Áll Paks II., de sem Orbán, sem az oroszok nem akarják elengedni

Szabó András, aki 2017 óta követi a paksi bővítést arról beszélt, hogy a magyar kormány és az orosz fél gyakorlatilag bármi áron tovább akarja vinni a projektet. Pedig a háttérben már felmerült egy alternatív terv is: a magyar szakmai vezetés egyik belső felvetése az volt, hogy a Paks II. helyett inkább egy új, Paks III. nevű projektbe kellene belefogni francia partnerekkel, és az orosz bővítést hagyni elhalni. Ezt azonban Orbán Viktor kormányfő határozottan elutasította. „A miniszterelnök részéről nagyon erős politikai akarat van arra, hogy ő ezt az orosz projektet fejezze be.”

Az oroszoknak is komoly presztízskérdés a projekt: „Ez lenne az egyetlen nyugati projektjük, mivel a finnek már kihátráltak a háború után. Most csak Magyarország maradt.” Szabó szerint az orosz Roszatom számára óriási diadal lenne, ha az Európai Unió területén tudnának befejezni egy működőképes atomerőművet, hiszen jelenleg jellemzően olyan országokban építkeznek, mint Pakisztán, Egyiptom vagy Fehéroroszország.

A beruházást azonban most valóban közvetlenül sújtja az egyik amerikai szankció. A Direkt36 legfrissebb cikke szerint az USA tavaly novemberben szankciós listára tette a Gazprombankot, amely kulcsszerepet tölt be a paksi projekt finanszírozásában. Ez a bank adja a teljesítési garanciát – magyarázta Szabó, ami azt jelenti, hogy ha a Roszatom nem teljesíti a vállalásait, a magyar fél kártérítést kap. „Ez az egyik legfontosabb biztosíték a projekt során. Ha ez nincs, a magyar fél teljesen kiszolgáltatottá válik.”

A szankció miatt a magyar állam nehéz döntés elé került: ha együttműködik tovább a szankcionált bankkal, akkor amerikai szankciókat kockáztat. Ha viszont kivonja a Gazprombankot a projektből, akkor elveszíti a pénzügyi biztosítékokat. Ezt a csapdahelyzetet felismerve a projektért felelős magyar állami cég, a Paks II. Zrt. 2023 végén úgy döntött, hogy egyetlen projektkapcsolódó kifizetést sem hagy jóvá. Ez gyakorlatilag befagyasztotta a pénzmozgásokat: „Az orosz Roszatom nem jut hozzá a pénzéhez, nem tudja kifizetni az alvállalkozókat, köztük magyar cégeket sem.”

Szabó elmondása szerint már vannak olyan vállalkozások, amelyek elvégezték a munkát, számlát is leadtak, de a pénz nem érkezett meg.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő január elején arról írt közösségi oldalán, hogy több száz munkást bocsátottak el a paksi építkezésről, és tudomása szerint egy földmunkákat végző cég is levonult, mivel nem fizették ki. A Paks II. Zrt. a Portfoliónak úgy reagált, hogy a létszámcsökkentés oka a „talajmunkák egy részének befejezése” volt, a szankciók miatti fizetési gondokról viszont csak általánosságban nyilatkoztak.

A problémákat csak tovább súlyosbította, hogy az amerikai kormányzat 2024 januárjában újabb szankciós csomagot vezetett be, amely a Roszatom több vezetőjét – köztük a vezérigazgató Alekszej Lihacsovot – is célba vette. Ez megnehezítette a hivatalos kapcsolattartást a magyar és orosz fél között, mivel a szankciós szabályok értelmében az érintettekkel való üzleti együttműködés tilos.

A beruházás ugyan nem állt le teljesen – a Roszatom például már megkezdte a reaktortartály gyártását Oroszországban –, de csak azért, mert a cég „tőkeerős vállalat, előre meg tud hitelezni dolgokat” – magyarázta egy kormányzati forrás a cikkben. Ugyanakkor elismerte: „a szankció megnehezíti a kivitelezést”.

A projekt körüli átláthatóság is csorbát szenvedett. A Direkt36 vizsgálatai szerint a Roszatom az utóbbi időszakban több pályázatot is anonimizált: sem a pályázók, sem a győztes cégek nevét nem tették közzé. Egyes tenderek dokumentumaiban a jelentkezőket csupán „Ajánlattevő 1” vagy „Ajánlattevő 4” néven szerepeltetik, elrejtve azt is, hogy melyik országból származnak. A gyakorlat célja egyértelmű: megvédeni a Roszatom partnereit attól, hogy orosz üzleti kapcsolataik miatt nyugati piacokon hátrányba kerüljenek.