„Köszönjük,
Reggeli gyors

Biztonsági szakértő: Lengyelország lehet az EU bővítésének nagy nyertese

12/05/2023 09:34

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Vikár Anna Flóra

Az Ukrajna elleni orosz agresszió új vonzásközponttá teszi Európában Lengyelországot, egy későbbi lengyel-ukrán összefogás Németország súlyának megfelelő lakosságszámot jelentene. Ezért is lenne érdemes kiállnia a lengyeleknek amellett, hogy az egyöntetűség elve helyett, a minősített többségé érvényesüljön az EU-ban. Ez garantálná a megfelelő védelmet Oroszországgal és Kínával szemben – véli Pierre Haroche, nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó professzor. A lengyel nagykövet bírálta a magyar vezérkari főnök szavait. A hétvégi törökországi választások Erdogan talán eddigi legkeményebb megmérettetését jelentik. Nemzetközi lapszemle.

2023. május 12. Nemzetközi lapszemle/ Kárpáti János 2023.05.12.
05:58
00:00
A lengyel nagykövet elfogadhatatlan történelmi ferdítésnek nevezte Böröndi Gábor, vezérkari főnök állítását, miszerint tárgyalásokkal meg lehetett volna előzni az általa lokális konfliktusnak minősített német-lengyel szembenállás második világháborúvá történt kiterjedését. A nagykövet bírálata elérte a globális média ingerküszöbét. A Bloomberg amerikai hírügynökség a magyar katonai vezető szavait úgy értelmezi, hogy azok Orbán Viktort voltak hivatottak alátámasztani, amikor a magyar miniszterelnök Ukrajna ügyében szorgalmazza a béketárgyalásokat. A Bloomberg szerint ezzel nyilvánosságra került a korábbi európai uniós szövetségesek közötti, eddig csak szivárgó feszültség. 

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki találkozója Budapesten
 
 Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar kormányfő tárgyal a Karmelita kolostorban 2020. november 26-án.
 
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI
 

Az EurActiv uniós hírportálon Pierre Haroche, a londoni Queen Mary egyetem nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó oktatója arról ír, hogy az Európai Unió számára Oroszországgal, sőt, Kínával szemben is a minősített többséggel történő döntéshozatal bevezetése jelenthetné a megfelelő védelmet, és hogy ennek érdekében elsősorban Lengyelországnak kellene kiállnia. Ez a vélemény – fogalmaz Haroche – talán provokatívnak tűnik, hiszen az egyhangúság elvének a védelme a lengyel kormány kedvenc vesszőparipája.

A szerző azonban felidézi, hogy Lengyelországban május harmadikán emlékeztek meg annak az 1791-es alkotmánynak az évfordulójáról, amely eltörölte a lengyel-litván államot addig megbénító liberum veto intézményét, amelynek értelmében bármely törvényhozó egymagában megakadályozhatta szövegek elfogadását, de elérhette még az ülésszak berekesztését is. Ma az egyöntetűség követelménye az EU vonatkozásában ugyanazt jelenti, mint annak idején a lengyel-litván államszövetségben: a külső hatalmi befolyásszerzés lehetőségét – írja a professzor, és felhívja a figyelmet arra: Magyarország nemrég arra használta vétójogát, hogy megakadályozza az Oroszország elleni uniós szankciók szigorítását, korábban, 2021 májusában pedig egy Kínát bíráló nyilatkozatot juttatott zátonyra.

Az EurActiv vendégszerzője szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió új vonzásközponttá teszi Európában Lengyelországot, és Varsónak nem az elszigetelt kisebbséghez tartozóként kellene önmagára tekintenie, ha már egyszer a jövő többségének is lehet a vezetője. A későbbi EU-bővítések is abba az irányba mutatnak az EurActiv szerint, hogy az egyöntetűség elvét fel kell váltania a minősített többség elvének. Egy lengyel-ukrán összefogás Németország súlyának megfelelő lakosságszámot jelentene, és Lengyelország így az egyik legnagyobb nyertese lehetne annak, ha a külpolitikában bevezetnék a minősített többséggel történő döntéshozatalt.

 
Erdogan, Törökország elnöke
 
Forrás: Flickr.com
 

A vasárnapi törökországi elnök- és parlamenti választás valóságos népszavazással ér fel Recep Tayyip Erdogan két évtizedes politikai dominanciájának a megítélését tekintve, és ez lesz az elnök eddigi legkeményebb megmérettetése – állapítja meg a New York Times. A lap szerint a 69 éves Erdogan számára csak tovább növekedett a kihívás, amikor tegnap a három másik hivatalos jelölt közül az egyik kiesett, és ezzel valószínűleg még több szavazót tolt át a fő vetélytárs táborába.

Amikor Erdogan 2003-ban – még miniszterelnökként – az ország élére került, széles körben olyan iszlám demokrataként tekintettek rá, aki ígéretes módon próbált hidat építeni a muszlim világ és a Nyugat között ebben a döntően muszlim, ugyanakkor NATO-tag országban. Az utóbbi időben azonban – folytatódik a New York Times ismertetése – bírálói azzal vádolják, hogy egyszemélyi hatalomra tör, és elmélyíti a gazdasági válságot. Politikai elemzők szerint – írja a lap – a választás kimenetele Törökországon kívül is erős visszhangot kelthet majd, hiszen Erdogant egy sorban szokták emlegetni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Donald Trump volt amerikai elnökkel – akik szintén választások útján kerültek hatalomra, de aztán hivatali idejüket arra használták fel, hogy erodálják a demokratikus intézményeket. Ez a választás nem csak Törökország jövőjét határozza meg: ha Erdogan veszít, az nagy reményekkel töltheti el azokat, akik vissza akarják fordítani az autokrata áramlatot – idézi a cikk Gönül Tol washingtoni Törökország-szakértőt.

A választók főképpen a gazdaság állapota miatt aggódnak. A tavaly 80 százalékot is meghaladó infláció ugyan időközben visszahúzódott, de így is alaposan megtépázta a lakosság vásárlóerejét. Bírálatok érték a kormányzatot amiatt is, hogy kezdetben lomhán reagált a februári, 50 ezer ember halálát okozó földrengés következményeire. A természeti katasztrófa szintén kérdéseket vetett fel azt illetően, hogy van-e felelőssége a kormánynak az elmúlt évek hitvány színvonalú építkezéseiért, ami hozzájárult az áldozatok magas számához.

Erdogan fő vetélytársa a 74 éves Kemal Kilicdaroglu volt köztisztviselő, aki több, egységbe tömörült ellenzéki erő közös elnökjelöltje, és a demokrácia újraélesztését, a központi bank és más állami intézmények függetlenségének helyreállítását ígéri, valamint a Nyugattal való viszony javításának szándékával kampányol. A legutóbbi közvélemény-kutatási felmérések Kilicdaroglu csekély előnyét mutatták. 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Címlapi kép: Varsó, 2021. október 10., a Lengyelország európai uniós tagságát támogató tüntetés résztvevői. MTI/AP/Czarek Sokolowski