„Vásároljon
Vény nélkül

Az úgynevezett FELHŐ és a mesterséges intelligencia – Digitalizálódó egészségügy

16/01/2021 17:27

| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió

A koronavírus-járvány felgyorsította és felértékelte az egészségügy digitalizálását. Dr. Babai László, a Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója volt a vendégünk a Vény nélkül adásában.

2021. január 11. Vény nélkül (2021. január 11., hétfő 14:00)
20:02
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória Szerkesztők: Lay Viktória
Dr. Babai László elmondta, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) nagyon gyorsan kezdték el használni az egészségügyi ellátásban. Egyrészről a krónikus betegek gyógyszer felírása meggyorsult ennek segítségével, és nem kellett egészségügyi kockázatok mellett személyesen megjelenni az orvosnál, hanem a szokásos gyógyszereket a felhőből váltotta ki a patikában a beteg. Szintén jól működött a háziorvosi és szakorvosi rendelők közötti kommunikáció, a betegek diagnosztizálása, terápiára küldése és az eredmények visszakapása, a távkonzultáció tekintetében. Másrészről akár a magánrendelőkben is elérhetővé vált a beteg összes lelete, hiszen ezek mind elérhetők az EESZT-ben, így nem csak a beteg elmondása alapján kellett a szakmai anamnézist felvenni, hanem az orvosok láthatták az előző terápiákat. A járvánnyal párhuzamosan fejlődött és gyorsult ez a tér, a magánorvosi rendelők például csak június 1-én léptek be, azóta férnek hozzá.

Dr. Babai László
 
Dr. Babai László
 

Babai László elmondta, az egészségügyisek mégiscsak az interperszonális kapcsolatokban hisznek, fontosak a személyes találkozások, és ehhez voltak hozzászokva, így picit még mindig idegen a monitoron keresztül vizitelni. A járvány persze ezt a hozzáállást módosította. A betegtársadalom döntő többsége pozitívan élte meg ezeket a változásokat. További előnye a digitalizációnak, hogy egyre több páciens már tudatosan megy be a rendelőbe, tudja,  hol tárolják az adatait, tudatosabban használják a felhő adta lehetőségeket. Ez hosszú távon segíthet a betegeknek, hogy figyeljenek magukra, és talán a prevencióban is egyszer hasznos lehet, bár ma még csak a terápiás felhasználását látják az elektronikus rendszereknek.

Az egészségügyben minél idősebb a gyógyító, annál nagyobb a tapasztalata, a tudása. A nagy gyógyítók a 60 év körüliek, akik nem ebbe születtek bele. Babai elmondása szerint ők egy picit nehezebben alkalmazkodtak, de azt látja, hogy ők is szeretnék használni az új lehetőségeket, a megmutatott utat stabilan és jól használják. Nem mellesleg a 70 év körüli orvosok otthonról tudnak praktizálni, ami nagyon hasznos a négy fal között, hiszen így is az emberek szolgálatára lehetnek.

A távorvoslás és a digitalizáció jó megoldás az elöregedő társadalmakban, hiszen nő a betegszám, és csökken az orvosok száma. A legoptimálisabb az lenne, ha az emberek még egészséges állapotban kezdenék el használni, megtapasztalni, hogy mire jó és mire nem, milyen adatokat lehet benne gyűjteni, értékelni, átbeszélni az egészségügyi szakemberrel. A cukorbetegektől eddig is kérték, hogy rendszeresen mérjék a cukorszintjüket, a magas vérnyomás betegek a vérnyomást, amiben viszont a digitalizáció előre megy, hogy ez nem kis papírokon történik, hanem az orvos bármikor megnézheti távolról a beteg állapotát. A COPD és az asztmások légzésfunkció-vizsgálata tekintetében ugyanezen előnyöket tapasztaljuk, aminek köszönhetően gyorsabban lehet a változásokra reagálni, és ez jelentősen csökkenti a betegekre fordított időt, ami javarészt a várakozással, utazással megy el.

A jövő másik területe a mesterséges intelligencia (AI), amihez hatalmas adatmennyiséget kell betáplálni a rendszerbe, amelyeket a mesterséges intelligencia el tud kezdeni feldolgozni. Babai László is benne van egy sebkezelő mesterséges intelligencia fejlesztésében, amihez a sebek képét kell betáplálni, valamint, hogy milyen terápiával van kezelve, a végén pedig a statisztika alapján az AI a fényképről meg fogja tudni mondani, hogy adott sebet milyen kezeléssel, milyen idő alatt, milyen eredménnyel lehet gyógyítani. Picit előrébb tart az anyajegyszűrő AI, ami ugyanezen technológiával működik, és ehhez is éveken keresztül gyűjtötték a képeket több millió anyajegyről. A COPD-ben (Chronic Obstructive Pulmonary Disease = krónikus obstruktív tüdőbetegség) fognak a közeljövőben nemzetközi szinten hasonlót létrehozni, de ez még tervezés alatt van, viszont a világon a mesterséges intelligencia mindenhol egy forrongó terület. Babai László hozzátette, mindent lehet jól és rosszul is használni. Babai tapasztalata szerint a statisztika mindig csak statisztika, az egyén pedig mindig egyén. Százból kilencvenkilencszer a gépnek igaza van, de az nem azt jelenti, hogy minden egyes esetben így lesz. Sőt. Az AI ezeket a kivételeket nehezen fogja tudni kezelni, ehhez kell a humán szem és tapasztalat. Az orvosnak így biztos, hogy mindig meglesz a szerepe.

Vény nélkül
2021. január 11. hétfő 14:00
Szerkesztő-műsorvezető: Lay Viktória