Ausztria örül a jogbiztonság győzelmének, Magyarország saját energiapolitikája elleni támadást lát abban
12/09/2025 05:50
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Ausztria évek óta a Magyarország által a külföldi cégekre kivetett, úgynevezett különadó egyik legfőbb elszenvedője. Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter e tekintetben tisztességes, a jogállami szempontoknak megfelelő elbírálást követelt a magyar külügyminisztertől Budapesten – írta a Der Standard. Nemzetközi lapszemle.
A magyar külügyminiszter azt mondta osztrák hivatali partnerének, hogy nem állítják le a Paks 2-es atomerőmű építését – írja a bécsi Der Standard, Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter budapesti megbeszéléseiről szóló beszámolójában. A liberális szellemiségű lap kiemeli azt is, hogy a migrációs politikát illetően egység mutatkozott a tárgyaló felek között, az európai uniós ügyeket illetően azonban eltérőek a nézetek.
Meinl-Reisinger a liberális NEOS párt politikusaként irányítja Ausztria külügyeit. A Der Standard szerint legfőképpen gazdasági témákról tárgyalt Szijjártó Péterrel. Magyarországon 2200 osztrák cég van jelen, és 80 ezer munkahelyet biztosít az országban. Ezenkívül 130 ezer magyar dolgozik Ausztriában, közülük 60 ezer ingázó. A külügyminiszteri találkozóra éppen akkor került sor, amikor Luxembourgból megérkezett a hír, hogy az Európai Bíróság érvénytelenítette a Paks 2 megépítésére vonatkozó uniós hozzájárulást. Ezt Ausztria évek óta követelte – emlékeztet a lap. A tudósítás szerint azonban a magyar külügyminisztert egyáltalán nem zavarja az ítélet. Budapest továbbra is a magyar energiabiztonság egyik legfontosabb projektjének tartja az építkezést, és Szijjártó szerint a luxembourgi döntés semmilyen módon nem okoz késlekedést a megvalósításban – ellenkezőleg, a munkálatokat felgyorsítják, és az erőműblokkot a jövő évtizedben üzembe helyezik, mondta osztrák partnerének a magyar miniszter. A nézetkülönbség nyilvánvaló, írja a Der Standard: Ausztria örül a jogbiztonság győzelmének, Magyarország viszont saját energiapolitikája elleni támadást lát abban.
A kétoldalú megbeszélésen szóba került a Lengyelország elleni dróntámadás is: ugyan mindketten elítélték azt, Szijjártó elmulasztotta, hogy megnevezze a támadót, Oroszországot.
A bécsi lap tudósítása kitér arra, hogy Ausztria évek óta a Magyarország által a külföldi cégekre kivetett, úgynevezett különadó egyik legfőbb elszenvedője. Bankok, biztosító társaságok, kereskedelmi cégek és néhány további ágazat vállalatai fizetik ezt a különadót, amelyet eredetileg a COVID-járvány hatásainak az elhárítására hivatkozva vezettek be. Meinl-Reisinger e tekintetben tisztességes, a jogállami szempontoknak megfelelő elbírálást követelt a magyar külügyminisztertől. Szerinte el kell törölni minden olyan diszkriminatív adót, ami ellentétben áll az EU egységes belső piacának a játékszabályaival. Válaszul Szijjártó kikérte magának azt az állítást, hogy Magyarország különadót érvényesít az osztrák cégekkel szemben. Szerinte nincs Ausztriát sújtó különadó, hiszen a terhek minden vállalkozást egyforma mértékben sújtanak, mindenekelőtt az energiaintenzív ágazatokban. Ha osztrák cégek ilyen szektorokban tevékenykednek, akkor rájuk ugyanaz vonatkozik, mint a többiekre – mondta. A Der Standard szerint az érintett vállalatok – elsősorban a kereskedelmi cégek - szemszögéből nézve másként fest a helyzet, mint ahogy azt Szijjártó a minden vállalkozást azonos mértékben sújtó terhekről állította. A jövő évben megválasztandó új magyar kormány azonban a bécsi lap reményei szerint kielégítő megoldást hoz majd.
A budapesti tudósításban az is helyet kap, hogy miközben az osztrák üzleti körök bizakodnak, hogy a következő kormány enyhíti majd a rájuk nehezedő terheket, a magyarországi emberi jogi szervezetek – mint például a Magyar Helsinki Bizottság – a demokratikus struktúrák módszeres kiüresítésére panaszkodnak. Idézi a cikk Pardavi Mártát, a Helsinki társelnökét, aki felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amit a tavaly létrehozott, úgynevezett szuverenitásvédelmi hivatal jelent, vagyis, hogy a feketelistázással megfoszthatják a nem kormányzati szervezeteket a finanszírozási lehetőségektől. Pardavi utalt a Pride-tilalomra és arra, hogy a kormány az úgynevezett „woke” ideológiát hirdető idegen testként próbálja megbélyegezni az emberi jogok védelmezőit. Szerinte ez a retorika riasztóan emlékeztet Moszkva hangjára, miközben a magyar kormány olyan elemző műhelyeket és politikai szövetségeket hoz létre Európában, amelyekkel a maga illiberális nézeteit exportálhatja.
Ami a migráció témáját illeti, Meinl-Reisinger és Szijjártó közös hangot talált: kiemelték az együttműködés fontosságát a szabályozatlan migráció elleni harcban a szerb-magyar határ mentén. A német kollégákkal való közös járőrözés jó példa arra, hogyan lehet visszaszorítani az illegális határátlépéseket – írja a Der Standard, és így folytatja: lényegesen kevesebb egység mutatkozott a felek között az Európai Unió megítélésében. Miközben Szijjártó arról beszélt, hogy Ursula von der Leyen alatt az EU vesztett súlyából és versenyképességéből, Meinl-Reisinger kitartott amellett, hogy az erős Európának a klímaváltozás és az innovációs kérdések mellett a biztonságpolitikai kihívásokkal is meg kell birkóznia.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.09.12., szerda 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
