterben ülők többsége olyan körzetből került ki, ahol a Brexitet akarták a szavazók. A képviselők ezért nehéz helyzetben vannak, mert vagy a körzetük szavazóinak a véleményét, vagy pedig a párttagság többségi véleményét veszik figyelembe a végleges döntésnél. Ha Corbynék nyernének, egészen biztos egy újabb verzió kerülne elő, de akár még a Brexit is megkérdőjeleződhet.

Tom Flynn
 
Tom Flynn
 
Kép forrása: Az Essexi Egyetem honlapja
 

- Ön szerint kizárható, hogy az egész folyamat a visszájára fordul? Mégsem lesz Brexit?

- Ezt elég nehezen tudnám elképzelni. Ha netán mégis ez bekövetkezne eg 2. referendummal, akkor a vesztesek azt mondanák, hogy őket becsapták, hisz egyszer már szavazott az ország és a Brexit lett a legitim válasz.

- Ön személy szerint mit tartana jónak?

- Személy szerint? Ugyan az Egyesült Királyságban dolgozom, de ír származású vagyok, és inkább maradni szeretnék. De a Klubrádió hallgatóinak nem kell elmondanom, hogy az uniós országokban, mint ahgoy önöknél, is nagy gond a jogállamiság szétesése. Így nehezen lehet jól érvelni amellett is, hogy ilyen renitens államok mellett miért lenne jó az Unióban maradni. Ezzel együtt azt mondom, hogy az Unión belül meg kell teremtenünk azt az egységet, amelyik kiáll a demokrácia, a jogállam mellett szemben a putyini, trumpi és erdogani világgal. Már csak ezért is fontos lenne az egybenmaradásunk.

Az uniós, így a magyar állampolgárok leendő státuszáról elmondta Tom Flynn, hogy aki 5 évnél hosszabb ideje tartózkodik a szigetországban, annak nem lesznek gondjai annak rendezésével. Abban azonban nem biztos, hogy a nemrég érkezettek megkapják-e ugyanazt a jogot a maradásukhoz. Történelmi tapasztalatok – sajnálatos módon -  más irányba mutatnak – véli Tom Flynn, az ír származású brit oktató az Essex Egyetemről.

Csernyánszky Judit interjúja a 2019. november 8-i Esti gyorsban hangzott el.

Címlapi kép: Pixabay