Arató László: Nem dől össze a világ, ha a magyar kormány blokkolja az orosz szankciós csomagot

Az Európai Unió újabb szankciós csomagjának és a 90 milliárd eurós ukrajnai hadikölcsön kifizetésének magyar blokkolása legfeljebb politikai üzenetet hordozna, a gyakorlati következményei korlátozottak is lennének – erről beszélt Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója az adásban. Szerinte a kormány jogilag valóban élhet a vétó eszközével, de az időzítés és az indoklás kérdéseket vet fel.

A vita hátterében az Barátság-kőolajvezeték körüli bizonytalanság áll, melyet az oroszok egy január végi támadásban tönkretettek. A magyar kormány ugyanakkor a történtekre reagálva nemcsak a 20. szankciós csomag elfogadását helyezte kilátásba vétóval, hanem a 90 milliárd eurós uniós hadikölcsön kifizetését is blokkolná Kijev számára.

Arató László szerint a kormány technikailag blokkolhat, mert a döntéshozatali folyamat egy olyan szakaszban van, ahol egyhangúság szükséges. Hozzátette, bár decemberben 24 tagállam politikai döntést hozott a támogatásról megerősített együttműködés keretében, a konkrét jogszabály még nem zárult le. Az Európai Parlament a jövő héten szavazhat az ügyről, ezt követően a tagállamoknak kellene szentesíteniük a szükséges szabályokat. Arató szerint eddig formai kérdésnek tűnt az egész folyamat, hiszen az elvi döntés már megszületett, és a tagállamok kialakították álláspontjukat. A magyar bejelentés azonban új helyzetet teremtett.

Szankciók: szimbolikus jelentőség

A 20. szankciós csomagot eredetileg az orosz invázió negyedik évfordulója előtt fogadták volna el. A döntés egyhangúságot igényel, így Magyarországnak vétójoga van.

„Ez nem az a kategória, amit 25–26 tagállam meg tudna kerülni. Itt mind a 27 tagállam kell” – fogalmazott Arató.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a csomag tartalma nem világmegváltó jelentőségű: kisebb szektorokat érint, újabb kettős felhasználású termékeket sorol fel, valamint további orosz „árnyékflottához” tartozó hajókat helyezne szankciós listára. Ha a döntés elmarad, attól „nem dől össze a világ”, viszont komoly politikai üzenete lenne.

A tudósító szerint a vétó alkalmazása akkor indokolt, ha egy tagállam súlyos nemzeti érdeke sérül. „Itt semmiféle érdeke nem sérül Magyarországnak, se a szankciós csomagnál, se a 90 milliárd eurónál. Itt szimplán zsarolásra használja a magyar kormány a vétót, ami nem arra való” – mondta.

A magyar kormány állítása szerint az Európai Bizottság és Ukrajna összejátszik a vezeték ügyében, ám Arató ezt nem tartja megalapozottnak. Szerinte a Bizottságnak legfeljebb informális eszközei vannak, és nem nagyon látja, hogy mi az, amit lehetne csinálni Ukrajnával szemben, különösen úgy, hogy a vezetéket az oroszok lőtték szét, és Kijevnek jelenleg nem ez az elsődleges prioritása.

Áramszállítás: korlátozott hatás

Felmerült az is, hogy Szlovákia – és esetleg Magyarország – leállítja az Ukrajnába irányuló áramszállítást. Arató szerint ennek hatása korlátozott lenne. Magyarország az ukrán áramfelhasználás mintegy 2 százalékát adja, Szlovákia nagyjából másfél százalékot. „Ha ezt lekapcsolják, az ukránok máshonnan meg tudják venni elég könnyen ezt a hiányzó mennyiséget” – mondta.

A lépés inkább a határ menti régiókat érintené érzékenyen. „Elsősorban a magyarlakta területeken fog egy ilyen lépés problémát okozni” – jegyezte meg, utalva arra, hogy ezzel a magyar kormány is tisztában lehet.

A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)