Az EU magyarországi jelentéstevője: Menniük kell a magyar igazságügyi rendszer vezetőinek!
18/04/2026 20:30
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Interjút adott a Klubrádiónak Tineke Strik raportőr, a magyarországi jogállami helyzet európai parlamenti jelentéstevője, aki először is gratulált a választási eredményhez. Mivel Magyar Péter Tisza-elnök kampányának egyik sarkalatos pontja volt a befagyasztott uniós pénzek hazahozatala, a párt győzelmét követően megkerestük a képviselőasszonyt, aki két éve folyamatosan monitorozza a hazánk jogállami rendszerében történő változásokat. A riporter Csernyánszky Judit volt.
Mint ismeretes 2018-ban először Judith Sargentini készített jogállami jelentést hazánkról. Akkor került napirendre a a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítása, mert súlyos, rendszerszintű problémákat nevezett meg az első raportőr, amelyek a demokrácia felszámolására tett kísérletként voltak értékelhetők, és ekkor merült fel először a magyar kormány szavazati jogának megvonása. S miután ez egyhangú döntést követel az Európai Tanácsban, ezt a forgatókönyvet mind a mai napig nem sikerült keresztülvinni. Most, a kormányváltással viszont megnőtt elméletben annak az esélye, hogy helyreáll a magyar demokratikus intézmények működése.
Interjú Tineke Strikkel, az Európai Parlament magyarországi jogállami kérdésekkel foglalkozó jelentéstevőjével, az EP Zöldek/Európai Szabad Szövetség nevű frakciójának holland képviselőjével
Csernyánszky Judit: Milyen új forgatókönyvek készülnek Brüsszelben arra, hogy miként van esélye az új kormánynak a felfüggesztett források feloldására, amire a gazdaság beindításához égető szükség van?
Tineke Strik: Mi is hallottuk, hogy a kampányban ígéretet tett Magyar Péter a befagyasztott források feloldására. Valamivel több, mint 18 milliárd euróról van szó. Ez pedig a jogállam visszaállításának követelményével van szoros összefüggésben. Ebben a tekintetben Magyarországot most olyan országnak tekinthetjük, mintha tagjelölt ország lenne. Szoros együttműködést kell kialakítanunk Magyar Péterrel, akinek egyrészt együtt kell egyelőre működnie az Orbán-kormány külügyminisztériumával, de érdemes együttműködnie azokkal is, akiket korábban félreállítottak, viszont kiváló európai jogi szakértők, és tisztában vannak az intézmények demokratikus Unió-kompatibilis reformkövetelményeivel.
CS.J.: Melyek a reformra szoruló, a támogatások visszaszerzése szempontjából fontos intézmények?
T.S.: Miután a korrupció okozta a legnagyobb károkat, mert Orbán rengeteg pénzt lopott el az uniós közösségtől, itt kell először rendet vágni, ugyanis még mindig több csatornán keresztül képes a pénzeket kiszipkázni. A Magyar Péter előtt álló egyik legfontosabb lépés a legfőbb ügyész [Nagy Gábor Bálint – a szerk.] menesztése, mert ő továbbra is Orbánt védi. Létre kell hoznia egy olyan struktúrát, amelyben az Orbánt érintő ügyek tisztázásra kerülnek, megtörténik a felelősségrevonás. Nyilván ehhez olyan, az állami rendszeren kívüli független ügyészekre van szükség, akik felhatalmazást kapnak a jelenlegi ügyészség kontroll alá vételére, és ezzel megállítják az eddigi korrupciós rendszert, például a KEKVÁ-kat [közérdekű vagyonkezelő alapítványok – a szerk.], azt, hogy a pénzek tovább ne folyhassanak a közérdekű vagyonkezelő- és magántőke alapítványokba.
CS.J.: Feltehetően mindezeken egycsapásra segíthetne az EPPO-hoz, azaz az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás, amire szintén ígéretet tett Magyar.
T.S.: Én is úgy gondolom, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozással lehetőség nyílik a korrupciós ügyek feltárására. De emellett szükség lenne az úgynevezett gyermekvédelmi törvény megszüntetésére, az LMBTQ közösségek jogainak helyreállítására, az akadémiai vagy tanszabadság helyreállítására, aminek lerombolása keretében korábban elűzték a CEU-t. Hasonlóképpen az egyetemeket kormányzati felügyelet alatt tartó alapítványok felszámolására, és ezzel a kormányzati befolyás megszüntetésére.
CS.J.: Milyen pénzek visszaszerzésére nyílna a kritériumok teljesítésével lehetőség?
T.S.: Egyrészt az RRF, az újjáépítési, covid utáni 10 milliárd eurós alap visszaszerzésére. De ennek feltétele az úgynevezett 27 szupermérföld teljesítése. 8,4 milliárd euró a kohéziós alapból érkezhetne ismét Magyarországra a jogállami normák, az alapvető emberi jogok és a demokratikus feltételrendszernek való megfelelések után. Persze mindkét összeg függvénye a korrupció felszámolása, illetve ugyanilyen súllyal esik latba a független igazságszolgáltatás megteremtése. A Kúria elnökének [Varga Zs. András – a szerk.] a felelősségét is itt szeretném kiemelni, mert rajta is múlik: az Európai Bíróságon született döntéseknek ő nem szerez érvényt, és nem követeli meg a kormánytól a verdiktek végrehajtását. Magyarnak abban a tekintetben könnyű dolga lesz, hogy kétharmados felhatalmazás birtokában nemcsak törvényeket felülíró új törvényeket hoz, hanem az alkotmányt is módosíthatja annak érdekében, hogy a magyar törvények ismét összhangban legyenek az uniós jogszabályokkal.
CS.J.: Milyen alkotmánymódosítások lennének elengedhetetlenek?
T.S.: Elsősorban olyanok, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenné válását segítik elő. 15 módosítást hajtott végre az Orbán-kormány, amelyek között ott van a már említett úgynevezett gyermekvédelmi törvény, a gyülekezési jog korlátozása, a Pride betiltása, az akadémiai szabadság kérdése, de ne feledjük a nemek és a család fogalmának alkotmányos keretezését se. Értesülésünk szerint népszavazás is lehet az alkotmánymódosításról, és jelezték azt is, másképp fog történni az alkotmánymódosítás, mint az az Orbán-kormány idején. Ha nem rendeletekkel és átláthatatlan procedúrák kíséretében zajlik a folyamat, az már jó jel, mint ahogy az is, hogy teret ad a szavazók véleményének azzal, hogy bevonja őket a módosítások folyamatába.
CS.J.: Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével már lezajlott egy – feltehetően protokolláris – egyeztetés. Van-e ennek már érzékelhető eredménye?
T.S.: Az világossá vált, hogy az Orbánék által foglyul ejtett állami rendszer leépülése megkezdődött azzal, hogy elhárult a rendszer átalakításának legfőbb akadálya, Orbán. Minden bizonnyal a korrupció is megy vele, és az uniós pénzek az őket megilletőkhöz kerülnek. A foglyul ejtett média azonnali felszabadulása is várható, aminek már látjuk is jeleit. Hisz azzal, hogy Orbán kikerült a rendszerből, a média is gyorsan felszabadul a felügyelete alól. Irtózatos összegeket juttatott közpénzekből azoknak a médiumoknak, amelyek az ő céljait szolgálták, s amivel egyidőben a hirdetéseket átirányította a maga oldalára, viszont elszívta a megélhetéshez kellő levegőt a független médiától. Ursula von der Leyen és Magyar beszélgetése egyértelművé tette azt, hogy az Európai Bizottság érdekelt a gyors változásokban, abban, hogy az uniós pénzek ismét jó helyre kerüljenek. Ehhez pedig Magyar Péter szoros együttműködése szükséges. Az, hogy egyeztessenek a várható reformlépésekről.
CS.J.: Az uniós pénzek egy részének felhasználási határideje – mint ismeretes – az év augusztusában lejár, ez azért nagyon szoros menetrendet követel meg.
T.S.: Nekem úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem igazán rugalmas a határidők módosításában. Ugyanakkor rugalmas annak érdekében, hogy a reformok időben elkezdődhessenek. Nekem úgy tűnik, hogyha időben nem sikerül az adott pénzeket lehívni, akkor más csatornákon, feltehetően például a kohéziós alapokon keresztül próbálják majd átcsatornázni a forrásokat. Vagy más címkézésen keresztül, például az újjáépítési, a covid-alapokban korábban már megkezdett programokon keresztül. S ebben a folyamatban a kétharmados felhatalmazásnak óriási szerepe lehet abban, hogy a reformok elviekben véglegesíthetők legyenek. Szerintem a határidők kitolása nélkül számos egyéb módozata van a pénzek bebiztosításának, annak, hogy az eredetileg tervezett források eljussanak Magyarországra. Az már önmagában előremutató jel, hogy mind a bizottság, mind az új kormány részéről óriási az elszántság a valós változás elérésére.
CS.J.: Mint ismeretes, az Orbán kormány migrációs politikája, a menedékkérők emberi jogainak csorbítása miatt még most is nap mint nap 1 millió euró büntetést kell lerónia hazánknak. Noha effektíve ez nem kifizetést jelent, hanem az esetleges forrásokból történő automatikus levonást. Lehet-e ezen, a magyar gazdaságot érzékenyen érintő büntetésen gyorsan változtatni?
T.S.: Nos, mind a mai napig az EU menedékjogi törvényének egyetlen pontját sem teljesíti a kormány, a határra érkezőket az Orbán-kormány megfosztotta a menedékkérelem normális eljárásban történő lefolytatásának a lehetőségétől. Ez pedig az uniós alapértékkel megy szembe, hisz lehetőséget sem adnak a menedékkérőnek annak bizonyítására, hogy visszafordítása, kitoloncolása esetén életveszélynek van kitéve. Az viszont aggaszt, hogy Magyar Péter kinyilvánította, nem akarja megváltoztatni a jelenlegi migrációs szabályozást, tehát mintha folytatni akarná az orbáni politikát. Ez pedig önmagában is azt jelenti, hogy a büntetés fennáll, ami a jelen pillanatban mintegy 900 millió euró levonását jelenti. Ha ezt a továbbiakban el akarja kerülni, akkor módosítania kell a jelenlegi szabályozáson az új kormánynak, és jó lenne a többi uniós tagállammal egyeztetni a menedékkérelem szabályozásáról.
– Az uniós delegáció érkezéséről Tineke Strik annyit jegyzett meg, hogy ebből is látszik, szakértői szinten kezdődnek meg a tárgyalások Magyar Péterék és Brüsszel között, ami a gyors megoldásokban való gondolkodást jelzi. –
CS.J.: Személy szerint Ön és az Önnel dolgozó bizottságok feladata monitorozni a jogállam helyzetét Magyarországon, tehát a források odaítélésének jogosságában döntő szerepet kapnak.
T.S.: Nekünk ismét csak akkor lesz szerepünk ebben a folyamatban, ha az új kormány a visszaszerzett források felhasználásába kezd.
A következő lépés a 7-es cikkelyes eljárás, amelyet 2018 óta tart napirenden az Európai Parlament. Az Európai Tanácsban június 16-án lesz a soron következő meghallgatás ebben a kérdésben. Ez alkalmat ad Magyar Péternek arra, hogy elmondja, miképpen akarja visszaállítani a jogállami rendet Magyarországon és a tanácstagok által neki címzett aggályokra is magyarázatot adhat. Én az Európai Tanácsnak azt mondtam, hogy eljött az ideje az új kormány és a tanács szoros együttműködésének, és a magyar kormánynak is szüksége van mind a tanács, mind a bizottság segítségére a demokratikus rend visszaállításában. Én kifejezetten bizakodó vagyok, hogy az együttműködés eredményeként olyan intézkedések történnek, amelyek azon túlmenően, hogy szabaddá teszik az országot, annak gazdasági megerősödéséhez is vezetnek.
– Kiegészítésként Tineke Strik hozzátette, hogy minden tagállam aggódott az Orbán-kormány által okozott biztonsági kockázatok miatt. –
Orbán minden uniós tagállam biztonságát fenyegette az Oroszországgal kialakított kapcsolata okán, hisz mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ő az orosz propaganda kiszolgálója lett. Miután elhangzott, hogy a leendő magyar kormány együttműködik az Európai Unióval, esély van az EU egységének visszaállítására, és arra, hogy az Ukrajnát érintő kérdésekben is egyezség szülessen, és nem utolsósorban arra, hogy közösen védjük meg magunkat az orosz befolyásolástól. Bízom az egység újbóli megteremtésében és a demokrácia intézményes megvédésében.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. április 18., szombat 15.30
riporter: Csernyánszky Judit
