Indulnak a tárgyalások zárolt uniós források felszabadításáról
17/04/2026 05:46
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Pénteken érkezik az Európai Bizottság delegációja Budapestre.
Ma érkezik Budapestre az Európai Bizottság küldöttsége,
hogy tárgyalásokat kezdjen a Magyar Péter megválasztott miniszterelnök által vezetett Tisza párt tisztségviselőivel, a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt zárolt uniós források felszabadításáról.

A Politico szerint Magyar Péter összesen több mint 30 milliárd euró befagyasztott támogatás feloldását akarja elérni, de különösen erős nyomás nehezedik rá abban a tekintetben, hogy elérje a COVID világjárvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló, mintegy 10 milliárd euró felszabadítását – ennek a pénznek a felhasználhatósága ugyanis ez év augusztusa végén lejár. A brüsszeli Bizottság – írja a portál – szorosan együtt kíván működni a magyar féllel, hogy sikerüljön teljesíteni a rendkívül szoros határidőt.
Az EurActiv elnevezésű portál arról közöl cikket,
hogy tudomása szerint kik lesznek Magyar Péter legfontosabb segítői a Tisza uniós politikájának az irányításában.
Eszerint Hajdu Márton, a párt európai parlamenti küldöttségének a titkára lehet Magyarország brüsszeli állandó képviseletének az új vezetője. A tisztséget jelenleg Ódor Bálint tölti be. Hajdu igazi brüsszeli bennfentesnek számít, 2005 óta dolgozik az unió székhelyén, megfordult már mind a három legfontosabb EU-intézményben, 2011-ben pedig az akkori soros magyar EU-elnökség mellett szóvivőként dolgozott. „Tradicionális jobbközép személyiség, tökéletesen beleillik a Tisza világképébe” – mondja Hajdu Mártonról az EurActivnak Polner Gergely, aki vele együtt a magyar elnökség társszóvivője volt annak idején.
A portál által az ezutáni magyar uniós politika megvalósításában kulcsfigurának minősített másik három személy a Tisza már jól ismert közszereplője. Orbán Anita a külügyminiszteri poszt várományosa. Tarr Zoltán református lelkészről, a Tisza vezető stratégájáról úgy tudja az EurActiv, hogy ő lesz a külügyminisztériumban az európai ügyekben illetékes államtitkár. Végül pedig Kármán Andrásra várnak a pénzügyi jellegű feladatok, amelyek közt most az uniós források hazahozatalának az ügye a leghangsúlyosabb. A brüsszeli portál Kármán várható tevékenységi területével összefüggésben megjegyzi, hogy Magyar Péter azt mondta, 2030-ra vagy 31-re lehet megcélozni az euró magyarországi bevezetését.
A kifejezetten felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó norvég lap,
a Khrono hasábjain megszólaltatják Pető Andreát, a CEU professzorát, aki a tudományos élettel kapcsolatban derűlátását hangoztatja, és úgy vélekedik, hogy az új magyar kormány hozzányúlhat ahhoz a struktúrához, amely jelenleg uralmat gyakorol az egyetemek, a kutatások finanszírozása, a médiaszabályozás és az igazságszolgáltatási rendszer fölött. Rövid távon nem számít jelentős előrelépésre a tudomány szabadságát és a nemek közötti egyenjogúságot illetően, de lehetségesnek látja azt, hogy a környezet kevésbé legyen ellenséges, visszaszoruljanak az intézményi korlátok.
Végül kitérek a Jutarnji List című horvát lap hétvégi magazinjának
a Magyarországról szóló, választás előtti helyzetképet adó átfogó riportjára, amelyben szó esik arról is, hogy a Fidesz saját ellenőrzése alá vonta a média 80 százalékát, zömmel a KESMA alapítványba tömörített, mintegy ötszáz, országos, illetve helyi kiadvány révén. Eközben bíráló hangú hírszerkesztőségeket fojtottak el, fosztottak meg a finanszírozási forrásoktól, nehezítették meg az információhoz való hozzájutásukat, és megrágalmaztak oknyomozó újságírókat.
„A legjobb példa a független budapesti Klubrádió, amelyet Orbán az elmúlt két évtizedben folyamatosan megpróbált elpusztítani” – írja a Jutarnji List, amelynek a riportere ellátogatott a rádió szerkesztőségébe.
Arató András elnök elmondta neki, hogy soha nem titkolták ideológiai alapállásukat. A negyedszázaddal ezelőtt, Orbán első miniszterelnöki ciklusa alatt létrehozott rádió a túlélésért küzd. A kormányfő el akarta venni a frekvenciát, de Arató annak idején a bíróságokon megnyerte a jogi csatákat.
Egy évtizeddel később Orbán ismét választást nyert, és megvont minden állami támogatást a független médiától. A Klubrádió egyik napról a másikra elvesztette bevételének a 95 százalékát – idézte fel Arató a horvát újságírónak a történteket. Ekkor azonban a hallgatósághoz fordultak, és ismét túlélték az előállt helyzetet. Öt évvel ezelőtt viszont már nem tudták fenntartani a jelenlétüket az éterben, Orbánnak sikerült elvennie a frekvenciájukat, ezért kénytelenek voltak az internet felé fordulni – írja rádiónkról a Jutarnji List. Az átállás meglepően jól sikerült, azóta YouTube csatorna indult, a Klubrádió jelen van a közösségi médiában, és dokumentumvideókat, illetve podcastokat is elkezdett készíteni.
Ma naponta 200 ezren hallgatják ezt a rádiót, és a hallgatóság fele negyven év alatti. „Azt mondják, mi vagyunk az egyetlen olyan rádió, ahol nincs propaganda” – idézi a horvát lap Arató Andrást.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
A teljes lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.04.17, péntek 6.00
Szerkesztő:Kárpáti János

