Tordai: Innentől keresztet vethetnek a paksi bővítésre, ami nagyon jó hír Magyarországnak

Az Európai Unió Bírósága jogerős ítéletével megsemmisítette a 2017-es európai bizottsági határozatot, amely jóváhagyta a magyar állam által a Paks 2 atomerőműnek nyújtott támogatást. A kormányszóvivői tájékoztatón - melyet Bóka János és Gulyás Gergely miniszter tartott  - közölték, Paks II. bővítése az EUB ítélete ellenére is folytatódhat.

Tordai Bence független országgyűlési képviselő az Esti gyorsban azt mondta, nagyon furcsa, hogy úgy tesz Szijjártó Péter meg Bóka János is, mintha nem ismerné az Európai Unió működéséről szóló szerződést, a híres lisszaboni szerződést. Az állami támogatás, amiből Paks is épül, alapvetően a lisszaboni szerződés szerint tiltott dolog, és lehet engedélyezni persze, különböző esetekben, de hogyha nincs arra engedély, hogy egy nagy volumenű állami támogatást megtegyenek, mint ahogy Paks II. esetében szerették volna, akkor egyszerűen nem lehet kivitelezni egy ilyen beruházást.

Azért állt 2015-től 2017-ig az egész projekt, mert vártak az Európai Bizottság engedélyére. Arra az engedélyre, amit ’17-ben megkaptak; ’18-ban Ausztria beperelte a Bizottságot, és amely pernek most lett vége másodfokon jogerős ítélettel. Tehát pontosan tudja Szijjártó és Bóka is, hogy nem lehet bizottsági engedély nélkül folytatni Paks II.-t, ez tökéletesen kívül van az uniós jogon. Van két paragrafus, ami erre vonatkozik, „most egy közleményben is elküldtem nekik, hátha tényleg csak ez hiányzik, és majd a homlokukra csapnak, hogy ja, tényleg, elfelejtettem”, de annyira konkrétan és precízen fogalmaz a 108. cikk, hogy amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket nem hajthatja végre. Ez a lisszaboni szerződés, amit minden tagállam aláírt. „Tehát nem építhetik meg Paks II.-t, nem folytathatják ezt a beruházást” – jelentette ki Tordai Bence.

Felidézte: indult két eljárás, az egyik, aminek az eredményét megsemmisítette most a bíróság, az az állami támogatásról szóló, a másiknál pedig külön kötelezettségszegési eljárásban vizsgálták, hogy tendereztetés nélkül oda lehetett-e ezt adni egyetlen pályázónak, az oroszoknak, vagy pályázat nélkül ezt a hatalmas megbízást oda lehet-e ítélni, és 2016-ban úgy ítélte meg a bizottság, hogy „hát végül is meg lehet ezt tenni”. Azt mondta: nagyon sajátos volt ennek a döntésnek a története, sokáig patthelyzet volt, mert „nem talált a magyar kormány egyetlen olyan érvet se, ami miatt meg kellett volna ezt a kivételt adniuk” a bizottság részéről, és aztán tulajdonképpen a bizottság súgta meg, hogy mit akarnak látni, a technikai specificitás terén, tehát, hogy valamely feladatot csak egy adott szereplő tud a világon elvégezni, mégpedig az érintett orosz tervezőiroda. Ami csak azért problémás, mert az állami támogatásról szóló ítélet pedig pont azzal a feltétellel engedélyezte ezt a projektet, hogy Paks I.-et és Paks II.-t tökéletesen elválasztják, műszakilag, tulajdonilag, pénzügyileg, minden tekintetben.

Tehát innentől kezdve ez nem Paks I. kibővítése, nem ahhoz kapcsolódó újabb reaktorok építése, hanem egy független, új atomerőmű felépítése, és szerinte itt már látszik, hogy az a érv, amit kevesebb, mint egy évvel korábban elfogadott a bizottság egy másik eljárásban, az a 2017-es döntésükkel tulajdonképpen érvénytelenné vált – vélekedett a képviselő. Úgy folytatta: pont ezt mondja most a bíróság is az ítéletében, hogy össze kell kapcsolni ezt a két eljárást, ez a kettő egymástól függetlenül nem lehet eldönthető. Hozzátette, hogy a 2017-es döntés óta nem csak ezek a problémák vannak, hanem gyakorlatilag az összes olyan feltétel, amivel engedélyezték Paks II. megépítését, megváltozott, már nem teljesül, illetve olyan új uniós jogszabályok is lettek azóta, amelyek szintén lehetetlenné tennék, hogy az oroszok építsenek itt nálunk egy ilyen atomerőművet. Erről szólt az a panasza, amit július végén nyújtott be az Európai Bizottságnak, és amit most nyilvánvalóan értékelniük kell, érdemben reflektálniuk rá, amikor újranyitják ezt az eljárást az állami támogatás engedélyezéséről.

Ráadásul az az egy biztos, hogy már nem az eredetileg megállapodott 12,5 milliárd eurós ár van érvényben, hiszen 2024 decemberében a fideszes országgyűlési többség megszavazta, hogy ettől lehet érni a beruházó igényeinek megfelelően. Azóta sem árulták el, hogy 12,5 milliárd helyett mégis mennyi eurómilliárdba vagy forintban ezermilliárdba kerülne ez a beruházás, de a szakértői becslések 20-28 milliárd euró közé teszik ezt, tehát nagyságrendileg 10 ezer milliárd forintról beszélünk. Ehhez egyébként, hogy módosítsák az árat, újabb engedélykérelmet kellene beadni a bizottsághoz, akkor is, hogyha ez a bírósági ítélet nem lenne, hiszen ez egy másik volumenű, más léptékű állami támogatás, tehát ez önmagában is sárba döngölne a projektet szerinte. Arról nem beszélve – fűzte hozzá –, hogy 2017-ben azzal a feltétellel kapta meg Paks II. az engedélyt, hogy Paks I. be fog zárni a ’30-as években, ’32 és ’37 között leállítják a négy reaktort. Ehhez képest azóta elvi döntés született arról, hogy 20 évvel meg akarják hosszabbítani a Paks I.-en működő reaktorok élettartamát. Tehát gyakorlatilag semmi nem maradt az eredeti feltételrendszerből, és már akkor is az egész nagyon-nagyon szürkezónás döntés volt – értékelt az ellenzéki politikus.

Sokat írtak, beszéltek akkoriban arról, hogy egyrészt Oettinger biztos, másrészt Klaus Mangold, vagyis Mr. Oroszország hathatós közbenjárására volt szükség ahhoz,  hogy a bizottság megadja ezeket az engedélyeket. Azóta ez a két kiváló úriember „a Fidesz különböző fizetési listáin bukkant fel, illetve van jelen azóta is. Tehát 100 milliókkal vagy milliárdokkal fizették meg a segítségüket” – fogalmazott Tordai Bence. Aki hangsúlyozta, a mostani bizottság már nagyon más, mint a 2017-es, nem fog szívességet tenni a magyar kormánynak, amivel nincs is jóban. Szerinte innentől kezdve „keresztet vethetnek a paksi bővítésre, ami nagyon jó hír Magyarországnak”. Úgy látja, hogy Magyarország a legnagyobb nyertese az Európai Bíróság csütörtöki ítéletének.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)