Lőttek Paks II-nek? A kormány szerint folytatódhat a bővítés

Az Európai Unió Bírósága jogerős ítéletével megsemmisítette a 2017-es európai bizottsági határozatot, amely jóváhagyta a magyar állam által a Paks 2 atomerőműnek nyújtott támogatást. A döntés Ausztria fellebbezése nyomán született meg: az osztrák kormány vitatta a támogatás jogszerűségét - írja a 444.

Korábban az EU Törvényszéke még rendben találta a bizottsági engedélyt, Szijjártó Péter pedig 2022-ben „nagy győzelemként” értékelte az ítéletet, mondván: az Európai Bíróság pecsétje került a paksi beruházásra. Ez a pecsét most lekerült. A mostani döntés értelmében a projektnek nincs uniós engedélye, az engedélyezési eljárást újra kell indítani.

Közbeszerzés nélkül az oroszoknak

Az uniós bíróság kimondta: a Bizottságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a két új reaktor megépítésére vonatkozó szerződés közvetlenül, pályázat nélkül került orosz vállalkozáshoz. Ez ugyanis az uniós közbeszerzési szabályokkal is összefügg, nem csupán az állami támogatási joggal. A döntés így nemcsak a 2017-es bizottsági határozatot semmisítette meg, hanem az EU Törvényszék korábbi ítéletét is.

Politikai visszhang

Az ellenzéki Tordai Bence úgy értékelte: „Az oroszokkal folytatott atomerőmű-beruházás ettől a pillanattól kezdve hivatalosan is megsérti az uniós jogot; minden további kapavágás illegális.” A politikus szerint a Bizottságnak újra kell nyitnia a paksi dossziét, és az új eljárásban már az általa benyújtott panaszt is vizsgálni kell, amely részletesen felsorolja a projekt jogsértéseit.

Az új vizsgálaban figyelembe kell majd venni a 2017 óta történt változásokat: az európai energiapiac átalakulását, Oroszország ukrajnai háborúját és az arra válaszul hozott szankciókat is.

Dráguló beruházás

A Paks 2 beruházás teljes költsége eredetileg 12,5 milliárd euró volt, amit orosz állami hitelből és magyar költségvetési forrásokból finanszíroztak volna. A forint gyengülése miatt azonban a költségek forintban számolva az elmúlt években drasztikusan nőttek: az eredetileg számolt 3756 milliárd forint helyett akár 5000 milliárd forintnál is járhat a projekt.

A Kormányinfón Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter azt mondta, az ítélet nem állapította meg, hogy bármilyen magyarországi beruházás uniós jogot sértene. Bóka János emlékeztetett, az ítélet szerint a bizottság határozatában nem vizsgálta az állami támogatás körében azt, hogy a Paks II. beruházás során alkalmazott közbeszerzési eljárások az uniós szabályoknak megfeleltek-e. Az Európai Bíróság nem azt mondta, hogy ez a beruházás a közbeszerzési szabályoknak nem felel meg, csupán azt, hogy ezt a bizottság az állami támogatási eljárás keretében nem vizsgálta, vagy legalábbis ezzel kapcsolatos álláspontját nem indokolta - mutatott rá. Emlékeztetett arra is, hogy a bizottság a közbeszerzési eljárások jogszerűségét 2015-ben egy másik eljárás keretében vizsgálta, megállapítva azok jogszerűségét. A bíróság ezen két eljárás összekapcsolásának a hiányát kifogásolta. Mivel a bíróság sem az állami támogatási rendszert, sem az alkalmazott közbeszerzési eljárást nem minősítette jogellenesnek, ezért semmilyen jogi akadálya nincsen, hogy a paksi beruházás az eddigieknek megfelelő ütemezés szerint folytatódjon - összegzett Bóka János.

A Klubrádiónak Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt mondta, "mivel az Európai Bíróság többek között azzal az érveléssel hozta meg az ítéletét, hogy a beruházást kísérő állami támogatást az európai bizottsági engedélyezése nem megfelelő módon történt meg, ezért én azt egy erősen optimista kijelentésnek érzem, hogy semmilyen gond nincs ezzel az egésszel, és minden további nélkül lehet folytatni a beruházást. Én úgy gondolom, hogy itt arra van szükség, hogy az Európai Bizottság ezt az egész folyamatot újrakezdje, és megfelelően végigvigye, és amíg ez nem történik meg, addig a beruházáshoz szükséges engedélyek sajnálatosan nem állnak rendelkezésre, tehát az jogszerűen nem fejezhető be. Szóval én inkább azon állásponton vagyok, hogy itt a Bizottságnak újra kell vizsgálnia a folyamatot".

Szerinte egy új vizsgálat nem fog évekig húzódni, hiszen 2014 után, amikor ezt először megcsinálták, és az Európai Bíróság szerint ezek szerint rosszul csinálták, akkor sem húzódott el évekig. "Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, amit a bíróság kritikaként megfogalmazott és ugyanazokat a hibákat nem érdemes még egyszer elkövetni. És hogyha ezek a hibák pont azért kerültek elkövetésre annak idején, mert nagyon gyorsan akarta a bizottság ezt a folyamatot megcsinálni, akkor abból az következik, hogy most azért ezt egy kicsit hosszabban el fog húzódni, de ez semmiképpen nem éveket jelent" - magyarázta a nemzetközi jogász.